
Fotó: RMDSZ
Állásfoglalásban indokolta meg az RMDSZ, hogy parlamenti képviselői miért szavazták meg a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Miközben állítása szerint az ügyészállam ellen lép fel, mások úgy vélik: a szövetség éppen a jogállamot támadja.
2017. december 11., 21:132017. december 11., 21:13
2017. december 11., 23:282017. december 11., 23:28
„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg ma a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik” – szerepel az RMDSZ hétfőn közzétett állásfoglalásában.

Megszavazta hétfőn a képviselőház az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását. A döntő kamara a szenátus lesz.
A Jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! címmel ellátott kommünikében a szövetség közölte, még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába. Az alakulat szerint a megszavazott módosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt, mivel a bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kinevezésére. „Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe” – szögezte le az RMDSZ.
Az RMDSZ közölte, az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe, ez azonban az alakulat szerint jelen pillanatban nincs így Romániában, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására. A szövetség úgy véli, működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei.
„Aki hibázik, legyen felelőssége is! Ha bizonyítottan egy bíró vagy az ügyész mulasztásából, rosszhiszeműségéből adódóan egy romániai jogalany kárt szenved, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak. Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik” – részletezi az állásfoglalás.
Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A hétfőn elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket. Továbbá bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.
A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakornokoskodni – zárul az RMDSZ állásfoglalása.
A jobbközép román ellenzék, valamint független elemzők részéről azonban számos bírálat éri az RMDSZ-t amiatt, hogy támogatja a balliberális kormánykoalíciónak az igazságszolgáltatás terén beterjesztett indítványait.
A volt kisebbségügyi miniszter legfrissebb Facebook-bejegyzésében ama véleményének adott hangot, miszerint a szövetség a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozását lehetővé tévő jogszabály elfogadásának ellentételezéseként vesz részt a „jogállam csorbításában”.
„A jogállam csorbításában való részvétel ellentételezése a mezőgazdasági oktatás törvénytervezetébe becsempészett kitétel, ami a parlamentet is felhatalmazza iskolaalapításra, függetlenül attól, hogy az mezőgazdasági vagy sem. Az RMDSZ szeme előtt nyilván a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium ügyének, nyilván jogos, megoldása lebeg.
Borítékolom, hogy az ellentételezés, a vásárhelyi gimi se fog összejönni. Vagy visszatáncol a PSD, ahogy tette azt a Grindeanu kormány megbuktatásáért ígért 20, majd 15 százalékos küszöb, valamint március 15. kapcsán, vagy az alkotmánybíróság meszeli el. Jogi indokot tudnék mondani, de nem akarok ötleteket adni. Tál lencséért készül eladni az RMDSZ a jogállamot. Ne legyen igazam” – szerepel Ecstein-Kovács Péter bejegyzésében.

A „jogállam ellenségének” nevezi Márton Árpád RMDSZ-es képviselőt az igazságügyi törvénymódosítások ellen tüntetők minősítéséért Eckstein-Kovács Péter, az alakulat volt szenátora. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elhatárolódott Márton kijelentésétől.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
szóljon hozzá!