
Fotó: Balázs Lajos
Egyértelmű, hogy 1989-ben decemberében, a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében – jelentette be hétfőn a nyomozás új eredményei alapján a legfőbb ügyészség katonai részlege.
2017. december 18., 16:072017. december 18., 16:07
2017. december 18., 16:162017. december 18., 16:16
A hétfőn nyilvánosságra hozott adatok értelmében az ország legfontosabb – a bukaresti, a kolozsvári és a jászvásári – egyetemei jogi karainak bevonásával egyértelműen sikerült megállapítani, hogy 1989 decemberében, a Ceauşescu diktátorpár elmenekülését követően nem keletkezett hatalmi vákuum, a kutatásokból pedig kiderül, hogyan viselkedtek az új politikai és katonai vezetők, és hogyan igyekeztek hatalmukat a bel- és a külföldi közvélemény előtt legitimálni.
Az ügyészség azt is közölte, hogy részben sikerült rekonstruálni az új vezetés legitimálását szolgáló, december 22-e este kezdődött katonai diverzió elemeit.
– szögezte le az ügyészség.
Rámutatnak: a közvéleményt folyamatosan félretájékoztatták a köztévén és a közrádión, valamint a katonai távközlési rendszereken keresztül, ennek nyomán alakult ki a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis. Az is kiderült, hogyan továbbították a diverziókeltést szolgáló katonai parancsokat.
Mint kiderült, Románia még 1987-ben importált olyan eszközöket, amelyek célja a gépfegyvertűz hangjának utánzása volt. Arra is fényt derítettek, hogy különböző diverziókeltési eszközökkel folyamatosan nyomást gyakoroltak annak a târgoviştei katonai egységnek a vezetőire, ahol a diktátor házaspárt fogva tartották, a legfelsőbb katonai körökből érkező parancsok pedig arra vonatkoztak, hogy végezzenek Ceauşescuékkal, sőt három ízben is megpróbálták meggyilkolni őket.
Mint arról beszámoltunk,
Az ügyészség arra hivatkozva terjesztette ki, hogy az ország új vezetése számos ember halálához járult hozzá. A dossziéban található iratokból kiderül: az 1989 december 22-e után hatalomra került politikai és katonai vezetés számos személy megöléséhez, megsebesítéséhez, fizikai és pszichikai károsodásához, valamint szabadságától való megfosztásához járult hozzá, ami kimeríti a Büntető Törvénykönyv emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó cikkelyeit.
Az ügyészség szerint a vádak ilyetén kiterjesztését az is indokolja, hogy számos településen történtek áldozatokat követelő fegyveres incidensek, ami az előre megtervezettségre utalhat. A terv az ügyészek szerint az volt, hogy zavart keltsenek a fegyveres erők körében azáltal, hogy megosztották a védelmi tárca vezetőit, valamint hamis parancsokat, jelentéseket és információkat terjesztettek, hogy utcára szólították és felfegyverezték a lakosságot, hogy polgárháború látszatát keltsék, miközben valójában a védelmi és a belügyi tárcának alárendelt, vagy gyakran ugyanazon minisztérium alárendeltségébe tartozó egységek csaptak össze.
A terv érdekében a Román Televíziót is felhasználták, amely a pánikkeltő, gyakran hamis információkat tartalmazó közleményeket továbbította. Emellett a telefon-összeköttetéseket is megszakították, és az illetékes minisztériumok élére az új hatalomhoz lojális vezetőket állítottak egy pszichológiai és médiaháború előidézése érdekében, amely számos áldozatot követelt.
Mint ismeretes, a legfőbb ügyészség tavaly indította újra a nyomozást, miután közfelháborodást keltett az ügy felelősök megnevezése nélküli lezárása. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 15-én kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!