Fotó: Gov.ro
Lengyelország, a balti országok, és több más európai uniós tagállam után Románia is hazarendelte konzultációra minszki nagykövetét.
2020. október 09., 16:482020. október 09., 16:48
Ezt Bogdan Aurescu román külügyminiszter jelentette be pénteken a Twitteren. A román diplomácia vezetője jelezte: döntését Lengyelország és Litvánia iránti szolidaritásból hozta meg.
Viorel Mosanu minszki román nagykövet egyike volt azon uniós külképviseleti vezetőknek, akik egy hónappal ezelőtt meglátogatták a – karhatalmi erőszak ellen tiltakozó, a minszki ügyészség által beidézett – Szvetlana Alekszievics Nobel-díjas fehérorosz írót, az ellenzéki Koordinációs Tanács tagját, emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint az augusztusi elnökválasztás nyomán kezdődött, a választás eredményét elutasító tüntetéseket külföldről irányítják, ezzel összefüggésben többször említette a litván és a lengyel kormány ebben játszott szerepét.
Lengyelország és Litvánia menedéket nyújtott több fehérorosz ellenzékinek, akiket az ottani hatóságok toloncoltak ki az országból. Az ellenzék és a nyugati országok szerint az országot 26 éve irányító Lukasenka elnök elcsalta a választást, ezért a tiltakozók távozását és új választások megtartását követelték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!