Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) repülőgépeinek 2003 és 2005 közötti romániai landolásairól számolt be tegnapi számában az Evenimentul zilei országos napilap.
2006. április 13., 00:002006. április 13., 00:00
A lap a légi közlekedés biztonságáért felelős európai kormányközi szervezet, az Eurocontrol jelentéseire hivatkozva tíz CIA-gép romániai leszállásának helyszínét és a járatok útvonalát közli. Mint ismeretes, a CIA-járatok ügye már tavaly óta az egyik legnagyobb nemzetközi botrányt kiváltó eseménynek számít: emberjogi szervezetek ugyanis azzal vádolták az amerikai hírszerző szolgálatot, hogy Európában titkos börtönöket hozott létre, amelyekben a foglyokat megkínozták. Az Evenimentul zilei napilap egy névtelenségét megőrizni kívánó repülőtéri alkalmazott vallomásainak alapján írja meg, hogyan próbálták titokban tartani a hatóságok a repülőgépek leszállását. Szavai alapján a gépek leszállásakor mindig a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy tábornoka vagy ezredese fogadta a gépről leszálló személyt, aki egy – vélhetően titkos iratokat tartalmazó – dobozt adott át a román tisztnek. Arról azonban, hogy kik voltak még a repülőgépen, a szemtanú nem tudott információkat közölni. A lap által idézett Eurocontrol-nyilvántartások alapján Romániában négy repülőtéren tíz CIA-repülő landolt 2003 és 2005 között, az érintett repülőterek a temesvári, a konstancai, valamint az otopeni-i és a bãneasa-i. Az információkat a repülőterek vezetői, valamint a szállításügyi minisztérium illetékesei részint cáfolták, részint pedig nem kívánták kommentálni. Az Eurocontrol elzárkózott attól is, hogy megerősítse az Evenimentul zilei birtokába jutott dokumentum hitelességét, arra hivatkozva, hogy az információkat csakis az érintett országok adhatják ki. A Külügyminisztériumtól a kormányig, a szállításügyi minisztériumtól a légi közlekedési hatóságokig mindenki visszautasította, hogy információkat közöljön az esetleges CIA-járatokról. A kormány már a botrány kirobbanásakor azt állította, hogy minden információt átadott az európai szervezetek által kinevezett vizsgálóbizottságoknak, sőt akár az újságírók rendelkezésére bocsátja őket, így bizonyítva, hogy a több kelet-európai országot érintő gyanú alaptalan. Mint ismeretes, az ügyet a Human Rights Watch (HRW) civil szervezet indította el, és először az egyesült államokbeli sajtó kezdte vizsgálni. A HRW azzal vádolta a CIA-t, hogy a 2001-es terrortámadásokat követően kidolgozott védelmi stratégia keretében egy globális börtönhálózatot hozott létre, és hogy a fogdákban terrorizmussal gyanúsított személyeket kínoznak. A titkos börtönök helyszínéül a HRW több országot említett, köztük Romániát, Lengyelországot, Macedóniát, Albániát, Egyiptomot. Az egyre szélesedő botrányhoz újabb adalékként szolgált az Amnesty International civil szervezet azon jelentése, mely szerint a CIA a titkos börtönökbe repülőgépeken szállította a terrorizmussal gyanúsított foglyokat, a járatok útvonalát azonban nem közölték, és nem vették nyilvántartásba. Az Amnesty International szerint a CIA különböző fedőneveket viselő vállalatok segítségével mintegy ezer titkos fogolyszállítást bonyolított le repülőgépeken, többségüket az európai országok légterében. A foglyok számát az Amnesty International százra becsüli. Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára tegnap bejelentette: a szervezet egyik tagállama hivatalosan is elismerte, hogy terrorizmussal gyanusított személyeket adott át külföldi ügynököknek. Davis szerint így nemcsak „állítólagos” átadásokról, hanem bizonyított tényekről lehet beszélni. Miután az Európa Tanács és számos európai ország parlamentje vizsgálóbizottságokat hozott létre az állítólagos CIA-járatok ügyében, idén januárban az Európai Parlament (EP) is hasonlóan járt el. Az EP 46 fős ideiglenes vizsgálóbizottságának az a feladata, hogy kiderítse: fenntart-e az amerikai hírszerzés fogolytáborokat Európában, és szállít-e terroristagyanús fogva tartottakat olyan helyszínekre, ahol megkínozhatják őket. A bizottságnak május közepéig kell jelentést készítenie az ügyről. A CIA-börtönök létét az Egyesült Államok, valamint az érintett európai országok egyaránt cáfolják, így Románia is azt állítja, hogy területén nincsenek titkos fogdák. Az ügy egyébként Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tavaly decemberi bukaresti látogatásán is felmerült, azonban mind ő, mind pedig a román fél cáfolta a fogdák létezését. Ennek ellenére néhány hónapja Traian Bãsescu államfő elismerte, hogy Románia területén van egy terrorizmusellenes amerikai–román központ, amelyben CIA-ügynökök dolgoznak. Az Evenimentul zilei hírszerző szolgálatok forrásaira támaszkodva azt is tudni véli, hogy George Tenet volt CIA-elnök 2002-ben titkos látogatást tett Bukarestben, ahol a román hírszerző szolgálatok vezetőivel találkozott.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
szóljon hozzá!