
Fotó: Krónika
A marosvásárhelyi ülés konklúzióit levonva, Markó Béla kijelentette: egyetértés volt abban, hogy a referendumot megelőző kampány során gondok voltak az RMDSZ kommunikációjában, hiszen nem tudták meggyőzni a magyar választókat a referendum tétjéről, fontosságáról. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban hatékonyabb kommunikációra, az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel – történelmi egyházak, civil szféra, értelmiség, szakmai szervezetek – való szorosabb együttműködésre van szüksége. Ennek kapcsán Markó megismételte, már júniusban lemond miniszterelnök-helyettesi posztjáról, hogy minden energiáját az RMDSZ élén betöltött tisztségére összpontosítsa. Különben a TEKT tagjai közül többen bírálták az RMDSZ felső vezetését amiatt, hogy Traian Bãsescu leváltására buzdította az erdélyi magyarokat. Lapunk értesülései szerint számos területi elnök leszögezte: a vezetőség nem nevezheti helyesnek az államfő menesztését támogató döntést, amikor a referendum a Bãsescu-ellenes koalíció nyilvánvaló kudarcát eredményezte. Többen felrótták a magyar választópolgárok gyenge mozgósítását, valamint azt, hogy a kezdeti semleges álláspont után az RMDSZ akkor kezdte markánsan támadni az államfőt, amikor Bãsescu élesen bírálta Markó Bélát és Verestóy Attila szenátort. „Ily módon Markó Béla személyes sértődöttségét erőszakolta rá a szövetségre” – fogalmazott az egyik területi elnök.
Egyhangú álláspont alakult ki a TEKT tagjai között a tekintetben, hogy jelentős különbségek mutatkoznak az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság prioritásai között. „Változtatni kell a szövetség retorikáján, meg kell találnunk a módját, hogy közelebb kerüljünk a választókhoz. A referendum is ráébresztett arra, hogy a magyar közösség tagjai is vevők a közvetlen hangnemre, megszólításra, sőt a populizmusra” – fejtette ki lapunknak László Attila. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint egyfajta koalícióra van szükség az erdélyi magyar politikai szervezetek körében, amelyekkel a szövetségnek ugyanúgy tárgyalnia kell, mint a román parlamenti pártok többségével. Az RMDSZ politikai irányváltását sürgette Rácz Levente is. A szövetség Fehér megyei elnöke lapunknak elmondta: javasolta az erdélyi magyarság megbomlott egységének helyreállítását. Miközben a TEKT-en nem merült fel a referendum kudarca miatti személyes felelősség kérdése, lapunk értesülései szerint akadt, aki a felső vezetőség távozását követelő Eckstein-Kovács Péter szenátor lemondását követelte. A kolozsvári honatya a javaslatra úgy reagált: az RMDSZ és a magyar választópolgárok hűséges képviselőjeként bűn lett volna, ha nem világít rá a szövetség hibáira, így szerinte nem neki kellene lemondania. „Ezzel szemben az RMDSZ vezetősége nem ismerte be a hibáját, hanem tovább folytatja rossz kommunikációját” – jelentette ki lapunknak Eckstein-Kovács Péter.
Egyébként a TEKT résztvevői egyetértettek abban, hogy a Traian Bãsescu által mára összehívott konzultáción az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell egy szigorú lusztrációs törvény gyors elfogadását, ám el kell utasítania az egyéni választókörzetes szavazási rendszert.
(fotó: RMDSZ)
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.