Együtt vagy külön? A magyar választópolgárok a parlamenti választáson értékelhetik a magyar pártok együttműködését
Fotó: Veres Nándor
A magyar választók szemében a parlamenti választáson valószínűleg sokkal többet nyom majd a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választáson – jelentette ki a Krónikának a szeptember végi megmérettetés magyar vonatkozású eredményeit kommentálva Pászkán Zsolt politikai elemző, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.
2020. október 14., 10:552020. október 14., 10:55
Bár az erdélyi, partiumi és bánsági régiót magában foglaló területen az RMDSZ az önkormányzati választáson leadott szavazatok alapján a négy évvel korábbi helyezéshez képest feljött a második helyre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögé, a jelenlegi helyzet szerint december 6-án megtartandó parlamenti megmérettetés kapcsán nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből.
A szeptember 27-i megmérettetés legfrissebb, a Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett adataiból kiderül:
A hétvégén közzétett adatokkal ellentétben, amelyek szerint az RMDSZ megyei és bukaresti listái a voksok 4,86 százalékát gyűjtötték be, a hétfői adatok szerint 379 924 vokssal 5,28 százalékot kaptak.
Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, Románia-szakértő a Krónikának nyilatkozva kifejtette: az eltérés oka az lehet, hogy sok szavazókör eredményeit csak akkor lehetett lezárni, ha már végleges döntés született az óvások ügyében. Az eltérések valószínűleg abból adódnak, hogy a sok listát sokféleképpen lehet összeadni és értelmezni. Ráadásul az RMDSZ három, Kárpátokon túli listát is indított, ezek is hoztak szavazatokat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogása nyomán elindult Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) polgármesterjelöltjei 24 591 voksot kaptak (0,33 százalék), helyi önkormányzati listái 29 715 szavazatot gyűjtöttek (0,40 százalék), megyei önkormányzati elnökjelöltjeire 21 752-en szavaztak (0,30 százalék), míg a megyei listáira leadott 22 875 voks 0,32 százalékra volt elegendő.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott. Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent. Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több, mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.
Az eredményeket kommentálva Pászkán Zsolt lapunknak kifejtette: az EMNP-nek és az MPP-nek az a legnagyobb és most már idültnek tűnő gondja, hogy nincsenek „kitalálva”. „Nincs jól meghatározva a politikai profiljuk. Megalakulásukhoz – zömmel – volt RMDSZ-es politikusok „nem RMDSZ” jelszavú lázadása vezetett.
Csakhogy most már több választás óta látható, hogy a magyar közösség RMDSZ-re nem szavazó része nem feltétlenül RMDSZ-ellenes, ezért őket nem, vagy csak nagyon kis részben lehet kizárólag a „nem RMDSZ” szlogennel megszólítani” – hangsúlyozta Pászkán.
A nagybányai születésű elemző arra is rávilágított, hogy az EMNP és az MPP közötti politikai különbség sem túlságosan nyilvánvaló a politikával csak felületesen foglalkozó választó számára. Szerinte az EMSZ létrehozása túl későnek bizonyult egy esetleges „lassú víz partot mos” típusú politikai taktikához (ha ez volt a szándék), ami az EMNP és az MPP politikusait eddig – láthatóan – mozgatta.
– figyelmeztetett Pászkán.
Nem minta? Az önkormányzati választás eredménye nem feltétlenül ismétlődik meg
Fotó: Beliczay László
Felvetésünkre, hogy mennyit nyomhatott a latban az, hogy a budapesti nemzetpolitikai vezetők egyértelműen az RMDSZ mellett álltak ki, Pászkán kifejtette: ezt a támogatást sem bagatellizálni, sem túlértékelni nem kell. A budapesti nemzetpolitikai vezetők állásfoglalása elsősorban annak megerősítése, hogy az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a magyar közösségek támogatása iránt. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a helyhatósági választáson nem rendelkezett számottevő mozgósítóerővel, a választók mozgatórugói az ilyen típusú megmérettetéseken inkább „helyi” jellegűek, kevesebbet számítanak az össznemzeti tényezők.
Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyhatósági választás eredményét csak korlátozott mértékben lehet átvetíteni a parlamenti választással kapcsolatos várakozásokra. „Nemcsak az eltérő választói elvárások miatt, hiszen a helyi ügyek elrendezésével és a közösségi érdekérvényesítéssel kapcsolatos igények eltérő választói magatartáshoz, sőt még választási részvételi hajlandósághoz is vezetnek. Hanem azért is, mert – különösen Románia esetében – teljesen eltérő számú választói testületekről van szó. Míg a helyhatósági választáson csak – és szinte kizárólag – a településen ténylegesen lakó választók vesznek részt,
– figyelmeztetett az elemző.
Pászkán szerint a fentiekből következik, hogy az RMDSZ-t nem feltétlenül fenyegeti az 5 százalékos arány el nem érése, és még akkor is ott van az úgynevezett „alternatív küszöb”. Ebből következően az RMDSZ-en nincs ilyen jellegű nyomás.
„Az EMSZ másrészről nem teljesen alaptalanul hivatkozhat az összefogás marosvásárhelyi és szatmárnémeti sikerességére, illetve a nagyváradi és Bihar megyei kudarcra, ahol ennek az együttműködésnek az elmaradása mindkét oldalnak súlyos veszteségeket okozott. Ugyanakkor a magyar választók szemében a parlamenti választáson valószínűleg sokkal többet nyom majd a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választáson, aminek a részvételi hajlandóságra is hatása lehet. Mindkét fél, de különösen a magyar közösség számára az lenne a legelőnyösebb megállapodás, ha a lehető legfeddhetetlenebb, legaktívabb jelöltek kerülnének fel a listára, és a politikai alkuk, a személyes hiúságok nem írnák felül a közösségi érdekeket. A magyar politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a magyar voksokért nemcsak egymás között kell megküzdeniük, hanem a román pártokkal is, melyek tekintettel arra, hogy viszonylag új szereplők ezen a piacon, számos magyar választóban kelthetik a „friss erő” benyomását” – hívta fel a figyelmet lapunknak Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!