2010. szeptember 12., 12:532010. szeptember 12., 12:53
Az ötlet – amelyet Máté András Levente RMDSZ-képviselő is támogat – nem aratott osztatlan sikert sem politikai, sem szakmai körökben. A bírálók szerint a törvény a cenzúra bevezetését eredményezné, a CNA elnöke is elutasítóan nyilatkozott.
Silviu Prigoană javaslata szerint a a jövőben a CNA dönthetne a kiadványok nyomtatásának engedélyezéséről vagy a tárhely biztosításáról, és radikális következményeket helyez kilátásba arra az esetre, ha egy sajtóorgánum az erről szóló határozat meghozatalát követő tíz napon belül nem közölné a sértett fél reagálását valamely cikkére: egy, három vagy akár hat hónapra is felfüggeszthetnék a működési engedélyét. CNA-licenc nélkül nem működhetne egyetlen sjatóorgánum sem, a licenc ugyanakkor csupán hét évig lenne érvényes. A kezdeményezést Silviu Prigoană mellett nyolc PDL-s honatya, az RMDSZ-es Máté András Levente és Tudor Ciuhodaru független képviselő írta alá.
„Manapság foglalkozunk az élelmiszerben, a levegőben, vízben levő méreggel, de nem teszünk semmit a tájékoztatás szennyezésének csökkentéséért” – áll a tervezet indoklásában. A PDL pénteken bejelentette: az írott és az on-line média CNA felügyelete alá rendeléséről kizárólag Silviu Prigoană képviselő kezdeményezte szóló törvénytervezetet, nem pedig a párt. Silviu Prigoană leszögezte: az írott és az on-line sajtóról szóló törvénytervezete nem a sajtószabadság korlátozását vagy a cenzúra bevezetését célozza, hanem „a nyilvánosság megtisztítását azon egyik napról a másikra kiadott termékektől, amelyekért senki nem vállalja a felelősséget”.
Prigoană leszögezte: a tervezetet akkor terjesztette a parlament elé, amikor éppen felfüggesztette a PDL-ben betöltött tisztségét, és soha nem állította, hogy az alakulat támogatásával nyújtotta volna be.
Prigoană kezdeményezése nem aratott osztatlan sikert. Kelemen Hunor művelődési miniszter kijelentette: nem tartja jónak a törvénytervezetet, szerinte inkább a „jó érzés törvényére” lenne szükség. Kelemen közölte, nem látta a tervezetet, de személy szerint nem hiszi, hogy az jó ötlet lenne. „Nem hiszem, hogy lehetséges, és nem hiszem, hogy rendben lenne ez. Másról van itt szó. Ha a CNA-ról beszélünk, akkor az audiovizuális médiáról beszélünk. Máshol kellene megoldásokat keresnünk, és nem a CNA-ra vonatkozó törvényben” – mondta Kelemen. A művelődési miniszter szerint nincs feltétlenül szükség sajtótörvényre, még ha bizonyos európai uniós országokban létezik is ilyen. Szerinte inkább a „jóérzés törvényére” lenne szükség. „Ezt viszont nem lehet megvalósítani, mint ahogyan a sajtótörvényt sem lehet. Vannak olyan EU-tagállamok, ahol van ilyen szabályozás, de nem hiszem, hogy szükség lenne sajtótörvényre. Követtem ezt a vitát néhányszor, egyesek szerint, egyes újságírók szerint is jó lenne ez, mások szerint nem lenne jó. De szerintem mindenekelőtt a jóérzés törvénye lenne jó” – szögezte le Kelemen Hunor.
Ellenzi az ötletet Prigoană párttársa, Cezar Preda PDL-alelnök is, aki rámutatott: ha egy sajtóorgánum törvényt sért, a hatályos jogszabályok szerint szankcionálható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a romániai sajtótrösztök elképzelhetetlen módon ellenőrizhetetlenné váltak, itt elsősorban az OTV című bulvárcsatornát említette meg.
A párt másik alelnöke, Raluca Turcan szintén aberráltnak nevezte az ötletet, és Prigoană feltűnési viszketegsége jeleként értelmezte azt.
Cătălin Ivan, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti (EP) képviselője közölte, ha elfogadják a törvényt, kezdeményezni fogja, hogy az EP határozatban ítélje el Romániát.
Indira Crasnea, a Román Sajtóklub elnöke szerint a kezdeményezés az indítványozók azon vágyainak kivetülése, hogy uralmuk alá hajtsák a sajtót.
Az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség szerint a kezdeményezés nevetséges, alkotmányellenes, és ha megvalósulna, a legbrutálisabb cenzúra bevezetését jelentené. A vezető romániai kiadványok szerkesztői szintén bírálják a kezdeményezést.
Răsvan Popescu, a CNA elnöke leszögezte: az Európai Unióban kizárólag az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik a sajtóvétségek szankcionálása.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor szerint Ilie Bolojan miniszterelnök „a feje tetejére akarja állítani” a helyi közigazgatást a tervezett intézkedéseivel.
Közös európai rendőrségi akció keretében szeptember 16–22. között az egyenruhások országszerte ellenőrzik a kerékpáron és elektromos rolleren közlekedőket, valamint a gyalogosokat.
A helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírásáról egyeztetett Marian Neacșu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszte a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel.
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.