
A területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, ez idéntől felgyorsul
Fotó: Veres Nándor
Miközben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Európa-szerte minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a kormányok részéről, Bukarestből csak ígéretek érkeznek a gazdák számára. A Krónika által megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szerint az élelmiszerárak további emelkedését átgondolt kormányintézkedésekkel lehetne megakadályozni.
2022. április 09., 14:352022. április 09., 14:35
Nehéz év elé néz nem csak a romániai, hanem az európai uniós országok mezőgazdasága is. Az agrártermeléshez szükséges, úgynevezett inputanyagok (ilyenek például a műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok) árának robbanásszerű növekedését a mezőgazdasági termények értékesítési árának jelentős emelkedése sem tudja ellensúlyozni.
Az ukrán és az orosz mezőgazdasági termékek kiszorulnak a világpiacról, ez arra késztette a nagy mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokat, hogy minden eddiginél hatékonyabban támogassák agrárágazatukat. Az Európai Unió tagországai közül Franciaország idén például 23 milliárd euró plusz forrást bocsát a francia mezőgazdaság rendelkezésére. Lakosságarányosan kiemelkedő a magyarországi mezőgazdaság támogatottsága is:
Más európai példák is utalnak a kiemelt agrártámogatásokra, ebből a körből azonban Románia kimaradt. A bukaresti kormánynak csak ígéretei vannak, de egyelőre csak a tavalyi gázolaj- és zöldségtermesztési támogatásról szóló kormányhatározat jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A képviselőházban törvénykezdeményezés szintjéig jutott el a romániai agrárium helyzete, a három kormánypárt honatyái a lehetséges támogatásokról vitáznak.
A kisgazdaságok eltűnése nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat
Fotó: Veres Nándor
Becze István agrármérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke úgy látja, a bukaresti parlament és szenátus RMDSZ-frakciójában erős mezőgazdasági szakembercsapat dolgozik, a Szövetségnek pedig megvan az ereje hozzá, hogy a romániai agrárágazat jövőjével kapcsolatos döntésekben meghatározó szava legyen.
A székelyföldi szakember szerint a romániai mezőgazdaság felső vezetésében túl erős a nagyüzemi lobbi, és ezt ellensúlyozandó
„Rajtunk múlik, hogy minél több európai uniós forráshoz juttassuk hozzá a székelyföldi gazdákat a szükséges papírok kitöltésével és benyújtásával. Naponta folynak egyeztetések minisztereinkkel, államtitkárainkkal és parlamenti képviselőinkkel arról, hogy az országos vidékfejlesztési tervet a mi igényeink szerint is alakíthassuk, gazdáink érdekeit tartva szem előtt” – fogalmazott a Krónikának a gazdaszervezet vezetője.
Becze István a gazdák integrációjának, azaz szövetkezésének fontosságát hangsúlyozta. Ha sikerül elérni, hogy a magyar gazdák a feldolgozás és az értékesítés vertikumában vehessenek részt a következő években, akkor nyertesei, nem pedig a vesztesei leszünk az előttünk álló nehéz időszaknak, amikor gyökeresen át fog értékelődni az európai mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe.
Nyárádi István agrárszakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi dékánhelyettese a ránk tört válsághelyzet veszteseinek elsősorban a kisgazdaságokat tartja. „Eddig is érzékelhető volt a trend, hogy a területalapú támogatásokat igénylő termelők körében évről évre csökkent a kisgazdaságok száma, és ezzel párhuzamosan nagyobb területen termeltek a nagy farmok. Ez a jelenség idéntől felgyorsul” – fogalmazott lapunknak az egyetemi oktató.
Fotó: Jakab Mónika
Románia az Európai Unió tagországai között speciális helyzetben van, mert kiugróan magas a mezőgazdaságban dolgozók száma. A kisgazdaságok eltűnése azonban nagy veszteség lenne a romániai társadalom számára, ez több vidéken szociális gondokat okozhat, mert a falusi lakosságnak nem lesz hol dolgoznia. Nyárádi szerint átgondolt agrárpolitika nélkül megvalósíthatatlan az az alapvető elvárás, hogy a szegényebb rétegek is megfizethető áron jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez.
Az élelmiszerárak látványos emelkedése ellenére is
„Ha átgondolt agrárpolitikával nem lép közbe a kormány, az élelmiszerek ára megfizethetetlen lesz, de a gazdának sem fogja megérni, hogy termeljen, mert a feldolgozók és a kereskedők viszik el a hasznát” – magyarázza a szakember. Romániában eddig sem volt túl hatékony a mezőgazdaság támogatása, az új világgazdasági kihívás azonban nehezebb helyzetbe hozhatja az élelmiszer-termelést, ha a kormány nem méri fel a lehetőségeket, és nem lép közbe.
A tavaszi mezőgazdasági kampány elkezdődött, a mezőgazdasági gépek kinn vannak a határban, a gazdák keményen dolgoznak Háromszéken is. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az idei mezőgazdasági év nagyjából a tavalyihoz hasonlít: a termelők már ősszel eltervezték, hová mit vetnek, az őszi vetéseket most a tavaszi munkálatok követik.
Fotó: Jakab Mónika
A legtöbb gazdának a tavaszi munkálatokra még tavalyról megvan az anyagi fedezete, ennek ellenére mindenki tanácstalan, mert nem tudja, mit hoz a jövő. Az már most látszik, hogy a tavalyihoz képest háromszorosan drágult műtrágyaár miatt kevesebb termésfokozó kerül a földekre, de vannak, akik inkább hitelből, őszi kifizetésre vásároltak műtrágyát, csak ne csökkenjen a terméshozam.
„Sok kérdés felmerül a romániai mezőgazdasággal kapcsolatban. Van egy „zöld” megállapodásunk Brüsszellel, amely a környezetkímélő mezőgazdaság irányába tereli a román agráriumot, közben az élelmiszerek iránti megnövekedett igény ennek a törekvésnek mond ellent. Kérdés, milyen módon lehet a két elvárást összehangolni? Fontos volna, ha ezekre a kérdésekre mielőbb választ kapnánk” – érvel a háromszéki mezőgazdasági szakember. Kozma bízik benne, hogy még idén megszületik egy olyan átfogó agrártámogatási terv, amely jó irányba tereli a romániai mezőgazdaságot.
Fotó: Beliczay László
Laskovics István érmelléki falugazdász a drágulások mellett a tavaszi aszály negatív hatásait hangsúlyozza. Bihar megye több termőterületét tavaly aszály sújtotta, ami a jelek szerint idén is megismétlődik. Ezt tetőzi az inputanyagok árrobbanása, ami a kistermelőket viseli meg legjobban.
A jelenség nem csak a műtrágya forgalmazásában, hanem a vetőmag és a növényvédő szerek árában is tetten érhető. Olyan drágulások érték a gazdákat, amit kis területen szinte lehetetlen kigazdálkodni”.
Az érmihályfalvi mezőgazdasági mérnök példaként a fólia alatti zöldséget termesztő gazdákat említette, akik a tavalyi árnak szinte a duplájáért tudnak fóliát vásárolni, de jelentősen drágultak a különböző növényvédő szerek is. Laskovics szerint az érmelléki gazdák is kivárnak egyelőre. Sok függ a kormány hozzáállásától, hogy milyen intézkedések születnek. Ha nem lesz egyértelmű üzenet irányukba, hogy érdemes folyatni a mezőgazdasági termelést, akkor sokan abbahagyják, ráfizetésből ugyanis senki nem tud megélni.

A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el – jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
szóljon hozzá!