
Fotó: Mediafax
2010. április 21., 15:242010. április 21., 15:24
A bejelentés meglepetésként hat, mivel csupán egy nappal korábban hozták létre azt a parlamenti bizottságot, amelynek szintén az alkotmánymódosítások kidolgozása lenne a feladata. Markó Béla kormányfőhelyettes, a koalíciós partner RMDSZ elnöke szerint a szövetség továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja a megoldást. Frunda György szenátor szerint az RMDSZ egyetlen képviselője és szenátora sem ért egyet az egykamarás parlament létrehozásával.
A kormányfő emlékeztetett, hogy az alkotmány módosítását az államfő, a kormány a képviselők és szenátorok legalább egynegyede vagy legalább 500 ezer polgár kezdeményezheti. „Ennek folyományaként a kormány alkotmányos jogkörével élve hozzákezdett az alkotmánymódosítás kidolgozásához, a tervezetet pedig továbbítja az államfőnek, aki a parlamenthez továbbítja majd megvitatásra. A alkotmánymódosítás tervezete a kormány és az államfő, valamint a kabinet és a mögötte álló koalíció közötti egyeztetés nyomán jött létre” – közölte Boc, hozzátéve, hogy az államfői hivatallal már mintegy egy hónapja tartanak az egyeztetések a módosítás szövegéről.
A miniszterelnök rámutatott, a kormány által elfogadott módosítás legfőbb célja a 2009 novemberében megtartott népszavazás eredményének gyakorlatba ültetése. Mint ismeretes, a Traian Băsescu államfő által kiírt referendumon a résztvevők többsége támogatta a szenátus megszüntetését és a képviselők számának csökkentését, ám a Băsescuhoz közel álló Demokrata-Liberális Párton kívül mindegyik párt ellenzi a felsőház eltörlését.
Emil Boc közölte, a felsőház eltörlését követően egyetlen, képviselőháznak (Camera reprezentanţilor) nevezett kamara alkotja majd a parlamentet. A törvénytervezeteket mindemellett két különböző ülésen is megvitatják és szavaznak is róluk, amelyek között legkevesebb 30 napnak kell eltelnie. Rendkívüli esetekben ezen időtartam csökkenthető. Mindez azt jelenti, hogy bevezetnék a jogszabályok első és második olvasatban való megvitatását.
A módosítás a parlament jogköreire is kitér. Így legfeljebb tíz napban szabja meg azt az időtartamot, amely az új kormány és kormányprogram véleményezésére rendelkezésére áll. Ha tíz nap alatt nem születik döntés, a kijelölt kormány megbukik, az államfőnek pedig új miniszterelnököt kell jelölnie. Boc ezt azzal indokolta, hogy a tavalyi kormányválság idején, a Boc-kabinet bukását követően az új kormány azért nem állhatott fel, mert a parlament egyszerűen nem tűzte napirendre az államfő által kijelölt Liviu Negoiţă kormányáról szóló szavazást.
Módosítanák az államfő hivatalából történő felfüggesztésére vonatkozó eljárást is. Ennek értelmében amennyiben az alkotmánybíróság időközben úgy dönt, hogy az államfő nem követett el az alaptörvénybe ütköző cselekedeteket, a felfüggesztés hatályát veszti. Egyúttal hatvanról harminc napra csökkentették a parlament feloszlatására vonatkozó időtartamot abban az esetben, ha a törvényhozás az államfő két kormányfőjelöltjét is elutasítja. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) létszámát megtartanák a jelenlegi 19 fősként, ám ebből hat személy a civil szférát képviselné.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke szerint a kormány tervezete csupán kiindulópont, és a kormánynak is jogában áll véleményt nyilvánítani a kérdésben, a parlamenti bizottság feladata pedig az, hogy összegyűjtse a vonatkozó javaslatokat.
A módosítás kitér a kisebbségek helyzetére is. Ennek értelmében a hatóságoknak egyeztetniük kell a kisebbségek szervezeteivel az etnikai, kulturális és vallási önazonosság megőrzését érintő döntésekről. „Ez korrekt dolog, és a demokratikus logika részét képezi, hogy tiszteletben tartsuk a nemzeti kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy kikérjük a véleményüket az etnikai, kulturális és vallási önazonosságuk megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását érintő kérdésekben” – közölte Emil Boc.
Az ellenzék hevesen bírálta a szerdán ismertetett tervezetet. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az a tény, hogy a kormány saját tervezettel állt elő, miközben a parlament is megalakította az alaptörvény módosításának kidolgozásával megbízott szakbizottságot, az Emil Boc vezette kormány által létre hozott káosz és fejetlenség jele. Ponta komolytalannak minősítette a kormány tervezetét, és úgy vélte, képtelen megbirkózni a kormányzás jelentette kihívásokkal, ráadásul az alkotmánymódosító bizottság élére kinevezett párttársát, Daniel Budát is nevetségessé tette.
Teodor Meleşcanu, a szenátus nemzeti liberális párti (PNL) alelnöke rámutatott: az államfő és pártja, a PDL eddigi álláspontját ismerve a tervezetben foglaltak nem hatnak meglepetésként, ugyankkor emlékeztetett: a tervezetet mindenképpen meg kell vitatnia az illetékes szakbizottságnak is, amelyben kizárólag kétharmados többséggel lehet elfogadni a javaslatokat. Mindez azt jelenti, hogy az alkufolyamat megkerülhetetlen, hiszen a kormánykoalíciónak nincs meg a kétharmados többsége a testületben. Bogdan Ciucă, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke is arról beszélt, hogy a tervezetet a bizottságnak is meg kell vitatnia, és ennek a testületnek kell beterjesztenie a módosításokat.
Nem csupán az ellenzék nem ért azonban egyet a módosításokkal. A koalíciós partner RMDSZ elnöke, Markó Béla a kormányülésen elmondta, hogy az RMDSZ is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe, függetlenül attól, hogy az RMDSZ nem ért egyet a felsőház eltörlésével. Markó szerint a kormány által kidolgozott dokumentum számos, a kisebbségek szempontjából fontos kitételt tartalmaz, ilyen például a kisebbségi szervezetek véleményének kikérésére vonatkozó cikkely is, amely az RMDSZ javaslatára került be. Közölte, az RMDSZ a képviselők számának csökkentésével is egyetért, de nem biztos abban, hogy szükséges háromszázra csökkenteni a honatyák számát.
Frunda György szenátor szerint sürgősen össze kell hívni a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy ez a testület döntsön az RMDSZ hivatalos álláspontjáról az egykamarás, csökkentett létszámú parlamenttel kapcsolatosan.
Közölte, az RMDSZ számos képviselőjével és szenátorával beszélt, és a honatyák egyike sem ért egyet a két módosítással. „Lehet, hogy a mostaninál arányosan kevesebb képviselőre van szükség, de a két felvetés közül egyikkel sem értünk egyet” – mutatott rá Frunda. A politikus azt mondta: a kormány anélkül döntött a módosításokról, hogy kikérte volna a képviselők véleményét. Ennek kapcsán Markó Béla úgy vélte, amennyiben a szövetség politikusai szükségesnek tartják, az SZKT összehívható, ám jelenleg nem indokolt, mivel az RMDSZ nem módosított korábbi álláspontján, sem programján.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nemzeti liberális párti Ilie Bolojan miniszterelnök közötti konfliktus árnyékában hívták össze hétfőre a bukaresti kormánykoalíció pártjainak legújabb ülését.
A pártoknak előre hozott választások mellett kell dönteniük, ha a jelenlegi kormánykoalíció felbomlik – jelentette ki Marcel Ciolacu volt miniszterelnök.
Részletes agrometeorológiai előrejelzést tett közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az őszi vetésű gabonák, valamint a gyümölcs- és szőlőültetvények vegetációjával kapcsolatban.
Az utóbbi napokban élénk vitát váltott ki Ilie Bolojan miniszterelnök felvetése, amely szerint a frissen végzett orvosokat bizonyos ideig Romániában kellene tartani, megakadályozva a külföldre távozásukat.
Nicușor Dan Washingtonba utazik, hogy részt vegyen a Donald Trump által kezdeményezett Béketanács ülésén. A román államfő erről vasárnap tett bejelentést a Facebookon. Románia megfigyelői minőségben lesz jelen.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 1 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Idén 31 földrengést regisztráltak.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.