Romániának nem áll szándékában hazarendelni katonáit Irakból – nyilatkozta Traian Bãsescu államfõ az amerikai Associated Press (AP) hírügynökségnek. Az AP-nek adott interjúban az államfõ leszögezte: a román csapatok addig maradnak Irakban, ameddig a bagdadi hatóságok nem kérik távozásukat, a kivonulást pedig a szövetséges államokkal való egyeztetés alapján valósítanák meg. Bãsescu becstelenségnek tartja a szövetségesek cserbenhagyását, az „ország becsületét” pedig többre értékeli, mint azok véleményét, akik ellenzik a román katonák iraki állomásozását.
2006. november 13., 00:002006. november 13., 00:00
Az államfõ azonban elismerte, egyre többen támogatják az iraki kivonulást, ennek stratégiáját pedig Bãsescu szerint a fõ szövetségesekkel, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal dolgozzák ki. Az államelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy felelõsséggel tartoznak az iraki népnek, és csak akkor távoznak, amikor az ottani hatóságok képesek lesznek biztonságot nyújtani a helyi lakosságnak. Bãsescu úgy véli, a Republikánus Párt veresége az amerikai törvényhozási választásokon nem befolyásolja az Irakkal kapcsolatos politikát. Mint elmondta, az ország más részein nincs annyi zavargás, mint Bagdadban. Az államfõ kifejtette, Irakban jelenleg 608 román katona tartózkodik, akik civileknek nyújtanak segítséget. Az utóbbi hetekben 100 tûzszerészt és 30 katonai rendõrt rendeltek haza – nyilatkozta Bãsescu, aki kiemelte Románia afganisztáni és balkáni katonai szerepvállalását, amelyet a Nãstase-kormány kezdeményezett. Az államfõ szerint ennek köszönhetõen Bukarest bebizonyította, hogy a térség biztonsága szempontjából „nemcsak kérelmezõ, hanem szállító” is lehet. Az államfõ kitért Szaddám Huszein volt iraki elnök halálra ítélésére is, hangsúlyozva, hogy Románia ellenzi a halálbüntetést, ugyanakkor tiszteletben tartja más államok belsõ jogszabályainak alkalmazását.
Bírálat Nagy-Britanniának Az AP-nek adott interjúban az államfõ bírálta Nagy-Britanniát, mivel az korlátozni akarja a román munkavállalók létszámát a szigetországban az EU-csatlakozás után. Bãsescu elismerte, hogy Romániában sok az „iszákos és a tolvaj”, azonban Bukarest elfogadhatatlan diszkriminációnak tartja, hogy Nagy-Britannia szigorúbb feltételeket szab Romániának és Bulgáriának, mint a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak. Szerinte Nagy-Britanniának és Írországnak gondjai vannak a bevándorlókkal, továbbá reményét fejezte ki, hogy az ottani munkaadók nyomást gyakorolnak a brit és az ír kormányra annak érdekében, hogy módosítsák a meghirdetett korlátozásokat. Bãsescu azzal is érvelt, hogy a britek „azt nem sérelmezték, hogy a román katonák velük együtt harcolnak” – utalva a két ország katonai együttmûködésére Irakban és Afganisztánban. Mint elmondta, arra számít, hogy Románia kellemes meglepetést okoz az Európai Uniónak, gazdasági, társadalmi és kulturális téren pedig fontos szerepe lesz az EU-ban. Az államfõ biztonsági tényezõnek is tartja Romániát, ugyanis az ország az EU legkeletibb állama lesz, amelynek 2700 kilométeres külsõ határa mentén az unió a Fekete-tengerrel, Szerbiával, a Moldovai Köztársasággal, valamint Ukrajnával lesz szomszédos. Az amerikai hírügynökség Bãsescut egy 55 éves, szókimondó, volt hajóskapitányként mutatja be, aki 2004-es megválasztása után elsõdleges céljának az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ápolt kapcsolatok szorosabbá tételét tekinti. Az AP arról is beszámol, hogy Románia és Bulgária precedens nélküli szigorú feltételekkel csatlakozhatott az EU-hoz. Meg kellene szüntetni az orosz földgázfüggõséget A román államfõ szerint az EU elsõdleges feladatának az orosz földgáztól való függés megszüntetésének kell lennie. Szerinte Moszkva a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja a Gazprom földgázszállító vállalatot, emiatt fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország „elzárja a csapot” az EU-tagállamokba gázt szállító vezetékeken. Nincs lehetõség elõrehozott választásokra? Traian Bãsescu az AP-nek is felvetette az elõrehozott választások szükségességét, ugyanakkor elismerte, hogy ez szinte kivitelezhetetlen, ugyanis a kormányban tisztséget betöltõ politikusok féltik pozíciójukat. Hangsúlyozta, nem áll hatalmában elõrehozott választásokat kiharcolni, erre vonatkozóan pedig nem létezik politikai akarat a pártok részérõl. n
Közvita az iraki kivonulásról
Közvitára bocsátaná az iraki kivonulás kérdését Cristian Diaconescu, a szenátus védelmi bizottságának szociáldemokrata elnöke. A közvita célja az arab országban állomásozó csapatok hazarendelési ütemtervének kidolgozása. Diaconescu szerint a „Dâmboviþa-parti kicsinyes politika” következményeként Románia egyelõre még nem foglalt el kidolgozott álláspontot ebben a kérdésben.
---------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb biztonsági előírás lépett életbe július 7-től az Európai Unióban: minden újonnan forgalomba helyezett személyautót olyan kamerával kell felszerelni, amely folyamatosan figyeli a vezető arcát és viselkedését.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).