Fotó: Pethő Melánia
A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik Romániában „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.
2021. november 15., 21:512021. november 15., 21:51
2021. november 15., 23:132021. november 15., 23:13
Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a kétkamarás román parlament szenátusa, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kezdeményezőként vállalt szerepet.
„A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt.
– idézte Novák Csaba-Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hétfői hírlevele.
A tervezetet csaknem két héttel korábban a képviselőház hasonló szavazataránnyal fogadta el. Mindkét házban csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Szerintük ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak.
A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceaușescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Nicușor Dan államfő szeptemberben újabb miniszterelnök-jelöltet nevez meg a pártokkal folytatott újabb tárgyalások után – jelentette ki Eugen Tomac, az elnök tiszteletbeli tanácsadója.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama növekedni fog.
A Vrancea megyei Garoafa községhez tartozó Ciușlea faluban egy lakóház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakosságot hétfőn, miután egy diófa tetejére zuhant drónra bukkantak. A területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.
Szobrot állítottak Radu Theodorunak, annak a nyugalmazott tábornoknak, akit hazaárulással gyanúsítottak meg a Călin Georgescuhoz és Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt.
Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter szerint a településekre behatoló veszélyes medvék esetében az egyetlen megoldás a közvetlen beavatkozás, vagyis a lelövésük.
Közzétették hétfőn a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,1 százalékponttal 36,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Egy Gerbera típusú drón darabjára bukkantak a Fekete-tenger romániai partján, Gura Portiței térségében – közölte a védelmi minisztérium vasárnap.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás