
A spontán tiltakozó akció oka az, hogy a televízió vezetősége véglegesítette azt az átszervezési tervet, amelynek alapján közel 900 alkalmazottjától válna meg a jelenleg 3300 dolgozót foglalkoztató TVR. Claudiu Săftoiu nemrég kinevezett elnök-vezérigazgató szerint az elbocsátások megalapozottak, ugyanis az így megspórolt pénzből az intézmény törleszthetné felhalmozott adósságainak egy részét. A köztévé vezetősége úgy határozott, hogy 872 állást szüntet meg a korábban javasolt 962 helyett.
A közmédia dolgozóinak érdekvédelmét ellátó szakszervezetek szerint viszont a 872 állás megszüntetése is túl sok, és veszélybe sodorja az intézmény működését. Éppen ezért a bukaresti, temesvári, kolozsvári, jászvásári és craiovai tévészékházak udvarán összegyűlt tüntetők az adósságok felhalmozásában vétkesek felelősségre vonását, valamint az elnök-vezérigazgató lemondását követelik. Különben a közszolgálati tévé igazgatótanácsa augusztus 28-án hagyta jóvá a jelentős személyzeti leépítést is magába foglaló átszervezési tervet, amelyből 60 millió eurós megtakarítást remélnek. (Az RTV súlyos pénzügyi helyzetben van, tavalyi vesztesége 160,8 millió lej volt, míg 2010-ben 162 millió lejes mínuszszal zárta az évet, emellett 308 millió lejjel tartozik az államnak.)
Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a vezető testület új összetételét azóta az alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította, ebből kifolyólag Săftoiu kinevezése is semmis, így a szakszervezetek szerint a jelenlegi exlex állapotban nem hajtható végre semmiféle átszervezés.
A tiltakozók kifogásolják az alkalmazottak teljesítményfelmérésének módszerét, illetve azokat a szempontokat is, amelyek alapján az intézmény vezetése a leépítéseket tervezi. Ugyanakkor az elbocsátási folyamat törvényességét is megkérdőjelezik, miután a vezetőség által közzétett menetrend szerint maguknak az alkalmazottaknak kell kérniük, hogy részt vegyenek a menesztés alapját képező, többlépcsős felmérésen.
„Ezzel gyakorlatilag arra próbálnak rávenni bennünket, hogy mi kezdeményezzük a kirúgásunkat, így később bárki hiábavalóan támadná meg az elbocsátásáról hozott határozatot a bíróságon” – jelentette ki lapunknak a TVR egyik szerkesztője. Az alkalmazottak holnapig kellene előterjesszék a – legfontosabb megvalósításaikat sorjázó, szakmai önéletrajzzal ellátott – kérést a TVR személyzeti osztályánál, sőt meg kell jelölniük azt is, pontosan milyen munkakörre pályáznak.
Körükben – de a román médiában is – visszatetszést váltott ki ugyanakkor, hogy az úgynevezett felmérési bizottságokban politikusok is helyet kaptak, mégpedig kivétel nélkül a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) képviselői, akik korábban a televíziót vezették, vagy éppen az intézménynél dolgoztak. Közöttük található Mădălin Voicu PSD-s képviselő, Cristian Ţopescu PNL-s szenátor és Răzvan Theodorescu volt szociáldemokrata kulturális miniszter, akiknek jelenléte – a parlamenti választások kampányának közeledtével – politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.
Arról nem is beszélve, hogy az eredeti tervek szerint a „vizsgáztató” bizottságok kizárólag román nemzetiségű tagokból álltak volna, ami miatt a kisebbségi szerkesztőségek munkatársai jelezték: nem hajlandók olyan testület elé állni, amely képtelen felmérni, alkalmas-e munkaköre ellátására például egy magyar szerkesztő-riporter. A magyar szerkesztőségek dolgozóinak végül be kell érniük magyar póttagokkal, akik román kollégáik helyett „ugranak” majd be tudásukat felmérendő.
Különben könnyen megtörténhet, hogy a tervezett tömeges elbocsátással a TVR elveszítené a réven, amit nyerne a vámon. Példa erre a kolozsvári területi stúdió magyar szerkesztősége éléről egy évvel ezelőtt leváltott Bardocz Sándor esete, aki bíróságon támadta meg, hogy annak idején egy szakmai minősítésen kapott elégtelen osztályzat miatt „lefokozták”. A napokban alapfokon kihirdetett ítéletével a kolozsvári bíróság semmisnek nyilvánította a tavalyi felmérést, ötszáz eurós erkölcsi kártérítést ítélt meg Bardocz javára, akinek a TVR köteles visszamenőleg bérkülönbséget is fizetni.
Ha az elbocsátandó 872 alkalmazott ugyancsak elégtételt szerez a bíróságon, az esetleges kártérítések összege tetemes kiadást jelentene az intézménynek. Egyébként lapunk értesülései szerint a kolozsvári magyar szerkesztőség főszerkesztői posztjáról egy héttel ezelőtt lemondott Orbán S. Katalin helyére Pákai Enikőt kérték fel. Az érintett tegnap kérdésünkre elmondta: valóban felmerült a neve, hivatalos döntés azonban egyelőre nem született a vezetői tisztség betöltéséről.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.