Tágul a kép. Egyre több fontos információhoz jutnak az ortodox katedrális mellett dolgozó szakemberek
Fotó: Alexandru Nițescu/Bihari Napló
Egyre tisztább képet kapnak a régészek a középkori Nagyváradról az ortodox katedrális mellett zajló ásatás során. A vár elővédműjének több szakasza mellett Péntekhely templomát és palánkját is megtalálhatták, előbbit meg is mutatnák.
2021. április 17., 19:232021. április 17., 19:23
Több mint három hete dolgoznak a szakemberek a nagyváradi ortodox katedrális körüli terület – ahova Park and Ride típusú mélygarázst épít az önkormányzat – régészeti feltárásán, és legalább ennyi ideig állni fog még a munka az építőtelepen, mondta el a Krónikának Doru Marta.
A munkálatot nehezíti, hogy a területet hatalmas fűtésvezeték szeli át, jövő héten ennek túloldalán is elkezdenek ásni, ahol szintén rengeteg csontváz mutatkozik – ez a templom körüli temető lehetett –, így itt a székesegyház újabb részeire bukkanhatnak. Egyelőre nem sikerült a dolog mélyére hatolni, mondta Marta, aki szerint a csövek a teljes területet kettészelik, a katonai építményeken, középkori házakon és a temetőn is áthaladnak.
Fotó: Alexandru Nițescu/Bihari Napló
Az ásatás eredményeiről elmondta: biztosak benne, hogy ráakadtak az osztrákok által épített elővédműre, amely a várárok előtt állt – ennek újabb négy helyen találták meg a részeit. A kőből készült építmény egyszerre masszív és látványos, mondta a régész, az osztrák katonai mérnökök építhették a vár törökök alóli felszabadítása után.
Továbbá egy fából készült palánkra is rábukkantak, sorolta a további felfedezéseket a szakember, aki szerint a régész- és történészkollégáival való konzultáció során arra jutottak, hogy ez védhette annak idején Péntekhelyt. Meg is jelenik egy 16. századi ábrázoláson, melyen több, a Körösön és a Pecén átívelő híd is látható. Utóbbi sokkal közelebb volt a folyóhoz, és a Körösnek is több ága volt, így a terület mocsaras volt, ugyanis az első mederszabályozási munkálatokra csak a 1900-as évek elején került sor a város terjeszkedésével.
Sajnos a palánk nagy része tönkrement, mondta Marta, de sok eleme megmaradt, és nem lehet más, mint a várost védő cölöpsor. Ahhoz képest, hogy több évszázada épült, elég jó minőségben megőrződött, vélte.
Fotó: Alexandru Nițescu/Bihari Napló
Középkori építményekre is szép számban bukkantak, mesélte a további eredményeket Doru Marta, aki szerint ezeket már nagyrészt kiásták. Jövő héten elkezdik az ásást a terület nyugati és délnyugati részén, ahol a csontok tanulsága szerint az egykori templom folytatása lehet. Ezután erre a részre koncentrálnak, de az előírások szerint az építkezési helyszín teljes területét „átfésülik”. Több tucat csontot találtak eddig, ezek egy részét kielemzik, múzeumba kerülnek, míg a többit helyben konzerválják.
Legalább ennyi időre lesz szükségük a teljes feltárás befejezéshez, még ha a kevésbé érzékeny részeken egy kisebb markológép is segíti a munkát, ugyanis a legtöbb helyen csak spaklival és csákánnyal tudnak dolgozni.
Fotó: Alexandru Nițescu/Bihari Napló
A régészeti feltárás jelentőségéről Doru Marta elmondta: ez azon kevés helyek egyike Nagyváradon, ahol nagyobb területen, viszonylag érintetlenül megmaradtak a középkori épületek, nem semmisítették meg ezeket a modern kori építkezések során. Hiába volt Nagyváradnak – mely több település egyesüléséből jött létre – több középkori vásárhelye.
Ugyan Péntekhely maradványait is érintették a 20. század fordulóján lezajlott építkezések, a kommunizmusbeli tömbházépítési láz, az ortodox székesegyház építése, a csatornázási munkálatok, itt még mindig látható és kutatható a középkori város.
– világított rá az összefüggésekre Marta.
Fotó: Alexandru Nițescu/Bihari Napló
A legtöbb, legyen katolikus, református vagy más, a 18. századtól áll, ahogy civil épületek sem maradtak meg korábbról.
– fogalmazott a régész, aki szerint ezért ragaszkodtak hozzá, hogy minél aprólékosabban feltárhassák a területet. Az elővédmű egyes részeit a felszínen is meg kell mutatni, mivel látványos, és ezzel a mélygarázst tervező Pafka Ernő építész is egyetért, mondta a régész, aki szerint a létesítmény fölötti sétáló- és zöldövezet alkalmas is lenne erre.
Fotó: Alexandru Nițescu/Bihari Napló
Mint arról beszámoltunk, a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox katedrális körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során február közepén csontokra és falmaradványokra bukkantak a munkások, így régészeti feltárás kezdődött a területen.
A Kolozsvári út és a vár szomszédságában található ortodox katedrális körül építi az önkormányzat a város első P&R típusú mélygarázsát. A december elején elkezdett beruházás célja, hogy a városba behajtók itt letegyék a gépkocsijukat, és a helyi tömegközlekedésre váltsanak, megszabadítva a belvárost a zsúfolt autós forgalomtól.
Csontokra és falmaradványokra bukkantak a napokban a munkások a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos szerint fel kell tárni a területet, még akkor is, ha ez az építkezés késleltetését ere
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter pénteken közölte, nem áll szándékában a diákoknak szociális ösztöndíj formájában nyújtott éves támogatás csökkentését javasolni a kormánynak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!