Romániának nem áll szándékában hazarendelni katonáit Irakból – nyilatkozta Traian Bãsescu államfõ az amerikai Associated Press (AP) hírügynökségnek. Az AP-nek adott interjúban az államfõ leszögezte: a román csapatok addig maradnak Irakban, ameddig a bagdadi hatóságok nem kérik távozásukat, a kivonulást pedig a szövetséges államokkal való egyeztetés alapján valósítanák meg. Bãsescu becstelenségnek tartja a szövetségesek cserbenhagyását, az „ország becsületét” pedig többre értékeli, mint azok véleményét, akik ellenzik a román katonák iraki állomásozását.
2006. november 13., 00:002006. november 13., 00:00
Az államfõ azonban elismerte, egyre többen támogatják az iraki kivonulást, ennek stratégiáját pedig Bãsescu szerint a fõ szövetségesekkel, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal dolgozzák ki. Az államelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy felelõsséggel tartoznak az iraki népnek, és csak akkor távoznak, amikor az ottani hatóságok képesek lesznek biztonságot nyújtani a helyi lakosságnak. Bãsescu úgy véli, a Republikánus Párt veresége az amerikai törvényhozási választásokon nem befolyásolja az Irakkal kapcsolatos politikát. Mint elmondta, az ország más részein nincs annyi zavargás, mint Bagdadban. Az államfõ kifejtette, Irakban jelenleg 608 román katona tartózkodik, akik civileknek nyújtanak segítséget. Az utóbbi hetekben 100 tûzszerészt és 30 katonai rendõrt rendeltek haza – nyilatkozta Bãsescu, aki kiemelte Románia afganisztáni és balkáni katonai szerepvállalását, amelyet a Nãstase-kormány kezdeményezett. Az államfõ szerint ennek köszönhetõen Bukarest bebizonyította, hogy a térség biztonsága szempontjából „nemcsak kérelmezõ, hanem szállító” is lehet. Az államfõ kitért Szaddám Huszein volt iraki elnök halálra ítélésére is, hangsúlyozva, hogy Románia ellenzi a halálbüntetést, ugyanakkor tiszteletben tartja más államok belsõ jogszabályainak alkalmazását.
Bírálat Nagy-Britanniának Az AP-nek adott interjúban az államfõ bírálta Nagy-Britanniát, mivel az korlátozni akarja a román munkavállalók létszámát a szigetországban az EU-csatlakozás után. Bãsescu elismerte, hogy Romániában sok az „iszákos és a tolvaj”, azonban Bukarest elfogadhatatlan diszkriminációnak tartja, hogy Nagy-Britannia szigorúbb feltételeket szab Romániának és Bulgáriának, mint a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak. Szerinte Nagy-Britanniának és Írországnak gondjai vannak a bevándorlókkal, továbbá reményét fejezte ki, hogy az ottani munkaadók nyomást gyakorolnak a brit és az ír kormányra annak érdekében, hogy módosítsák a meghirdetett korlátozásokat. Bãsescu azzal is érvelt, hogy a britek „azt nem sérelmezték, hogy a román katonák velük együtt harcolnak” – utalva a két ország katonai együttmûködésére Irakban és Afganisztánban. Mint elmondta, arra számít, hogy Románia kellemes meglepetést okoz az Európai Uniónak, gazdasági, társadalmi és kulturális téren pedig fontos szerepe lesz az EU-ban. Az államfõ biztonsági tényezõnek is tartja Romániát, ugyanis az ország az EU legkeletibb állama lesz, amelynek 2700 kilométeres külsõ határa mentén az unió a Fekete-tengerrel, Szerbiával, a Moldovai Köztársasággal, valamint Ukrajnával lesz szomszédos. Az amerikai hírügynökség Bãsescut egy 55 éves, szókimondó, volt hajóskapitányként mutatja be, aki 2004-es megválasztása után elsõdleges céljának az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ápolt kapcsolatok szorosabbá tételét tekinti. Az AP arról is beszámol, hogy Románia és Bulgária precedens nélküli szigorú feltételekkel csatlakozhatott az EU-hoz. Meg kellene szüntetni az orosz földgázfüggõséget A román államfõ szerint az EU elsõdleges feladatának az orosz földgáztól való függés megszüntetésének kell lennie. Szerinte Moszkva a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja a Gazprom földgázszállító vállalatot, emiatt fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország „elzárja a csapot” az EU-tagállamokba gázt szállító vezetékeken. Nincs lehetõség elõrehozott választásokra? Traian Bãsescu az AP-nek is felvetette az elõrehozott választások szükségességét, ugyanakkor elismerte, hogy ez szinte kivitelezhetetlen, ugyanis a kormányban tisztséget betöltõ politikusok féltik pozíciójukat. Hangsúlyozta, nem áll hatalmában elõrehozott választásokat kiharcolni, erre vonatkozóan pedig nem létezik politikai akarat a pártok részérõl. n
Közvita az iraki kivonulásról
Közvitára bocsátaná az iraki kivonulás kérdését Cristian Diaconescu, a szenátus védelmi bizottságának szociáldemokrata elnöke. A közvita célja az arab országban állomásozó csapatok hazarendelési ütemtervének kidolgozása. Diaconescu szerint a „Dâmboviþa-parti kicsinyes politika” következményeként Románia egyelõre még nem foglalt el kidolgozott álláspontot ebben a kérdésben.
---------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.