Fotó: Haáz Vince
A színfalak mögött tovább zajlik az egyeztetés a bukaresti koalíciós kormány két pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a választások összevonásáról, miután a héten nem sikerült megállapodásra jutniuk – közölték a pártokhoz közel álló forrásokra hivatkozva bukaresti sajtóorgánumok.
2024. február 11., 12:572024. február 11., 12:57
A HotNews portál szerint a PSD és a PNL vezetői a hétvégén (a hétfői hivatalos koalíciós ülés előtt) megbeszélést folytatnak Klaus Iohannis elnökkel.
Mint megírtuk, a koalícióban megvitatott és elvben elfogadott első forgatókönyv szerint a helyhatósági választásokat összekötik a június 9-i európai parlamenti választásokkal.
A tét a PNL számára a legnagyobb, a cél az, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) megelőzve a második helyen végezzen.
Erre megvan az esélye, hiszen polgármesterei segítségével elérheti a 20 százalék körüli eredményt, ami elegendő lehet az AUR megelőzésére. A tét Nicolae Ciucă pártelnök számára is nagy, hiszen a második hely elérésével megőrizhetné pozícióját a párt élén.
Az európai parlamenti választásokon hagyományosan alacsony a részvételi arány, ezért a fősodratú pártok már a korábbi alkalmakkor is különböző trükkökkel próbálták szavazásra ösztönözni a polgárokat.
A 2019-es európai parlamenti választásokkal egy időben például Klaus Iohannis az igazságszolgáltatásról szóló népszavazás is kiírt, a Liviu Dragnea vezette PSD és a jobboldali PNL-USR tandem közötti vetélkedés jegyében.
A két párt belső számításai szerint a szociáldemokraták első helyen végeznének a választáson, de 30 százalék alatti eredménnyel, valahol 27-28 százalék között, míg a liberálisok 20 százalék alatt maradnának. A számítások azt mutatják, hogy a két pártnak nem lesz elég szavazata ahhoz, hogy egyedül stabil kormányt alakítson.
A másik oldalon George Simion pártjának jó esélye van arra, hogy második legyen az európai parlamenti választásokon, és 10 képviselői helyet szerezzen.
Az európai parlamenti választások és a helyhatósági választások összevonása nyomán a polgármesterek mozgósíthatják a két párt támogatóit.
Ez a forgatókönyv a PSD számára is előnyös, amely 27-28 százalék helyett 30 százalékos eredménnyel megszilárdíthatja vezető pozícióját.
Nincs ugyanakkor konszenzus a parlamenti választások és az elnökválasztás egyik fordulójának összekapcsolásáról. A liberálisok azért szeretnék az elnökválasztás első fordulóját összekapcsolni a parlamenti választásokkal, mert a választók mozgósítása növelné a PNL jelöltjének (jelenleg Nicolae Ciucă) esélyeit az elnökválasztás második fordulójába jutásra. Ezzel a lehetőséggel legutóbb 2004-ben élt a kormány, amikor az elnöki mandátum négy évre szólt.
A szociáldemokraták viszont azt javasolják, hogy az elnökválasztás második fordulóját szervezzék egy napon a parlamenti választásokkal, mert belső számításaik szerint ez elnökjelöltjük (nem hivatalosan Marcel Ciolacu) előnyére válna.
A koalíció számára egy másik kérdés, hogy miként osztják fel a befolyási övezetet helyi és központi szinten.
A legfőbb vita arról szól, hogy ki adja az államfőjelöltet. A liberálisok maguknak akarják a tisztséget, és ennek érdekében hajlandóak átadni a szociáldemokratáknak a többi pozíciót. A HotNews-nak nyilatkozó források szerint a PNL akkor sem mond le az államfői tisztségről, ha ez a koalíció felbomlásához vezet.
Ugyanakkor a PSD vezetői is nyomást gyakorolnak Marcel Ciolacu pártelnök-miniszterelnökre, hogy ne mondjon le elnökjelöltségéről. Jelenleg nem világos, hogy a PSD vezetője be akar-e szállni az elnökválasztási versenybe. Az biztos, hogy a PSD-n belül a Sorin Grindeanuhoz vagy Mihai Tudose-hoz közel álló helyi vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy a párt adja az elnökjelöltet.
A HotNews.ro forrásai szerint
Ugyanakkor azokon a településeken, ahol az ellenzéki pártok erős jelöltekkel rendelkeznek, megállapodás születhet arról, hogy csak az egyik koalíciós párt állít jelöltet, akit a másik támogat.
A HotNews.ro forrásai azt állítják, hogy a tárgyalások elakadásának elkerülése érdekében az elnökjelöltről a június 9-i választások után döntenének, a megállapodás pedig rögzítené, hogy a miniszterelnököt az a párt adja, amely lemondott az elnökjelölt állításáról.
A G4Media portál értesülései szerint egyébként a két párt azért sem tudott megállapodásra jutni, mert miközben
a parlamenti és az államfő-választásról pedig csak a június 9-i választások után döntene.
Emellett a PNL még nem tudott zöld ágra vergődni a pártot valójában továbbra is irányító Klaus Iohannisszal arról, hogyan döntsenek az államfőjelöltről.
Arról ugyanakkor megállapodtak, hogy az AUR-ral szemben mindkét párt agresszívan kampányol majd.
Marcel CIolacu PSD-elnök pénteken megerősítette: pártja azt szeretné, hogy már most mind a négy választásról döntsenek.
Arra az RMDSZ-es javaslatra, hogy növeljék öt évre a polgármesterek mandátumát, akárcsak az államfőét, Ciolacu úgy reagált: inkább az államfő mandátumát kellene ismét négy évre csökkenteni.
Ehhez ugyanakkor alkotmánymódosításra lenne szükség.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kedden a Krónikának arról beszélt: az EP-választás és az önkormányzati választás összevonása káoszhoz vezet majd, hiszen párhuzamosan tevékenykednek majd tovább a hivatalban levő elöljárók és képviselő-testületek, miközben mellettük már megválasztott polgármesterek és tanácsosok is lesznek.
Ciolacu: a koalíció 2024 után is maradhat
Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton a PSD Tulcea megyei szervezetének konferenciáján kijelentette, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak 2024 után is van jövője.
„Nincs panaszom egyetlen kollégámra sem, aki a PNL részéről tagja a román kormánynak (...) Úgy vélem, hogy ennek a koalíciónak 2024 után is van jövője” – mondta a PSD elnöke. Ciolacu azt is elmondta, hogy Romániában az elkövetkező időszakban nagyobb arányban használják majd fel az európai uniós forrásokat, mint amennyi rendelkezésre áll, mert lesznek országok, amelyek nem lesznek képesek a teljes összeget lehívni.
Rareş Bogdan: napokon belül megszületik a döntés a választások menetrendjéről; nem akarunk szembemenni az emberek akaratával
A következő napokban döntés születik a 2024-es választások menetrendjéről, és ez a döntés összhangban lesz az emberek akaratával – jelentette ki szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Rareş Bogdan.
A liberális EP-képviselő Piteşti-en elmondta, meghallgatják az elemzők, a média, a civil társadalom és a polgárok véleményét, és ennek függvényében határoznak majd.
„Semmiképpen sem akarunk szembemenni az emberek akaratával” – fogalmazott. Hozzátette, „néhány napon belül” megszületik a döntés az idei választások menetrendjéről.
Rareş Bogdan szerint alakulata minden lehetőségre felkészült: arra is, hogy külön tartják meg a négy választást, és arra is, hogy ezek egy részét összevonják.
A liberálisok első alelnöke arról is beszámolt, hogy a koalíciós pártok vezetői hétfőn és kedden is egyeztetnek a témáról.
Emlékeztetett, ha külön-külön tartják meg a négy típusú választást, ezek megszervezése legalább négymilliárd lejbe kerül majd, de ha összevonják akár a parlamenti választást az elnökválasztás első fordulójával, akár az európai parlamenti választást az önkormányzati választásokkal, a kiadások némileg csökkennek.
„Tudjuk, hogy a demokrácia pénzbe kerül, de azért nagyon oda kell figyelni, hogy mire költjük a pénzt” – fogalmazott Rareş Bogdan, aki szerint ennél is fontosabb biztosítani a megválasztottak legitimitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!