
Oltási igazolás, miszerint az AstraZeneca ABV2856 jelzésű oltóanyagával immunizáltak Kolozsváron is
Fotó: Krónika
Romániában több mint 77 ezer dózist felhasználtak az AstraZeneca gyár koronavírus elleni oltóanyagának ama szállítmányából, amelyet az olasz hatóságok óvintézkedésként bevontak – közölte csütörtökön este az oltási folyamat koordinálásáért felelős országos bizottság. Hozzátették: több mint 4000 dózist „karanténba helyeztek”. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca vakcinája okozott volna vérrögképződést, a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett oltóanyag továbbra is beadható.
2021. március 12., 00:022021. március 12., 00:02
2021. március 12., 19:472021. március 12., 19:47
Az illetékes bukaresti testület azután szólalt meg, hogy a nap folyamán Dánia, Norvégia és Izland, korábban pedig Ausztria úgy döntött, elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. Hozzájuk csatlakozott Olaszország is, amely az ABV2856 jelzésű szállítmányban lévő vakcinával történő oltást tiltotta meg. Bukaresti kormányzati illetékesek – köztük Florin Cîțu miniszterelnök – csütörtökön arról beszélt, hogy Románia nem kapott abból az AstraZeneca vakcinaszállítmányból, amelynek beadása után két esetben súlyos mellékhatásokról számoltak be Ausztriában.
Az oltási koordinálásért felelős országos bizottság közölte, Romániába február 2-án 81 600 dózis érkezett ebből a szállítmányból, február 15-étől pedig 77 049 vakcinát már fel is használtak. Ezekkel az oltóanyagokkal az ország 22 megyéjében immunizáltak, köztük Erdélyben Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Hunyad, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Temes megyében. Lapunknak sikerült több olyan beoltottal is értekeznie, akit ebből a szállítmányból származó vakcinával immunizáltak. Közülük többen hidegrázásra, fejfájásra, lázra, ízületi fájdalmakra panaszkodtak az oltást követően, súlyosabb problémák azonban nem merültek fel.
Az oltási koordinálásért felelős országos bizottság tájékoztatása szerint ugyanebből a szállítmányból 4 257 adag 12 megye oltóközpontjában található, ezeket azonban „maximális elővigyázatosságból” ideiglenesen „karanténba helyeztek” az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kivizsgálásának eredményéig. Ezeket a dózisokat más szállítmányokból származókkal pótolják, ugyanakkor folytatják a védőoltást az AstraZeneca más szállítmányból származó vakcináival. „Megjegyezzük, hogy ez a döntés szélsőséges elővigyázatossági intézkedésként született, anélkül, hogy jelen pillanatban létezne tudományosan megalapozott érv ennek a határozatnak a meghozatalára. A még használatlan vakcinák karanténba helyezése kizárólag az olaszországi események nyomán történt” – szögezte le a bukaresti kormányzati testület. Az ABV2856 jelzésű szállítmányban lévő vakcinával történő oltást Olaszország állította le, mert Szicíliában két személy is elhunyt, miután megkapta a védőoltást. Az ABV5300 jelzésű szállítmányból, melynek használatát több európai országban betiltották, nem érkezett Romániába.
Romániában eddig több mint 1,3 millió személyt oltottak be koronavírus ellen (több mint 680 ezren a második, emlékeztető adagot is megkapták), közülük pedig 214 494-en a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett AstraZeneca-vakcináját kapták.
Eközben Ausztriában továbbra is oltanak az AstraZeneca gyár koronavírus elleni vakcinájával, erről döntött csütörtökön – a tartományokkal és szakértőkkel folytatott hosszas tanácskozás után – az osztrák szövetségi egészségügyi hivatal (BASG), a Nemzeti Oltási Tanács és az egészségügyi minisztérium. „Az oltóanyag hatásossága és biztonságossága bizonyított, és a szakértők nem látják szükségét az oltás leállításának” – idézte az MTI a közleményt. Ausztriában vasárnap egy 49 éves ápolónő elhunyt véralvadási komplikációk következtében, ő halála előtt tíz nappal kapta meg az AstraZeneca vakcináját. Tüdőembóliával kezelt 35 éves kolléganőjét – aki azóta már jobban van – ugyanezzel a vakcinával oltották be ezt megelőzően.
Az osztrák szövetségi egészségügyi hivatal még vasárnap közölte, hogy nincs bizonyíték ok-okozati összefüggésre az oltás és a haláleset, illetve a megbetegedés között, de mindkettőt alaposan kivizsgálják, és amíg az összefüggést teljes mértékben ki nem zárják, elővigyázatosságból felfüggesztik az oltást az érintett AstraZeneca-szállítmány maradék vakcináival. „A saját érdekünkben és minden érintett érdekében messzemenőkig támogatjuk a sajnálatos eset kivizsgálását” – közölte az oltóanyagot gyártó AstraZeneca cég már vasárnap, jelezve, kapcsolatban áll az osztrák hatóságokkal, és teljes mértékben támogatja a vizsgálatot. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig szerdai közleményében arról tájékoztatott, hogy nincs olyan bizonyíték, amely kapcsolatba hozná a két ausztriai esetet a vakcinával, a beoltott embereknél a trombózisos esetek gyakorisága nem magasabb, mint átlagosan a lakosság körében.
Nincs ok felfüggeszteni az AstraZeneca gyár koronavírus elleni oltóanyagát Franciaországban – jelentette ki csütörtökön Olivier Véran egészségügyi miniszter a járványhelyzetről tartott heti sajtótájékoztatóján. „Az oltás egyelőre többet használ, mint amennyit árt” – fogalmazott a tárcavezető. Jóllehet Dánia, Norvégia és Izland csütörtökön úgy döntött, hogy elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében, a kockázat statisztikailag nem nagyobb a beoltottak esetében, mint másoknál – hívta fel a figyelmet Olivier Véran. Hasonló álláspontot fogalmazott meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), amely szerint az AstraZeneca oltóanyaga továbbra is beadható.
„A vizsgálatok még folyamatban vannak Franciaországban és külföldön is. Angliában, ahol milliókat oltottak be az AstraZenecával, folytatódik a kampány, és nem tapasztalták nagyon széles körben súlyos mellékhatásnak a fokozott veszélyét” – hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy március 10-ig összesen 30 vérrögképződéses esetet jelentettek közel 5 millió AstraZeneca oltóanyagával Európában beoltott ember közül, kiemelve, hogy ez nem jelent statisztikailag nagyobb kockázatot, mint a be nem oltott emberek esetében. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, hogy minden esetet kivizsgálnak annak megállapítására, hogy van-e összefüggés az oltás és a vérrögképződés között. „Amennyiben a helyzet változna, döntéseket hozunk, de jelenleg nincs ok a vakcina felfüggesztésére” – jelentette ki Olivier Véran.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
szóljon hozzá!