A Román Akadémia szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem a – Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó – 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.
2018. január 11., 15:542018. január 11., 15:54
2018. január 11., 17:192018. január 11., 17:19
A román tudományos elit csúcsszerve csütörtökön közzétett állásfoglalása szerint Romániának nincs problémája sem december elsejével, sem a Trianoni Békeszerződéssel, sem szomszédaival, sem a területén élő kisebbségekkel.
A dokumentum szerint a trianoni szerződés, a liberális demokrácia, az európai újjáépítés alapjául szolgáló wilsoni elvek, a „pax americana” jelentették Románia további létének alapjait. Bár az akadémia elvileg nyitott a vitára, nem fogadhatja el a „teljes relativizmus” elvét, nem tehet mindent vita tárgyává, nem hagyhat mindent megkérdőjelezni.
„Romániától nyugatra egyesek azt javasolják, hogy szervezzünk tanácskozást a centenárium alapjairól és előzményeiről, december elsejéről és a trianoni békeszerződésről. Klasszikus stratégia: nyissunk hivatalos vitát, amivel azt üzenjük a világnak, hogy itt létezik egy megoldandó probléma” – magyarázza fenntartásait a Román Akadémia. Úgy vélik: a keletről vagy éppen nyugatról érkező párbeszédfelhívások nem hitelesek, mert olyanoktól származnak, akik nyíltan hirdetik az illiberalizmust, és élen járnak az Európai Unió működési szabályainak megkérdőjelezésében. „Nem hirdetheted a liberalizmust Bukarestben, miközben Moszkvában vagy Budapesten illiberális vagy” – olvasható az állásfoglalásban.
A szerzők szerint az illiberalizmus ma az irredentizmust bátorítja, hamis vitákat erőltetve ideológiai alapon megkérdőjelezi a Trianon utáni európai rendet, politikai alapon pedig olyan átszervezést akar a román államra erőltetni, amely a szakadár mozgalmak térképére helyezné Romániát. A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és „az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak”. Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek „nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene".
A Román Akadémia leszögezi: mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás, vagy etnikai feszültségek ürügyévé. A tudományos fórum szerint a valódi, nem formális magyar-román megbékélés legvilágosabb jele a román centenárium közös megünneplése lenne a legmagasabb politikai és diplomáciai szinten.
Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
2 hozzászólás