Együtt vagy külön? A magyar választópolgárok a parlamenti választáson értékelhetik a magyar pártok együttműködését
Fotó: Veres Nándor
A magyar választók szemében a parlamenti választáson valószínűleg sokkal többet nyom majd a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választáson – jelentette ki a Krónikának a szeptember végi megmérettetés magyar vonatkozású eredményeit kommentálva Pászkán Zsolt politikai elemző, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.
2020. október 14., 10:552020. október 14., 10:55
Bár az erdélyi, partiumi és bánsági régiót magában foglaló területen az RMDSZ az önkormányzati választáson leadott szavazatok alapján a négy évvel korábbi helyezéshez képest feljött a második helyre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögé, a jelenlegi helyzet szerint december 6-án megtartandó parlamenti megmérettetés kapcsán nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az eredményekből.
A szeptember 27-i megmérettetés legfrissebb, a Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett adataiból kiderül:
A hétvégén közzétett adatokkal ellentétben, amelyek szerint az RMDSZ megyei és bukaresti listái a voksok 4,86 százalékát gyűjtötték be, a hétfői adatok szerint 379 924 vokssal 5,28 százalékot kaptak.
Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, Románia-szakértő a Krónikának nyilatkozva kifejtette: az eltérés oka az lehet, hogy sok szavazókör eredményeit csak akkor lehetett lezárni, ha már végleges döntés született az óvások ügyében. Az eltérések valószínűleg abból adódnak, hogy a sok listát sokféleképpen lehet összeadni és értelmezni. Ráadásul az RMDSZ három, Kárpátokon túli listát is indított, ezek is hoztak szavazatokat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogása nyomán elindult Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) polgármesterjelöltjei 24 591 voksot kaptak (0,33 százalék), helyi önkormányzati listái 29 715 szavazatot gyűjtöttek (0,40 százalék), megyei önkormányzati elnökjelöltjeire 21 752-en szavaztak (0,30 százalék), míg a megyei listáira leadott 22 875 voks 0,32 százalékra volt elegendő.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott. Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent. Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több, mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.
Az eredményeket kommentálva Pászkán Zsolt lapunknak kifejtette: az EMNP-nek és az MPP-nek az a legnagyobb és most már idültnek tűnő gondja, hogy nincsenek „kitalálva”. „Nincs jól meghatározva a politikai profiljuk. Megalakulásukhoz – zömmel – volt RMDSZ-es politikusok „nem RMDSZ” jelszavú lázadása vezetett.
Csakhogy most már több választás óta látható, hogy a magyar közösség RMDSZ-re nem szavazó része nem feltétlenül RMDSZ-ellenes, ezért őket nem, vagy csak nagyon kis részben lehet kizárólag a „nem RMDSZ” szlogennel megszólítani” – hangsúlyozta Pászkán.
A nagybányai születésű elemző arra is rávilágított, hogy az EMNP és az MPP közötti politikai különbség sem túlságosan nyilvánvaló a politikával csak felületesen foglalkozó választó számára. Szerinte az EMSZ létrehozása túl későnek bizonyult egy esetleges „lassú víz partot mos” típusú politikai taktikához (ha ez volt a szándék), ami az EMNP és az MPP politikusait eddig – láthatóan – mozgatta.
– figyelmeztetett Pászkán.
Nem minta? Az önkormányzati választás eredménye nem feltétlenül ismétlődik meg
Fotó: Beliczay László
Felvetésünkre, hogy mennyit nyomhatott a latban az, hogy a budapesti nemzetpolitikai vezetők egyértelműen az RMDSZ mellett álltak ki, Pászkán kifejtette: ezt a támogatást sem bagatellizálni, sem túlértékelni nem kell. A budapesti nemzetpolitikai vezetők állásfoglalása elsősorban annak megerősítése, hogy az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a magyar közösségek támogatása iránt. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a helyhatósági választáson nem rendelkezett számottevő mozgósítóerővel, a választók mozgatórugói az ilyen típusú megmérettetéseken inkább „helyi” jellegűek, kevesebbet számítanak az össznemzeti tényezők.
Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyhatósági választás eredményét csak korlátozott mértékben lehet átvetíteni a parlamenti választással kapcsolatos várakozásokra. „Nemcsak az eltérő választói elvárások miatt, hiszen a helyi ügyek elrendezésével és a közösségi érdekérvényesítéssel kapcsolatos igények eltérő választói magatartáshoz, sőt még választási részvételi hajlandósághoz is vezetnek. Hanem azért is, mert – különösen Románia esetében – teljesen eltérő számú választói testületekről van szó. Míg a helyhatósági választáson csak – és szinte kizárólag – a településen ténylegesen lakó választók vesznek részt,
– figyelmeztetett az elemző.
Pászkán szerint a fentiekből következik, hogy az RMDSZ-t nem feltétlenül fenyegeti az 5 százalékos arány el nem érése, és még akkor is ott van az úgynevezett „alternatív küszöb”. Ebből következően az RMDSZ-en nincs ilyen jellegű nyomás.
„Az EMSZ másrészről nem teljesen alaptalanul hivatkozhat az összefogás marosvásárhelyi és szatmárnémeti sikerességére, illetve a nagyváradi és Bihar megyei kudarcra, ahol ennek az együttműködésnek az elmaradása mindkét oldalnak súlyos veszteségeket okozott. Ugyanakkor a magyar választók szemében a parlamenti választáson valószínűleg sokkal többet nyom majd a latban egy magyar–magyar összefogás létrejötte, mint a helyhatósági választáson, aminek a részvételi hajlandóságra is hatása lehet. Mindkét fél, de különösen a magyar közösség számára az lenne a legelőnyösebb megállapodás, ha a lehető legfeddhetetlenebb, legaktívabb jelöltek kerülnének fel a listára, és a politikai alkuk, a személyes hiúságok nem írnák felül a közösségi érdekeket. A magyar politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a magyar voksokért nemcsak egymás között kell megküzdeniük, hanem a román pártokkal is, melyek tekintettel arra, hogy viszonylag új szereplők ezen a piacon, számos magyar választóban kelthetik a „friss erő” benyomását” – hívta fel a figyelmet lapunknak Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!