Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az éves inflációs ráta a júniusi 8,6 százalékról 8,9 százalékra emelkedett júliusban az euróövezetben, az Európai Unióban pedig 9,6 százalékról 9,8 százalékra nőtt. A legmagasabb inflációs rátát Észtországban, Lettországban, Litvániában, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában jegyezték – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön ismertetett adataiból.
2022. augusztus 18., 18:252022. augusztus 18., 18:25
Júniushoz mérten hat tagországban csökkent az éves inflációs ráta, 18 tagországban nőtt, háromban pedig stagnált júliusban, köztük Romániában is (13 százalék). 2021 júliusában a ráta 3,8 százalékos volt Romániában.
Az EU-ban a legmagasabb éves inflációs rátát a múlt hónapban Észtországban (23,2%), Lettországban (21,3%), Litvániában (20,9%), a Cseh Köztársaságban (17,3%), Bulgáriában (14,9%), Magyarországon (14,7%), Lengyelországban (14,2%) és Romániában (13%) mérték.
Az Eurostat szerint az energia, az élelmiszerek és a szolgáltatások ára járult hozzá a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak euróövezeti emelkedéséhez, ezek 4,02, 2,08, illetve 1,6 százalékkal nőttek.
Az Európai Központi Bank legutóbbi előrejelzésében 6,8 százalékos inflációt prognosztizált 2022 végére, szemben a korábban becsült 5,1 százalékkal, 2023-ban 3,5 százalékos, 2024-ben pedig 2,1 százalékos pénzhígulással számol – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Román Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves inflációs ráta az idei harmadik negyedévben tetőzik, majd fokozatosan csökken, de mérsékelten felfelé módosított pályán – olvasható az intézmény pénteki közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette: 2026-ban nem kerül sor újabb adóemelésekre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terheket az állami apparátusnak kell viselnie.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!