Fotó: A szenátus Facebook-oldala
Elutasította a bukaresti szenátus szerdán a parlamenti választási törvény módosításáról szóló, vitatott sürgősségi rendeletet, amelyet két hete fogadott el a Ludovic Orban vezette kormány. Az ügyvivő miniszterelnök szerint alkotmánybírósághoz fordulhatnak.
2020. február 19., 16:372020. február 19., 16:37
2020. február 19., 16:382020. február 19., 16:38
A rendelet parlamenti elutasítását az RMDSZ kezdeményezte, és a felsőházban többségben lévő, ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is megszavazta, arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánya alkotmánysértő módon, közvita nélkül módosította a választási rendszert. A szenátusi többség ezért nem is volt hajlandó érdemben megtárgyalni és módosítani a kormányrendelet előírásait, mivel főleg annak elfogadási módját kifogásolta.
Az RMDSZ és a PSD egyébként főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart. A kormány a parlament esetleges feloszlatása körüli joghézag felszámolásának szükségességével indokolta a sürgősségi rendeletet, a Ludovic Orban vezette kormány és Klaus Johannis jobboldali államfő ugyanis előre hozott parlamenti választásokat akar kiprovokálni a júniusi önkormányzati választások időszakában.
Ludovic Orban a szenátus döntésére úgy reagált: a liberálisoknak más megoldások is rendelkezésükre állnak, beleértve az alkotmánybíróság értesítését, ha a képviselőház is elutasítaná az előre hozott választások kiírását célzó sürgősségi kormányrendeletet. „Figyelmeztetem a képviselőket, akik dönteni fognak az ügyben, hogy a nagyon alapos indokkal kiadott sürgősségi rendeletünk elengedhetetlen az előre hozott választások megfelelő körülmények között történő megszervezéséhez. Aki elutasítja a rendeletet, nem akarja, hogy megfelelő körülmények között lehessen megszervezni a választást” – jelentette ki az ügyvivő kormányfő.
A kormányon lévő PNL szenátorai szerint a baloldal valójában a többségében jobboldali érzelmű, többmilliós román diaszpórát akarja távol tartani az urnáktól, és ezért nem akarja, hogy hatályban maradjon a külföldön élő románok voksolását megkönnyítő rendelet. A sürgősségi rendelet ugyanis megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.
Az alkotmány szerint halaszthatatlan helyzetekben a bukaresti kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel avatkozhat be a törvényhozás munkájába. A sürgősségi rendeleteket utólag a parlament is megvitatja, és törvényt hoz tartalmuk megerősítéséről, módosításáról vagy elvetéséről. Az előrehozott választásokkal kapcsolatos, hétfőn hatályba lépett sürgősségi rendelet mindaddig érvényben lesz, amíg meg nem születik a megerősítéséről, módosításáról vagy elvetéséről szóló törvény. Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!