Hirdetés

Magyar megoldás védheti meg a romániai termést

magyar jégkármérséklő

A heves viharok és a jégesők miatt egyre nagyobb kár éri az ültetvényeket, mezőgazdasági területeket

Fotó: MTI/Vajda János

Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést a következő években – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság portál.

Krónika

2026. július 10., 08:512026. július 10., 08:51

Mint írták, az országos jégkármérséklő rendszer beindítása újra napirendre került Romániában, de már nem kizárólag a korábban alkalmazott rakétás technológiát használnák. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szerint a következő években egy hibrid jégkárelhárító megoldást kellene kipróbálni, amelyben helyet kapna a Szatmár megyében, magyar együttműködéssel létrehozott talajgenerátoros rendszer is.

A miniszterelnök-helyettes a héten a szőlő- és bortermelő ágazat képviselőivel egyeztetett, akik

Hirdetés

határozottan kérték a nemzeti jégkármérséklő rendszer újraindítását.

A termelők szerint a szőlőültetvényeket egyre nagyobb károk érik a heves viharok és a jégesők miatt, ezért szükség van valamilyen védekezési megoldásra. Tánczos Barna Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a többéves program újraindításáról csak teljes jogkörű kormány dönthet, az előkészítés ugyanakkor már az átmeneti időszakban megkezdődhet. A mezőgazdasági szaktárca megbízott minisztere 2026 és 2028 között indítaná újra a rendszert, miközben vizsgálnák, milyen technológia lehet hosszabb távon a legalkalmasabb a mezőgazdasági károk mérséklésére.

Jégkárelhárító: rakéta vagy talajgenerátor?

A vita egyik kulcseleme, hogy az ország eddigi jégelhárítási rendszere rakétás beavatkozásra épült, amelyet több térségben erősen vitattak a gazdák. Egyes termelők attól tartottak, hogy a rakétás jégelhárítás hatással lehet a csapadék mennyiségére, ezért több helyen ellenállás alakult ki a működtetéssel szemben. Tánczos Barna szerint ugyanakkor tudományos vizsgálatok nélkül nem lehet hosszú távú stratégiát készíteni, ehhez pedig működő rendszerre van szükség. A miniszter azt javasolta, hogy

két-három éves átmeneti időszakban párhuzamosan vizsgálják a régi és az új technológiákat.

magyar jégkármérséklő Galéria

Az ország eddigi jégelhárítási rendszere rakétás beavatkozásra épült

Fotó: Meőgazdasági Minisztérium

A magyar vonatkozást a Szatmár megyei projekt adja. Ez egy román–magyar határ menti együttműködésben, uniós forrásból megvalósított rendszer, amelynek célja a jégkárok mérséklése Szatmár megye területén. A projektben a román oldalon a Szatmár Megyei Tanács, magyar oldalon az akkori Országos Meteorológiai Szolgálat vett részt. A rendszer nem rakétákkal, hanem talajgenerátoros megoldással működik, és magyar meteorológiai, technológiai tudásra is épül.

Tánczos Barna szerint éppen ez

a szatmári modell lehet az a kísérleti állomás, ahol Románia tesztelheti a rakétás beavatkozástól eltérő módszereket.

A tárcavezető úgy fogalmazott: a magyar együttműködéssel létrejött technológiát be kellene emelni az új jégkármérséklési stratégiába, mert már rendelkezésre áll egy olyan állomás, ahol más típusú megoldásokat is lehet vizsgálni.

Így működik a magyar rendszer

A Világgazdaság cikke szerint a magyar rendszer működése is ilyen elvre épül. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett JÉGER talajgenerátorai ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben a nagyobb jégszemek kialakulásának mérséklését segíti. A rendszer

  • nem szünteti meg a jégesőt,
  • nem is képes a csapadék mennyiségét érdemben befolyásolni
  • célja az, hogy a lehulló jégszemek mérete kisebb legyen,
  • így mérséklődjenek a mezőgazdasági, lakossági és ipari károk.

A magyar rendszer riasztás alapján működik, a meteorológiai adatokat a HungaroMet biztosítja.

magyar jégkármérséklő Galéria

A magyar rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben a nagyobb jégszemek kialakulásának mérséklését segíti

Fotó: MTI

Mint írták, Magyarországon is évek óta visszatérő vita, hogy a jégkármérséklő rendszernek lehet-e köze az aszályhoz. A szakmai álláspont szerint nincs ilyen összefüggés: a technológia nem tünteti el a csapadékot, nem idéz elő esőt, és nem a felhők mozgását vagy a csapadék eloszlását befolyásolja, hanem a jégszemek méretét próbálja csökkenteni. A rendszer 2018 óta országos lefedettséggel működik Magyarországon, 986 generátorra épül, és a kárenyhítési adatok alapján a bejelentett jégkáros területek éves átlaga a működés előtti időszakhoz képest jelentősen mérséklődött.

Románia számára a magyar mintájú technológia azért lehet vonzó, mert a rakétás rendszerrel szemben kisebb társadalmi ellenállást válthat ki, miközben lehetőséget ad a hatékonyság tudományos vizsgálatára.

Tánczos Barna is azt hangsúlyozta, hogy nem lehet egyetlen térség tiltakozása alapján az egész országban kizárni a jégkármérséklés lehetőségét. Szerinte ott, ahol a termelők igénylik a védekezést – például szőlőtermő vagy zöldségtermesztő térségekben –, biztosítani kell a beavatkozás lehetőségét.

Amennyiben a teszt sikeresnek bizonyul, Románia a rakétás jégelhárítás helyett fokozatosan olyan talajgenerátoros megoldás felé mozdulhat el, amely Magyarországon már országos szinten működik.

korábban írtuk

Inkább legyen jégeső, mint szárazság? Sokan a terjedő aszállyal hozzák összefüggésbe a jégeső-elhárító rendszereket
Inkább legyen jégeső, mint szárazság? Sokan a terjedő aszállyal hozzák összefüggésbe a jégeső-elhárító rendszereket

Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső. A hivatalos szervek szerint egyesek ,,bedőlnek az összeesküvés-elméleteknek”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 17., hétfő

Bolojan az alkotmánybíróság elnökével való találkozót érő bírálatokról: bolhából csinálnak elefántot

Nem tartja problémásnak Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, hogy kiderült: pénteken Simina Tănăsescuval, az alkotmánybíróság elnökével egyeztetett.

Bolojan az alkotmánybíróság elnökével való találkozót érő bírálatokról: bolhából csinálnak elefántot
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

A védelmi miniszter elmondta, mennyi időt sikerült nyerni az atomerőmű számára

A Duna vízszintjének emelése érdekében hozott intézkedések hét nappal hosszabbították meg a cernavodai atomerőmű 2. reaktorának működését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.

A védelmi miniszter elmondta, mennyi időt sikerült nyerni az atomerőmű számára
2026. augusztus 17., hétfő

Dagad a botrány, az igazságszolgáltatási tanács is magyarázatot vár Bolojan és Tănăsescu találkozója után

Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.

Dagad a botrány, az igazságszolgáltatási tanács is magyarázatot vár Bolojan és Tănăsescu találkozója után
2026. augusztus 16., vasárnap

Erdőgazdálkodási szabálytalanságok miatt indult több mint 5000 büntetőeljárás az első félévben

Több mint 1200 személy ellen folyik vizsgálat az erdőgazdálkodásban feltárt szabálytalanságok miatt, a rendőrség 5351 büntetőeljárást indított ilyen ügyekben 2026 első felében – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

Erdőgazdálkodási szabálytalanságok miatt indult több mint 5000 büntetőeljárás az első félévben
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Drónincidensek: újabb gyanús tárgyakat találtak a Fekete-tenger romániai partjainál

Gyanús tárgyat sodortak partra vasárnap a Fekete-tenger hullámai Észak-Eforie térségében, míg a konstancai Tomis-kikötő környékén drónnak tűnő tárgyat láttak.

Drónincidensek: újabb gyanús tárgyakat találtak a Fekete-tenger romániai partjainál
2026. augusztus 16., vasárnap

Pedagógusi béremelések: a miniszter szerint visszautasíthatatlan ajánlatot sikerült kidolgozni

A bértörvényben előírt új bértáblázat 2027. szeptember 1-jétől léphet hatályba az oktatásban, és jelentős jövedelemnövekedést hozna a pedagógusok számára – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Pedagógusi béremelések: a miniszter szerint visszautasíthatatlan ajánlatot sikerült kidolgozni
2026. augusztus 16., vasárnap

A román légteret megsértő drónt lőtt le egy spanyol vadászgép

A román légteret megsértő drónt lőtt le vasárnapra virradóra a spanyol légierő egyik, Romániában légi rendészeti bevetésen tartózkodó vadászgépe.

A román légteret megsértő drónt lőtt le egy spanyol vadászgép
Hirdetés
2026. augusztus 15., szombat

Medveveszély: szükség van a megelőző intézkedésekre a környezetvédelmi miniszter szerint

Megelőző intézkedésekre van szükség a településekre behatoló medvék miatt – jelentette ki Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.

Medveveszély: szükség van a megelőző intézkedésekre a környezetvédelmi miniszter szerint
2026. augusztus 15., szombat

Titkos találkozó Bolojan és az alkotmánybíróság elnöke között? Magyarázatot követel a PSD

Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő magyarázatot vár az alkotmánybíróságtól arra, milyen körülmények között került sor Ilie Bolojan és az alkotmánybíróság elnökének találkozójára Mircea Abrudean szenátusi elnök irodájában.

Titkos találkozó Bolojan és az alkotmánybíróság elnöke között? Magyarázatot követel a PSD
2026. augusztus 15., szombat

Kifütyülték Bolojant Konstancán

A hallgatóság egy része elégedetlenségét fejezte ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnökkel szemben, amikor az szombaton Konstancán beszédet mondott a román haditengerészet napja alkalmából.

Kifütyülték Bolojant Konstancán
Kifütyülték Bolojant Konstancán
2026. augusztus 15., szombat

Kifütyülték Bolojant Konstancán

Hirdetés
Hirdetés