Szenátusi egység

A jogszabály előírásai közé tartozik, hogy a feddhetetlenségi ügynökség a tisztségviselők vagyonát, vagyonnyilatkozatait és az összeférhetetlenségi eseteket is ellenőrzi. Az intézmény nyomozói akkor indíthatnak vizsgálatot, ha legalább 10 százalékos különbséget észlelnek a tisztségviselő látható és bevallott vagyona között. A törvény előírja, hogy a nem igazolható vagyonrészt el is kobozhatják, ha a közigazgatási bíróság jóváhagyja ezt. A szankcionálási formák között szerepel még, hogy három évig semmilyen tisztségviselői funkciót nem tölthet be az a személy, aki nem tudja igazolni vagyongyarapodását. Az ANI valamennyi választott vagy kinevezett tisztségviselő és közhivatalnok vagyonát ellenőrizheti. Az eredetileg kidolgozott változattól eltérően az egyházvezetők vagyonát nem ellenőrizheti az ANI. Az intézmény tevékenységének ellenőrzése a szenátus hatáskörébe tartozik. Az ügynökségnek éves jelentésben kell beszámolnia tevékenységéről. Ha a felsőház ezt elutasítja, az ügynökség vezetőségét leváltják.

A törvényt azok az ellenzéki pártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC) és a Nagy-Románia Párt (PRM) – is támogatták, amelyek korábban a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása ellen emeltek szót. A felsőházban elhangzott felszólalások azonban szinte kivétel nélkül a Bãsescuhoz közel álló Monica Macovei volt igazságügyi miniszter szemére vetették, hogy késleltette a jogszabály elfogadását.

Tudor Chiuariu, az igazságügyi tárca liberális vezetője a felsőház tegnapi ülésén elmondta: az ANI hatékony eszköze lesz a korrupcióellenes harcnak. „A korrupcióellenes harcnak megalapozottan kell folytatódnia, nem pedig üres beszédekkel” – mondta Chiuariu.

Monica Macovei különben azért bírálta a törvényt, mert annak szövegében nem minősítik összeférhetetlenségi esetnek, ha valaki egyszerre a parlament tagja, illetve az ügyvédi mesterséget is gyakorolja. Macovei szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy az ügyvéd honatyák védenceik érdekeinek megfelelő jogszabályokat dolgozzanak ki. Macovei kifogásolta azt is, hogy az ANI tevékenységét a parlament ítéli meg. Szerinte ugyanis az ANI ügynökei nem indítanak majd vizsgálatot azok ellen, akik akár leváltásukról is határozhatnak.

Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának RMDSZ-es elnöke a Krónikának kifejtette: a parlamenti összhang az ANI-törvény kapcsán egyrészt az Európai Bizottság részéről érkező nyomásnak, másrészt pedig a Bãsescu leváltásáról szóló referendum előtt bizonyítani akaró pártoknak köszönhető. A Macovei-féle verzióhoz képest ugyan a törvény kevésbé szigorú, a megszavazott verzió azonban jelentős kompetenciákat biztosít az ügynökségnek – kommentálta Eck-stein-Kovács. Elmondta: a volt igazságügyi miniszter által kidolgozott verzió az ellenőrzésben megengedte volna, hogy akár 1990-ig visszamenően kövessék a tisztségviselők vagyongyarapodását, és kötelezte volna a bankokat, hogy információkat szolgáltassanak az ANI ügynökeinek az ellenőrzött személy bankszámláiról. A jogszabály másik lehetséges hibája, hogy az ANI vezetőségét egy politikai testület nevezi ki – értékelt Eckstein-Kovács Péter.