Fotó: Gov.ro
A sürgősségi beavatkozást egy múlt heti alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, amely – a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva – alaptörvénybe ütközőnek minősítette a Büntető Törvénykönyv (btk.) azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést.
2022. május 30., 22:152022. május 30., 22:15
2022. május 30., 22:212022. május 30., 22:21
Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint fontos volt, hogy a btk. kiigazítása még az alkotmánybírósági döntés hatályba lépése – az indoklással ellátott határozat közzététele – előtt megtörténjen, különben olyan jéghézag keletkezett volna, amelyre hivatkozva rengeteg büntetőper vádlottja megúszta volna a felelősségre vonást.
Az 5-10 év közötti szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények általános elévülési határideje 8 év, márpedig az adócsalás, kiskorúak bántalmazása, korrupciós bűncselekmények, vagy emberkereskedelem felderítése és bizonyítása időigényes feladat, amely szükségessé teszi az elévülési határidő megszakítását – érvelt a vádhatóság.
Romániában azért aggályos a kormány beavatkozása a büntetőjogba, mert 2019-ben – az akkori szociáldemokrata kormányt támadó Klaus Iohannis jobboldali államfő kezdeményezésére – a választók érvényes és eredményes (véleménynyilvánító) népszavazáson fejezték ki egyetértésüket azzal, hogy a kormány nem módosíthatja sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését.
Predoiu szerint azonban a sürgősségi kormányrendelet nem töröl el bűncselekményeket, nem növeli vagy csökkenti a büntetési tételeket és nem szervezi át az igazságszolgáltatást, tehát teljes összhangban áll azzal a népakarattal, amely az akkori – a sajtó által „korrupció-ellenesnek” nevezett – népszavazást sikerre vitte.
A kormányt egyébként éppen az alkotmánybíróság „bíztatta” arra, hogy ne várja meg a határozat indoklásának közzétételét és hatályba lépését, hanem még előtte igazítsa ki a btk.-t, elkerülendő a joghézag kialakulását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!