Transparency International: siralmas a korrupciós helyzet Romániában

A felmérés szerint a lakosság 83 százaléka nem bízik a kormány korrupcióellenes erőfeszítéseiben, háromból egy megkérdezett pedig beismerte, hogy az elmúlt egy évben adott csúszópénzt.  A megdöbbentő felmérés szerint a 2009-ben mért 12 százalékhoz képest megháromszorozódott azoknak a száma, akik beismerték, hogy kenőpénzt adtak bizonyos szolgáltatásokért.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek csupán két százaléka vélekedett úgy, hogy 2010-ben csökkent a korrupció szintje, míg 87 százalék gondolja azt, hogy rosszabbodott a korrupciós helyzet.

A kormány korrupcióellenes erőfeszítéseinek hatékonyságában csupán három százalék hisz, ennek nyomán pedig a polgárok kormány iránti bizalmának szempontjából Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Háromból két megkérdezett kijelentette: semmilyen személyben vagy intézményben nem bízik, ha a korrupcióellenes harcról van szó, ami a TI szerint azt mutatja, hogy a romániai messze a legkiábrándultabb európai nemzet.

A Transparency International Románia vezetője, Victor Alistar ugyanakkor rámutatott: a megkérdezettek 70 százaléka szerint fontos, hogy a polgárok is részt vegyenek a korrupcióellenes küzdelemben, mivel úgy gondolják, hogy ez fontos. Mi több, tízből nyolcan támogatnák barátaikat vagy kollégáikat a korrupcióellenes harcban, tízből hatan pedig aktívan is részt vennének ilyen akciókban. „Ez nagyon fontos. Mindez ugyanis azt jelenti, hogy a polgárok közvetlen összefüggést látnak a szegénység és a korrupció között. Ezen arány növekedése lényeges, mi, a civil szervezetek pedig arra biztatjuk a polgárokat, hogy minden lehetséges módon – forróvonalakon, panaszlevelekben, reklamációkban – jelezzék az általuk tapasztalt korrupciós ügyeket. A közalkalmazottakat is, akik egyfelől a bérlevonással, másfelől pedig azzal szembesülnek, hogy a közbeszerzések során szórják a közpénzt, hogy jelentsék ezen eseteket” – hangoztatta Alistar.

Románia egyébként beleillik azon globális trendbe, amely szerint a lakosság a pártokat és a parlamentet tekinti a legkorruptabb intézménynek, őket pedig az igazságszolgáltatás követi a „dicstelenséglistán”.  A romániai válaszadók ugyanakkor az egyházat tartják a korrupció által legkevésbé fertőzött intézménynek, bár ezen intézmény korrupciós megítélése is romlott valamelyest.

Nem csupán Romániában rossz a helyzet: mint kiderült, világszerte nőtt a korrupció az utóbbi három évben. A korrupcióellenes világnapra készült kutatás szerint például Magyarország a második legfertőzöttebb a vizsgált európai országok között. A világszerte megkérdezett több mint 91 ezer ember 56 százaléka véli úgy, hogy hazája korruptabb hely, mint három éve. Minden negyedik ember nyilatkozott arról, hogy legalább egyszer fizetett kenőpénzt az utóbbi 12 hónapban. A legnagyobb mértékben Észak-Amerikában és Európában nőtt a korrupció. A legkorruptabb társadalmi intézmény a politikai párt, ugyanakkor a legtöbbször rendőröket vesztegetnek meg – mutatta ki a TI közvélemény-kutatása. Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka szerint nőtt a korrupció. A helyzetet csak Romániában tartják rosszabbnak a vizsgált 24 európai ország közül.

A 86 országban és államszerű területen – például a Palesztin Autonóm Területeken – végzett kutatás szerint leginkább az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegekre jellemző a megvesztegetés, a gazdagabbak ritkábban élnek a korrupció eszközével. A kenőpénzfizetés leggyakrabban előforduló indoka az, hogy így lehet „elkerülni a problémákat a hatóságokkal”.

A korrupció elsősorban a rendkívül szegény országokra jellemző, így például a nyugat-afrikai Libériából származó megkérdezettek 89 százaléka, a kambodzsaiak 84 százaléka számolt be arról, hogy fizetett kenőpénzt az utóbbi egy évben, ugyanakkor Dániában nem akadt senki a megkérdezettek között, aki bárkit is megvesztetett volna az utóbbi 12 hónapban. A politikai pártok megítélésére jellemző, hogy 10 megkérdezettből 9 gondolja úgy, hogy korruptak. A pártok után a második helyen a közigazgatás következik. A harmadik az igazságszolgáltatás, a negyedik a törvényhozás, az ötödik legkorruptabb társadalmi intézmény pedig a rendőrség a felmérés szerint.