
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió (EU) 16 és 74 év közötti lakosságának 89 százaléka, azaz tízből mintegy kilenc személy főleg online hírek olvasására használta az internetet 2021-ben; az uniós országok közül Romániában a legkisebb az online híreket olvasó internetfelhasználók aránya – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
2022. augusztus 24., 19:252022. augusztus 24., 19:25
A 2021-es adatok azt mutatják, hogy EU-szerte a 16 és 74 év közötti internetezők 72 százaléka látogatta a különféle magazin-, újság- és híroldalakat, ami két százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest.
Az EU tagállamai közül a legmagasabb arányban Finnországban (93 százalék), Litvániában és a Cseh Köztársaságban (egyaránt 92 százalék), Horvátországban és Görögországban (90) olvastak online híreket az internetezők.
2016-hoz képest 2021-ben a nők körében több mint három százalékponttal, a férfiak körében pedig két százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik online hírek olvasására használják az internetet, de összességében a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel olvasnak online híreket, mint a nők (74, illetve 71 százalék).
Korcsoportok szerint a 25 és 54 év közöttiek körében a legnépszerűbb az online hírolvasás (75 százalék). Ebben a korosztályban, valamint az 55-74 év közöttiek körében (68 százalék) három, illetve két százalékpontos növekedés figyelhető meg ezen a téren – írja az Agerpres.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 85 százaléka használja az internetet magazinok, újságok és online hírek olvasására, míg a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők körében ez az arány 57 százalék.

Romániában mintegy 13 millió 74 év alatti felnőtt használta már életében az internetet, de több mint tízmillió nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel – mutatott rá a digitális kirekesztettségről szóló elemzésében az Economedia.ro.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
szóljon hozzá!