Traian Bãsescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban
„Nem tudok olyan szekustisztről, aki tudna hajót kormányozni” – jelentette ki tegnapi sajtónyilatkozatában Traian Bãsescu államfő. Ezzel arra a felvetésre reagált, hogy esetleg a Szekuritáté tisztje lett volna.
2006. augusztus 17., 00:002006. augusztus 17., 00:00
Bãsescu felszólította az illetékeseket, adják elő a vele kapcsolatos titkosszolgálati anyagot. Ha van ilyen, azt nyilvánossá fogja tenni. Az államfő elmondta, hajóskapitányként csupán úti jelentéseket készített a hivatali fölöttesei számára. Hasonló beszámolók megírása pedig világszerte a hajón szolgáló tisztek kötelessége. Az elnök kijelentette, a politikai rendőrség meg sem kísérelte beszervezését. Bãsescu arról is beszélt, hogy az utóbbi tizenhat évben ő volt az első államfő, aki követelte a „nagybani” átvilágítást. Hozzátette, a folyamat nem áll le, míg a titkosszolgálati anyag végére nem érnek. Emil Constantinescu volt államfő úgy véli, a CNSAS felületesen vizsgálta át Bãsescu múltját, szerinte a Külügyi Hírszerzés (SIE), illetve a védelmi minisztérium még mindig nem szolgáltatta át az átvilágítóknak az államfőt érintő dossziékat.
Szekustisztek a kormányhivatalban Jelenleg két volt szekuritátés tiszt tagja egyes kormányhivataloknak – jelentette ki tegnap Marius Oprea történész, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök biztonsági tanácsadója. A történész Silvian Ionescut, a környezetvédelmi felügyelőség vezetőjét, és Aurel Teodorescut, az Országos Munkaközvetítő Szolgálat igazgatóját nevezte meg. Mindkettőjüket Traian Bãsescu államfőhöz közeli politikusként, a Demokrata Párt tagjaként mutatta be. Silvian Ionescu kijelentette, soha nem titkolta, hogy a Szekuritáté tisztje volt. Állítása szerint a Demokrata Pártban ennek ellenére magasabb tisztségeket is kínáltak fel neki. Arra is utalt, hogy először 1989. december 21-én, a forradalmárok előtt vallotta be szekusmúltját. Hasonlóan nyilatkozott Aurel Teodorescu is: „Soha nem tartottam titokban, hogy a Szekuritáté tisztje voltam, sőt az önéletrajzomban az is szerepel, hogy melyik egységnél szolgáltam”. Teodorescu ugyanakkor elmondta: nem válthatják le tisztségéből, mivel azt versenyvizsga útján nyerte el. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke nemrég bejelentette, nincs mit keresniük pártjában azoknak, akik politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. A Krónika korábban beszámolt arról, hogy Viorel Nicolae Stanca, a PD Szilágy megyei szervezetének elnöke is a Szekuritáté tisztje volt. Stanca lapunknak elmondta, Traian Bãsescu biztatására kezdett 1998-ban a PD-ben tevékenykedni. Eközben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó bizottsága arról döntött, hogy támogatják Marius Oprea azon javaslatát, hogy az átvilágítási törvénybe iktassanak be egy cikkelyt a szekuritáté tisztjeinek a dekonspirálásáról. Az előírás nemzetbiztonsági okokból nem vonatkozna a titkosszolgálatok jelenleg is aktív tisztjeire. A miniszterelnök tanácsadója szerint erre azért van szükség, hogy a közvélemény ne csak a besúgókat, hanem ezek beszervezőit is megismerhesse. Oprea egyébként elmondta: Tãriceanu kérésére jelentést készít arról, hogy a kormány jelenlegi tisztségviselői közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Eközben Emilian Frâncu liberális képviselő, a PNL Vâlcea megyei elnöke beismerte, együttműködött a Szekuritátéval, jelentései azonban „ártalmatlanok” voltak. Frâncu kiemelte, nem volt a politikai rendőrség tagja, és besúgónak sem sorolható be, ugyanis nem írt alá kötelezvényt a volt titkosszolgálatnak.
Felelősségre vonhatók a besúgók? Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Krónikának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő ügyész szerint bűnténynek számít a politikusok hamis nyilatkozata. A büntető törvénykönyv (BTK) 292-es cikkelye értelmében akár két év börtönbüntetés is kiróható ellenük. Az ügyész azonban kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy börtönbüntetéssel sújtják a hamisan nyilatkozókat, ugyanis továbbra is élvezhetik a parlamenti mentelmi jog védelmét.
Felhívások a dossziék nyilvánossága érdekében A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy a tisztánlátásért és a megfelelő tájékoztatásért hozzák nyilvánosságra a teljes doszsziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. „A CNSAS akár felmenti, akár elmarasztalja a megnevezett politikusokat, nincs szükség a homályos bukaresti értékítéletekre”– mondta Márton. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. Krónika
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.