
Klaus Iohannis és felesége (második üléssor) Kenyában
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis elnök idén 34 hivatalos külföldi utazást tett, amelyek összértéke meghaladta a 41 millió lejt.
2023. december 31., 15:292023. december 31., 15:29
Az Államelnöki Hivatal az Agerpres hírügynökség megkeresésére közölte, a Klaus Iohannis elnök által vezetett hivatalos küldöttségek 34 külföldi útjának kiadásai 2023-ban összesen 41 104 103 lejt tesznek ki.
A tájékoztatás szerin Klaus Iohannis idén több országba is ellátogatott, nevezetesen Azerbajdzsánba (február 2-3. - hivatalos látogatás és részvétel a Déli Gázfolyosó Konzultatív Tanácsának miniszteri ülésén), Luxemburgba (hivatalos látogatás - február 27.), Lengyelországba (február 22. - B9 találkozó), Belgiumba (Európai Tanács ülései - február 9., március 23-24., június 29-30., október 26-27., december 14-15., CELAC - július 17-18., hivatalos látogatás - november 8., december 13. - EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó), az Egyesült Arab Emírségekbe (március 18-21. - hivatalos látogatás és december 2-4. - COP28), Bulgáriába (március 15. - hivatalos látogatás), Japánba (március 6-8. - hivatalos látogatás), Szingapúrba (március 10. - állami látogatás), Egyesült Királyságba (május 5-6. - részvétel III. Károly király és Camilla királynő koronázási ünnepségén), Izlandra (május 16-17. - Európa Tanács csúcstalálkozó), a Holland Királyságba (NATO-csúcstalálkozót előkészítő kisebb találkozó), Szlovákiába (június 6. - B9-csúcstalálkozó), a Moldovai Köztársaságba (Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója), Litvániába (július 11-12. - NATO-csúcs), az Egyesült Államokba (december 19-21. - ENSZ-közgyűlés), Magyarországra (október 11. - hivatalos látogatás), Portugáliába (október 7-9. - állami látogatás), Spanyolországba (október 5. - Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója és az Európai Tanács informális ülése).

Egy évvel második ötéves mandátumának lejárta előtt afrikai körútra indul Klaus Iohannis államfő – fölmerül azonban a kérdés, hogy a meglehetősen borsos árú utazgatásnak lesz-e valamilyen konkrét politikai vagy gazdasági hozadéka Románia számára.

Ha az ország számára konkrét gazdasági vagy politikai hasznot nem is biztos, hogy hoz Klaus Iohannis államfő afrikai körútja, legalább egy cég mégis profitálhat belőle.
Az államfő 2023-ban két kitüntetést kapott: a Franz Werfel emberjogi díjat és a Német Polgári Díjat (Németországban június 3-4-én.).
Az elnöki hivatal közlése szerint az év eleje és december 13. között Iohannis elnök 11 törvényt küldött vissza újbóli megfontolásra a parlamentnek, és 14 alkotmányossági óvást nyújtott be az alkotmánybírósághoz.
December 13-ig 34 kegyelmi kérelmet regisztráltak. Az államfő idén sem hagyta jóvá a kegyelmi kérelmeket.
December 14-ig 740 kitüntetést adott az elnöki hivatal, ebből 34-et az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális nevelés és a sport területén működő intézményeknek.
A román állampolgárok 2023-ban súlyos megpróbáltatásokkal és bizonytalansággal teli időszakon mentek keresztül, de Románia biztonságos ország maradt, stabil kormánnyal, amely folytatta a nagy állami intézmények modernizálását – mondta Klaus Iohannis államfő újévi üzenetében. Iohannis felidézte, hogy miközben az ország határain még mindig háború dúl, Románia továbbra is biztonságos ország. „Tagjai vagyunk a NATO-nak, történelmünk legnagyobb biztonsági garanciáival rendelkezünk, így mindannyian védve vagyunk minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Sikerült stabil kormányt fenntartanunk, amely folytatta a főbb állami rendszerek modernizálását az oktatástól az egészségügyön át az infrastruktúráig és a közigazgatásig” – fogalmazott az államfő. Az elnök kijelentette, Románia „robosztus” gazdasággal rendelkezik, és sikerült megerősítenie energiafüggetlenségét, többek között a környezetet védő zöld technológiák alkalmazásával. „Az év vége jó alkalom arra is, hogy optimistán és bizakodva tekintsünk a jövőbe. Hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezünk, és a 2024-es választási év olyan döntések elé állít bennünket, amelyek meghatározzák országunk sorsát. Ezért létfontosságú, hogy minden jövőbeli választáson éljünk szavazati jogunkkal, ha azt akarjuk, hogy Romániát olyanná tegyük, amilyenné mi szeretnénk. Fogadjuk tehát 2024-et reménnyel és azzal a meggyőződéssel, hogy együtt minden akadályt le tudunk győzni. Az egység és a szolidaritás szellemében kívánok mindannyiuknak egészséget, boldogságot és sikereket az új évre! Boldog új évet!” – zárta üzenetét az államfő.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Életét vesztette kedden egy vadászpilóta a borceai légitámaszponton – közölte a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a pilóta egy víztartályban lelte halálát.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy repülőgépeket vezényeljen a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra egy, a Közel-Keleten történő esetleges beavatkozásokhoz.
Az oktatási minisztérium közzétette a 2026–2027-es tanév szerkezetét. A diákok számára a tanév 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-án ér véget, a legtöbb évfolyam számára összesen 36 tanítási hétből áll majd.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 12-én, csütörtökön hivatalos látogatásra érkezik Romániába, amelynek során Nicușor Dan államfővel találkozik – erősítették meg hivatalos források a Hotnews.ro portálnak.
A román védelmi ipar fejlesztésének célja az elrettentés, és nem az, hogy Románia háborúba lépjen – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter egy keddi rendezvényen.
szóljon hozzá!