Fotó: Archív
2010. február 15., 13:142010. február 15., 13:14
A lap szerint Románia és Bulgária csatlakozása óta az Európai Unióban mintegy tízmillió roma él. Mivel mindenütt nemkívánatosnak tekintik és üldözik őket, már az Európai Bizottság is elismerte, hogy fenyegetést jelentenek az európai szociális kohézióra. A romákat alkalmazó bűnszervezetek virágzanak az általuk koldulásra, prostitúcióra, zsebtolvajlásra vagy bankkártyalopásra kényszerített cigányok tevékenysége nyomán.
E klánszerűen szerveződő bűnszövetkezetek cselekményei gyakran maradnak megtorlatlanul. A Le Figaro európai példákat hoz arra, hogy a romák diszkrimináció miatt nem jutnak minőségi oktatáshoz és indulnak gyengébb esélyekkel a munkaerőpiacon. Ez a helyzet a lap szerint Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban is. Románia kapcsán megjegyzi: a 2000-es évek elején az uniós csatlakozás lehetősége és bizonyos kritériumoknak való megfelelés kötelezettsége arra késztette a román politikumot, hogy komolyan foglalkozni kezdjen a cigányok helyzetével.
A bukaresti hatóságok úgynevezett mediációs intézményeket hoztak létre, amelyek a cigányok iskoláztatásának és orvosi ellátáshoz való hozzáférésének javítását kapták feladatul. Ezen erőfeszítések ugyanakkor jelentősen csökkentek Románia uniós csatlakozását követően. Magda Matache szerint Románia Brüsszel elvárásainak megfelelő törvényeket fogadott el, ám a törvényeket nem ültették gyakorlatba. A román hatóságok tétovázását Brüsszel is bátorította, amikor nem reagált kellő határozottsággal a romák Olaszországból való tömeges kitoloncolására.
A lap ezt követően Magyarországot hozza fel az egyik legkomolyabb negatív példaként, ahol a szerző szerint a cigányok gyakran válnak agresszió áldozatává. A romákkal szembeni rasszizmust a Jobbik táplálja, amely növelte befolyását, miután 2009-ben három képviselői helyet is szerzett az Európai Parlamentben. Ennek kapcsán a lap hozzáfűzi: a toleranciahiány Romániában is tapasztalható, ahol tavaly nyáron több roma tulajdonban lévő házat romboltak le vagy gyújtottak fel „magyar származású románok.” Az ügyben megszólaltatott Magda Matache ezek kapcsán úgy vélekedik a lap szerint, hogy a támadásokat Budapestről „távirányította” a Magyar Gárda nevű szélsőjobb milícia, amelyet tavaly nyáron egyébként betiltottak.
Mint arról az összetűzések idején beszámoltunk, tavaly Csíkszentmártonban is voltak magyar–roma konfliktusok, júliusban pedig mintegy száz csíkszentkirályi lakos rohanta meg a falu romatelepét, és gyújtogatni kezdett. Az incidenst követően a cigányok elmenekültek. Csíkszentkirály magyar lakossága maga próbált igazságot szolgáltatni azt követően, hogy két nappal korábban egy helybéli roma egy kocsmai összeszólalkozást követően megkéselt egy magyar férfit, a tettest azonban nem sokkal később szabadlábra helyezte a bíróság, amely úgy ítélte meg: nem jelent veszélyt a közrendre.
A lakosokat ez nagyon felháborította, egy este körülbelül 150 személy indult a romák ellen. Egy szénacsűrt is felgyújtottak, ennek következtében elpusztult egy ló. A romák kimenekültek a mezőre. Székely Ernő szentkirályi polgármester akkor azt mondta: a konfliktus kirobbanásáért a romákat terheli felelősség, akik évek óta rendszeresen lopnak a helybéliektől, a két nappal korábbi bicskázás pedig „az utolsó csepp volt a pohárban”.
Az ügyet követően a magyarok és a romák megállapodást írtak alá, amelyben utóbbiak kötelezték magukat a békés egymás mellett élés szabályainak betartására. Az incidensek nyomán ugyanakkor a bukaresti vezetésű Romani Criss tüntetést szervezett Csíkszereda központjában a romákat érő „diszkrimináció” ellen. A megmozduláson ugyanakkor zömmel a Kárpátokon túlról és más erdélyi megyékből érkezett személyek vettek részt, a helyi roma közösség elhatárolódott tőle. A magyar szélsőségesek ekkor kerültek képbe: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Gárda néhány helyi szimpatizánsa illegális ellentüntetést szervezett, amiért a hatóságok megbírságolták őket.
„Párizsban oldják meg a saját problémáikat, mert biztos van nekik is, ne azzal foglalkozzanak, hogy az itteni dolgokból médiavisszhangot faragnak” – nyilatkozta a vádak kapcsán tegnap lapunknak Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. A 2009-es atrocitások kapcsán a polgármester elmondta, most hall először a párizsi lap témájáról, illetve arról, hogy a tavalyi eseményekhez köze lehet a budapesti Magyar Gárdának. Amint a Hargita megyei falu polgármestere elmondta, a sajnálatos eseményeknek előzményeik voltak, de mindenképp spontán dolgokról van szó, amelyeket nem előzött meg szervezkedés.
Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere hasonlóan vélekedik, valótlannak tartja a párizsi napilap által megjelentetteket, és azt gondolja, csupán azért foglalkoznak az alcsíki romaüggyel, mert témára van szükségük. „Nem igaz semmi abból, hogy a Magyar Gárda szervezkedett volna, spontán eseményekről volt szó, tehát cáfolom a híreket” – nyilatkozta a Krónika kérdésére a falu elöljárója
Matache az interjú keltette tegnapi visszhangok nyomán egyébként finomított álláspontján.
A Transindexnek nyilatkozva már úgy vélekedett, a konfliktus kirobbanásának fő oka a szélsőjobboldali ideológia székelyföldi terjedése, amelyet a Magyar Gárda és a Jobbik magyarországi térnyerése táplál. Felelőssé tette a helyi és megyei hatóságokat is, amiért azok szerinte nem nyújtanak valós megoldást a térség gondjaira.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.