
2010. szeptember 12., 12:532010. szeptember 12., 12:53
Az ötlet – amelyet Máté András Levente RMDSZ-képviselő is támogat – nem aratott osztatlan sikert sem politikai, sem szakmai körökben. A bírálók szerint a törvény a cenzúra bevezetését eredményezné, a CNA elnöke is elutasítóan nyilatkozott.
Silviu Prigoană javaslata szerint a a jövőben a CNA dönthetne a kiadványok nyomtatásának engedélyezéséről vagy a tárhely biztosításáról, és radikális következményeket helyez kilátásba arra az esetre, ha egy sajtóorgánum az erről szóló határozat meghozatalát követő tíz napon belül nem közölné a sértett fél reagálását valamely cikkére: egy, három vagy akár hat hónapra is felfüggeszthetnék a működési engedélyét. CNA-licenc nélkül nem működhetne egyetlen sjatóorgánum sem, a licenc ugyanakkor csupán hét évig lenne érvényes. A kezdeményezést Silviu Prigoană mellett nyolc PDL-s honatya, az RMDSZ-es Máté András Levente és Tudor Ciuhodaru független képviselő írta alá.
„Manapság foglalkozunk az élelmiszerben, a levegőben, vízben levő méreggel, de nem teszünk semmit a tájékoztatás szennyezésének csökkentéséért” – áll a tervezet indoklásában. A PDL pénteken bejelentette: az írott és az on-line média CNA felügyelete alá rendeléséről kizárólag Silviu Prigoană képviselő kezdeményezte szóló törvénytervezetet, nem pedig a párt. Silviu Prigoană leszögezte: az írott és az on-line sajtóról szóló törvénytervezete nem a sajtószabadság korlátozását vagy a cenzúra bevezetését célozza, hanem „a nyilvánosság megtisztítását azon egyik napról a másikra kiadott termékektől, amelyekért senki nem vállalja a felelősséget”.
Prigoană leszögezte: a tervezetet akkor terjesztette a parlament elé, amikor éppen felfüggesztette a PDL-ben betöltött tisztségét, és soha nem állította, hogy az alakulat támogatásával nyújtotta volna be.
Prigoană kezdeményezése nem aratott osztatlan sikert. Kelemen Hunor művelődési miniszter kijelentette: nem tartja jónak a törvénytervezetet, szerinte inkább a „jó érzés törvényére” lenne szükség. Kelemen közölte, nem látta a tervezetet, de személy szerint nem hiszi, hogy az jó ötlet lenne. „Nem hiszem, hogy lehetséges, és nem hiszem, hogy rendben lenne ez. Másról van itt szó. Ha a CNA-ról beszélünk, akkor az audiovizuális médiáról beszélünk. Máshol kellene megoldásokat keresnünk, és nem a CNA-ra vonatkozó törvényben” – mondta Kelemen. A művelődési miniszter szerint nincs feltétlenül szükség sajtótörvényre, még ha bizonyos európai uniós országokban létezik is ilyen. Szerinte inkább a „jóérzés törvényére” lenne szükség. „Ezt viszont nem lehet megvalósítani, mint ahogyan a sajtótörvényt sem lehet. Vannak olyan EU-tagállamok, ahol van ilyen szabályozás, de nem hiszem, hogy szükség lenne sajtótörvényre. Követtem ezt a vitát néhányszor, egyesek szerint, egyes újságírók szerint is jó lenne ez, mások szerint nem lenne jó. De szerintem mindenekelőtt a jóérzés törvénye lenne jó” – szögezte le Kelemen Hunor.
Ellenzi az ötletet Prigoană párttársa, Cezar Preda PDL-alelnök is, aki rámutatott: ha egy sajtóorgánum törvényt sért, a hatályos jogszabályok szerint szankcionálható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a romániai sajtótrösztök elképzelhetetlen módon ellenőrizhetetlenné váltak, itt elsősorban az OTV című bulvárcsatornát említette meg.
A párt másik alelnöke, Raluca Turcan szintén aberráltnak nevezte az ötletet, és Prigoană feltűnési viszketegsége jeleként értelmezte azt.
Cătălin Ivan, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti (EP) képviselője közölte, ha elfogadják a törvényt, kezdeményezni fogja, hogy az EP határozatban ítélje el Romániát.
Indira Crasnea, a Román Sajtóklub elnöke szerint a kezdeményezés az indítványozók azon vágyainak kivetülése, hogy uralmuk alá hajtsák a sajtót.
Az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség szerint a kezdeményezés nevetséges, alkotmányellenes, és ha megvalósulna, a legbrutálisabb cenzúra bevezetését jelentené. A vezető romániai kiadványok szerkesztői szintén bírálják a kezdeményezést.
Răsvan Popescu, a CNA elnöke leszögezte: az Európai Unióban kizárólag az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik a sajtóvétségek szankcionálása.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.