
2013. április 12., 08:282013. április 12., 08:28
Cazanciucot jövő héten iktathatják be tisztségébe. Csütörtökön be is jelentette kilépését a CSM-ből, amit a testület egyhangúlag elfogadott. Ponta azt is elmondta, tájékoztatta Traian Băsescu államfőt a jelölt személyéről, az elnöknek pedig nem volt kifogása.
Eközben az Európai Bizottság közvetve megdorgálta Pontát. Mark Gray, az EB szóvivője szerint ugyanis Bukarest nem tartotta be az EB-nek a főügyészek kiválasztására vonatkozó ajánlásait. „Az EB nem tudja kikényszeríteni egy eljárás betartását. Világosan kifejtettük az álláspontunkat, de nem fogadták meg, ez egyértelmű, így most a jövőre koncentrálunk. Elvégezzük a saját elemzésünket, de az EB nem tudja megváltoztatni az eljárást. A román hatóságoknak kell eldönteniük, hogyan folytatják” – fogalmazott a szóvivő szerda este. Gray szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak világos szerepe van a főügyészek kijelölésében, ezért biztosítani kell a lehetőséget, hogy véleményt mondhasson. Hozzátette, az EB nem kommentálja a jelöltek személyét, ehelyett a következő lépésekre összpontosít. Rámutatott: az EB majd az igazságügyi országjelentésben fejti ki álláspontját, a román hatóságoknak kell vállalniuk a felelősséget a kinevezésekért. Ponta mindezt csütörtökön elégedetten értékelte, mondván: a brüsszeli üzenetet úgy értelmezi, hogy a megkezdett folyamatot folytatni kell.
| Robert Cazanciuc 1971-ben született a Prahova megyei Ploieşti-en. A Bukaresti Egyetem jogi karán végzett, 1995-től ügyészként tevékenykedett. 1998-ban a legfőbb ügyészségre került, ahol a sajtókapcsolatokkal foglalkozott, majd 2000 és 2001 között az intézmény szóvivője is volt. 2001 és 2004 között, a Năstase-kormány idején vezérigazgatóként, majd helyettes államtitkárként tevékenykedett a kormányfő ellenőrző testületében. 2005-ben az országos büntetés-végrehajtási hatóság vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 2008-tól a legfőbb ügyészség sajtóosztályát vezette. 2009-ben a külügyminisztérium főtitkárává nevezték ki. |
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság korábban azt az elvárást fogalmazta meg Bukaresttel szemben, hogy a főügyészek mandátumának lejártakor utódaikat nyilvános, átlátható eljárás során válasszák ki komoly szakmai múlttal rendelkező jelöltek közül, a CSM-nek pedig kulcsszerepet kell játszania a folyamatban. Victor Ponta kormányfő azonban – ügyvivő igazságügy-miniszteri minőségében, miután Mona Pivniceru eddigi tárcavezetőt alkotmánybíróvá választotta a szenátus – múlt szerdán saját hatáskörben nevezte meg jelöltjeit a legfőbb ügyészség, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) élére. Mindezt annak ellenére tette, hogy kedden, a CSM vezetőivel folytatott egyeztetést követően még azt mondta: a jelölés jogát átengedi a majdan kinevezendő új miniszternek, mivel a CSM ragaszkodik az EB által is elvárt hosszabb, de átláthatóbb folyamathoz.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő igazságügyi szerv szerepe azonban továbbra is megmaradt: a CSM-nek kell ugyanis véleményeznie a kormányfő jelöltjeit. Álláspontja nem kötelező érvényű, a végső döntés Traian Băsescu államfő kezében van. Az elnök ugyanakkor múlt héten jelezte: Ponta eljárása teljes mértékben megfelel a főügyészek kinevezését rögzítő törvénynek. Mint arról beszámoltunk, Ponta lépése koalíciós konfliktust idézett elő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis ellenzi, hogy a DNA élére Laura Codruţa Kövesi volt legfőbb ügyész kerüljön, akit Băsescu emberének tartanak. A PNL-t azért is bosszantotta Ponta húzása, mert az igazságügyi tárca a koalíciós osztozkodás során nekik jutott, tehát ők jelölhettek volna új főügyészeket, ha az új miniszterre marad a feladat. Ponta végül elvette a PNL-től az igazságügyi tárcát. Mihai Voicu, a PNL alelnöke jelezte: a kormányfő nem egyeztetett velük Cazanciuc kinevezéséről, de nincs ellene kifogásuk.
A Brüsszelben tartózkodó Kövesi egyébként – mint arról beszámoltunk – a héten elküldte menedzsmenttervét Pontának. A CSM honlapján is olvasható dokumentumban a főügyészjelölt úgy fogalmaz: a DNA-ra leselkedő legnagyobb veszélyt az igazságügyi rendszeren kívülről érkező nyomásgyakorlás jelenti, ez ugyanis korlátozza az ügyészek függetlenségét. Ezért legfőbb céljaként a korrupcióellenes ügyészek függetlenségének szavatolását nevezte meg. Emellett a vizsgált ügyekkel kapcsolatos információk kiszivárogtatását is megakadályozná.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.