Egyre tisztább képet kapnak a régészek a középkori Nagyváradról

Biztos, hogy az elővédműre akadtak

Az ásatás eredményeiről elmondta: biztosak benne, hogy ráakadtak az osztrákok által épített elővédműre, amely a várárok előtt állt – ennek újabb négy helyen találták meg a részeit. A kőből készült építmény egyszerre masszív és látványos, mondta a régész, az osztrák katonai mérnökök építhették a vár törökök alóli felszabadítása után.

Továbbá egy fából készült palánkra is rábukkantak, sorolta a további felfedezéseket a szakember, aki szerint a régész- és történészkollégáival való konzultáció során arra jutottak, hogy ez védhette annak idején Péntekhelyt. Meg is jelenik egy 16. századi ábrázoláson, melyen több, a Körösön és a Pecén átívelő híd is látható. Utóbbi sokkal közelebb volt a folyóhoz, és a Körösnek is több ága volt, így a terület mocsaras volt, ugyanis az első mederszabályozási munkálatokra csak a 1900-as évek elején került sor a város terjeszkedésével.

Sajnos a palánk nagy része tönkrement, mondta Marta, de sok eleme megmaradt, és nem lehet más, mint a várost védő cölöpsor. Ahhoz képest, hogy több évszázada épült, elég jó minőségben megőrződött, vélte.

Félidőnél tarthatnak

Középkori építményekre is szép számban bukkantak, mesélte a további eredményeket Doru Marta, aki szerint ezeket már nagyrészt kiásták. Jövő héten elkezdik az ásást a terület nyugati és délnyugati részén, ahol a csontok tanulsága szerint az egykori templom folytatása lehet. Ezután erre a részre koncentrálnak, de az előírások szerint az építkezési helyszín teljes területét „átfésülik”. Több tucat csontot találtak eddig, ezek egy részét kielemzik, múzeumba kerülnek, míg a többit helyben konzerválják.

„Kevés ilyen hely van”

A régészeti feltárás jelentőségéről Doru Marta elmondta: ez azon kevés helyek egyike Nagyváradon, ahol nagyobb területen, viszonylag érintetlenül megmaradtak a középkori épületek, nem semmisítették meg ezeket a modern kori építkezések során. Hiába volt Nagyváradnak – mely több település egyesüléséből jött létre – több középkori vásárhelye.

Ugyan Péntekhely maradványait is érintették a 20. század fordulóján lezajlott építkezések, a kommunizmusbeli tömbházépítési láz, az ortodox székesegyház építése, a csatornázási munkálatok, itt még mindig látható és kutatható a középkori város.

A legtöbb, legyen katolikus, református vagy más, a 18. századtól áll, ahogy civil épületek sem maradtak meg korábbról.

Mint arról beszámoltunk, a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox katedrális körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során február közepén csontokra és falmaradványokra bukkantak a munkások, így régészeti feltárás kezdődött a területen.

A Kolozsvári út és a vár szomszédságában található ortodox katedrális körül építi az önkormányzat a város első P&R típusú mélygarázsát. A december elején elkezdett beruházás célja, hogy a városba behajtók itt letegyék a gépkocsijukat, és a helyi tömegközlekedésre váltsanak, megszabadítva a belvárost a zsúfolt autós forgalomtól.

korábban írtuk

Felszínre kerülhet Várad középkori városmagja – Ígéretes leletekre bukkantak az ortodox katedrális tövében

Csontokra és falmaradványokra bukkantak a napokban a munkások a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos szerint fel kell tárni a területet, még akkor is, ha ez az építkezés késleltetését ere