Fotó: Erdély Bálint Előd
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kedden kijelentette, hogy soha nem fog egyetérteni a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) megadóztatásával, de megjegyezte, hogy jelenleg nem is létezik ilyen adó.
2022. december 06., 17:182022. december 06., 17:18
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén a tárcavezető elmondta, a kormány túl nagy erőfeszítéseket tett eddig a prosumerek számának növelésére ahhoz, hogy egy ilyen intézkedéssel elriassza őket a megújuló energiaforrásból történő áramtermeléstől. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő elteltével a prosumerek megterhelik majd az országos áramhálózatot, de az energiaügyi minisztérium megtalálja majd a megfelelő műszaki megoldást erre a problémára – írja az Agerpres.
Tánczos elmondta, hogy az idei Zöld ház program keretében több mint 45 ezer ingatlantulajdonos kért állami támogatást napelemek felszerelésére. Eddig a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) 30 ezer pályázatot bírált el, és év végéig a maradék 15 ezret is elbírálja. Emlékeztetett, hogy a sikeres pályázóknak az Electricától vagy más villamosenergia-elosztó vállalattól kell kérvényezniük, hogy termelő-fogyasztókká válhassanak.
A miniszter közölte, hogy a Zöld ház program következő szakaszának meghirdetésekor óriási érdeklődésre – több százezer pályázatra – számít, amiket képtelen lesz feldolgozni egy olyan országos intézmény, mint az AFM. Ezért az a döntés született, hogy ezt a műveletet a helyi önkormányzatok bevonásával decentralizálják. Megjegyezte azt is, hogy jövőre a kormány „több milliárd lejt” fordít a Zöld ház programra.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nyilvánosságban felröppent hírekkel ellentétben az áramtermelő-fogyasztók nem fognak semmiféle „napfényadót” fizetni, és a kritizált sürgősségi rendelet valójában egy olyan uniós irányelv átültetése a hazai jogrendbe, amely 2026-tól lehetővé teszi egy ilyen adó esetleges bevezetését.
Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A Börtönőrök Országos Szakszervezetének (SNPP) hétfői közleménye szerint október 20. és 31. között reggel 8 órától a munkaidejük végéig tiltakozó üzeneteket függesztenek ki az Országos Börtönigazgatóság székhelyén.
A székely himnusz a romániai magyar közösség kulturális örökségének része, és nem szabad a román állam elleni gesztusként értelmezni – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Hétfőn tárgyalja az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
Bukarest negyedik kerületének polgármestere, Daniel Băluță (PSD) a szavazatok 25 százalékát szerezné meg, ha jövő héten tartanák az időközi főpolgármester-választást – derül ki a CURS vasárnap közzétett felméréséből.
Meghallgatták vasárnap a bukaresti táblabíróság ügyészségén annak a fővárosi Rahova negyedben lévő tömbháznak a közös képviselőjét, ahol péntek reggel robbanás történt, és három ember meghalt.
Elégedetlenséget váltott ki egyes roma közösségekben a kiskorúak közötti házasságkötést tiltó törvénytervezet. Zsilvásárhelyen (Târgu Jiu) a cigányok utcára vonultak, azt magyarázva: „az eljegyzés elköteleződés, hogy megismerjék egymást a roma fiatalok”.
A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
szóljon hozzá!