2007. június 28., 00:002007. június 28., 00:00
Az országjelentés végleges, tegnap ismertetett változata nem tér el attól a verziótól, amelyet a hét elején szellőztetett meg az RFI Románia rádió.
Románia esetében a dokumentum két fő területre, az igazságügyi reformra és a korrupcióellenes harcra koncentrál. Az elemzés szerint Románia elfogadta ugyan a korrupcióellenes küzdelemhez szükséges jogszabályokat, a továbbiakban azonban ezek alkalmazására kell fokozottan figyelnie. Brüsszel üdvözölte a tisztségviselők vagyonellenőrzésére hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvény elfogadását. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az intézmény függetlenségével kapcsolatban, és figyelmeztette Bukarestet: az ANI hasznossága az intézmény által megvalósított konkrét eredményeken múlik majd. Ugyancsak a kifogások közé tartozik, hogy a romániai bíróságok túl sok felfüggesztett ítéletet hoznak a nagykorrupciós ügyekben. A román hatóságokhoz intézett tanácsok között szerepel az új büntető törvénykönyv elfogadása, koherens és átfogó korrupcióellenes stratégia kidolgozása, az ügyészség és a feddhetetlenségi ügynökség függetlenségének biztosítása, a személyzeti és szervezési problémák megoldása a bíróságokon. Tegnapi sajtótájékoztatóján Franco Frattini, az EB bel- és igazságügyi biztosa elmondta: az értékeléssel Brüsszel segíteni akar a román és a bolgár kormánynak, hogy a szükséges reformokat be tudja vezetni. „Őszinte értékelés szükséges, nem a büntetés vagy a kipellengérezés a cél” – szögezte le Frattini. A csatlakozási szerződés értelmében az Európai Bizottság 2008 közepén ismertet újabb részletes jelentést Romániáról.
A dokumentum vegyes reakciókat váltott ki a romániai politikusok részéről: a jelentést többnyire pártállás függvényében értelmezték. Így például Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter szerint a jelentés elismeri, hogy Románia eredményeket ért el a korrupcióellenes harc területén. „A dokumentum azt bizonyítja, igazam volt, amikor kinevezésem után célként tűztem ki az ANI-törvény elfogadását és a korrupcióellenes harc hatékonyságának növelését” – szögezte le az igazságügyi tárcavezető. Chiuariu egyúttal bejelentette: az általa vezetett tárca októberig cselekvési tervet dolgoz ki a jelentésben megfogalmazott tanácsok alapján, hogy a jelzett problémákat megoldják. Ugyancsak a kormány által elért eredmények értékelését olvasta ki a jelentésből Nagy Zsolt. A tisztségéből felfüggesztett távközlési és informatikai miniszter realistának és szelídnek nevezte a jelentés hangnemét. Kevésbé optimisták azonban az ellenzéki politikusok. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint Románia nagy szégyentől szabadult meg, mivel az EB nem javasolta a védzáradék alkalmazását, ugyanakkor azonban a kis szégyent nem kerülte el, hiszen továbbra is monitorozzák az országot. Egyúttal felszólította Călin Popescu-Tăriceanu kormányfőt: egy héten belül mutassa be, milyen intézkedéseket tervez, hogy a jelentésben bemutatott hiányosságokat orvosolja. Jóval bírálóbb hangot ütött meg Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke. Szerinte a jelentés a liberális–RMDSZ kormány inkompetenciáját bizonyítja.
F. B.
Bepereli Romániát az EB
Az Európai Bizottság megtette a Románia bepereléséhez szükséges első lépést amiatt, hogy a Petrom vállalat 2004-es magánosítása során az állam fenntartotta magának az úgynevezett aranyrészvényt. Ez gyakorlatilag vétójogot biztosít az államnak, jóllehet a magánosítás során a részvények 51 százaléka az osztrák OMV társaság tulajdonába került. Az Európai Bizottság szerint az aranyrészvény ellentmond a szabad tőkeáramlásra vonatkozó közösségi jogszabályoknak. Mint ismeretes, az EB korábban hasonló eljárást kezdeményezett a külföldről behozott használt autókra kivetett regisztrációs adó miatt, amelyet diszkriminatívnak ítélt.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.