
Fotó: Balázs Lajos
Egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében – jelentette be hétfőn a nyomozás új eredményei alapján a legfőbb ügyészség katonai részlege.
2017. december 18., 16:072017. december 18., 16:07
2017. december 18., 16:162017. december 18., 16:16
A hétfőn nyilvánosságra hozott adatok értelmében az ország legfontosabb – a bukaresti, a kolozsvári és a jászvásári – egyetemei jogi karainak bevonásával egyértelműen sikerült megállapítani, hogy 1989 decemberében, a Ceauşescu diktátorpár elmenekülését követően nem keletkezett hatalmi vákuum, a kutatásokból pedig kiderül, hogyan viselkedtek az új politikai és katonai vezetők, és hogyan igyekeztek hatalmukat a bel- és a külföldi közvélemény előtt legitimálni.
Az ügyészség azt is közölte, hogy részben sikerült rekonstruálni az új vezetés legitimálását szolgáló, december 22-e este kezdődött katonai diverzió elemeit.
– szögezte le az ügyészség.
Rámutatnak: a közvéleményt folyamatosan félretájékoztatták a köztévén és a közrádión, valamint a katonai távközlési rendszereken keresztül, ennek nyomán alakult ki a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis. Az is kiderült, hogyan továbbították a diverziókeltést szolgáló katonai parancsokat.
Mint kiderült, Románia még 1987-ben importált olyan eszközöket, amelyek célja a gépfegyvertűz hangjának utánzása volt. Arra is fényt derítettek, hogy különböző diverziókeltési eszközökkel folyamatosan nyomást gyakoroltak annak a târgoviştei katonai egységnek a vezetőire, ahol a diktátor házaspárt fogva tartották, a legfelsőbb katonai körökből érkező parancsok pedig arra vonatkoztak, hogy végezzenek Ceauşescuékkal, sőt három ízben is megpróbálták meggyilkolni őket.
Mint arról beszámoltunk,
Az ügyészség arra hivatkozva terjesztette ki, hogy az ország új vezetése számos ember halálához járult hozzá. A dossziéban található iratokból kiderül: az 1989 december 22-e után hatalomra került politikai és katonai vezetés számos személy megöléséhez, megsebesítéséhez, fizikai és pszichikai károsodásához, valamint szabadságától való megfosztásához járult hozzá, ami kimeríti a Büntető Törvénykönyv emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó cikkelyeit.
Az ügyészség szerint a vádak ilyetén kiterjesztését az is indokolja, hogy számos településen történtek áldozatokat követelő fegyveres incidensek, ami az előre megtervezettségre utalhat. A terv az ügyészek szerint az volt, hogy zavart keltsenek a fegyveres erők körében azáltal, hogy megosztották a védelmi tárca vezetőit, valamint hamis parancsokat, jelentéseket és információkat terjesztettek, hogy utcára szólították és felfegyverezték a lakosságot, hogy polgárháború látszatát keltsék, miközben valójában a védelmi és a belügyi tárcának alárendelt, vagy gyakran ugyanazon minisztérium alárendeltségébe tartozó egységek csaptak össze.
A terv érdekében a Román Televíziót is felhasználták, amely a pánikkeltő, gyakran hamis információkat tartalmazó közleményeket továbbította. Emellett a telefon-összeköttetéseket is megszakították, és az illetékes minisztériumok élére az új hatalomhoz lojális vezetőket állítottak egy pszichológiai és médiaháború előidézése érdekében, amely számos áldozatot követelt.
Mint ismeretes, a legfőbb ügyészség tavaly indította újra a nyomozást, miután közfelháborodást keltett az ügy felelősök megnevezése nélküli lezárása. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 15-én kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
A kormánynak nem volt köze ahhoz, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a Digi Communications-szel kötött 196 millió euró értékű szerződést az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében” – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Kételyének adott hangot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök annak, hogy egy szakértői kormány képes lenne megbirkózni a rá váró nehézségekkel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Az RMDSZ a kormányprogram és a miniszterek listájának ismeretében dönti el, hogy megszavazza-e parlamentben az Eugen Tomac vezette kormányt – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor.
Különbözőképpen reagáltak a nemrég még a kormánykoalíciót alkotó parlamenti pártok ara, hogy Eugen Tomac kapta a kormányalakítási megbízást. A PSD feltételeket szab, a PNL tudomásul veszi, az USR szóba áll vele, az RMDSZ „bizarrnak” tartja.
Az RMDSZ a jövő héten dönti el, hogy bizalmat szavaz-e az Eugen Tomac vezette kormánynak, miután a kijelölt miniszterelnök ismerteti a terveit – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek Csoma Botond.
Amint az az előzetesen kiszivárgott hírek értelmében várható volt, Eugen Tomac európai parlamenti képviselőt, tiszteletbeli elnöki tanácsadót bízta meg csütörtökön kormányalakítással Nicușor Dan államfő.
Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az európai uniós haderőfejlesztési programról (SAFE) szóló sürgősségi kormányrendelet módosításait jóváhagyó törvény elleni beadványt, és megállapította, hogy a jogszabály alkotmányos – értesült az Agerpres.
Országszerte szünetelni fog a tanítás pénteken Romániában a pedagógusok napja alkalmából.
Nicușor Dan államfő döntésre jutott, és csütörtökön bejelenti miniszterelnök-jelöltjét – közölte több bukaresti sajtóorgánum is politikai forrásokra hivatkozva.
szóljon hozzá!