Fotó: RMDSZ
Állásfoglalásban indokolta meg az RMDSZ, hogy parlamenti képviselői miért szavazták meg a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Miközben állítása szerint az ügyészállam ellen lép fel, mások úgy vélik: a szövetség éppen a jogállamot támadja.
2017. december 11., 21:132017. december 11., 21:13
2017. december 11., 23:282017. december 11., 23:28
„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg ma a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik” – szerepel az RMDSZ hétfőn közzétett állásfoglalásában.
Megszavazta hétfőn a képviselőház az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását. A döntő kamara a szenátus lesz.
A Jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! címmel ellátott kommünikében a szövetség közölte, még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába. Az alakulat szerint a megszavazott módosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt, mivel a bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kinevezésére. „Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe” – szögezte le az RMDSZ.
Az RMDSZ közölte, az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe, ez azonban az alakulat szerint jelen pillanatban nincs így Romániában, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására. A szövetség úgy véli, működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei.
„Aki hibázik, legyen felelőssége is! Ha bizonyítottan egy bíró vagy az ügyész mulasztásából, rosszhiszeműségéből adódóan egy romániai jogalany kárt szenved, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak. Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik” – részletezi az állásfoglalás.
Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A hétfőn elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket. Továbbá bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.
A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakornokoskodni – zárul az RMDSZ állásfoglalása.
A jobbközép román ellenzék, valamint független elemzők részéről azonban számos bírálat éri az RMDSZ-t amiatt, hogy támogatja a balliberális kormánykoalíciónak az igazságszolgáltatás terén beterjesztett indítványait.
A volt kisebbségügyi miniszter legfrissebb Facebook-bejegyzésében ama véleményének adott hangot, miszerint a szövetség a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozását lehetővé tévő jogszabály elfogadásának ellentételezéseként vesz részt a „jogállam csorbításában”.
„A jogállam csorbításában való részvétel ellentételezése a mezőgazdasági oktatás törvénytervezetébe becsempészett kitétel, ami a parlamentet is felhatalmazza iskolaalapításra, függetlenül attól, hogy az mezőgazdasági vagy sem. Az RMDSZ szeme előtt nyilván a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium ügyének, nyilván jogos, megoldása lebeg.
Borítékolom, hogy az ellentételezés, a vásárhelyi gimi se fog összejönni. Vagy visszatáncol a PSD, ahogy tette azt a Grindeanu kormány megbuktatásáért ígért 20, majd 15 százalékos küszöb, valamint március 15. kapcsán, vagy az alkotmánybíróság meszeli el. Jogi indokot tudnék mondani, de nem akarok ötleteket adni. Tál lencséért készül eladni az RMDSZ a jogállamot. Ne legyen igazam” – szerepel Ecstein-Kovács Péter bejegyzésében.
A „jogállam ellenségének” nevezi Márton Árpád RMDSZ-es képviselőt az igazságügyi törvénymódosítások ellen tüntetők minősítéséért Eckstein-Kovács Péter, az alakulat volt szenátora. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elhatárolódott Márton kijelentésétől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénteken, a tanórák után véget ér a 2025–2026-os tanév, és elkezdődik a nyári vakáció az iskolások számára.
A jelenlegi ügyvivő kormány összes pártját, így az RMDSZ-t is bírálta Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok korábbi romániai nagykövete a kormányalakítás elhúzódása miatt.
Nicușor Dan államfő a csütörtöki EU-csúcs előtt kijelentette, hogy Románia leendő kormánya Nyugat-barát lesz, és nagyon oda fog figyelni az ország pénzügyeire és a reformokra.
Románia és Szlovákia közös állásfoglalásban kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye rugalmasabbá a barna medvékre vonatkozó szigorú védelmi szabályokat azokban a térségekben, ahol a populáció helyzete tartósan stabilizálódott.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) belső ellenzékéhez tartozó politikusok megtámadták csütörtökön az Ilfov megyei törvényszéken az alakulat országos vezetőségének a Veștea-kormány esetleges beiktatásával kapcsolatos hétfői döntéseit.
Beidézték csütörtökön a korrupcióellenes ügyészségre (DNA) Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármestert. Több mint három órás kihallgatását követően az elöljáró közölte, ártatlannak tekinti magát, és végig kívánja vinni tavaly decemberben elnyert mandátumát.
Nem tolerálható médialincselésről beszél Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban számos spekuláció látott napvilágot arról, hogy az RMDSZ miért nem szavazza meg a Veștea-kormányt.
Tovább húzódik az Adrian Veștea megbízott miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke által összeállítandó kormány körüli huzavona.
„Nagykoalíció” jöhet létre annak érdekében, hogy a bukaresti parlamentben csupán a jövő héten tartsanak bizalmi szavazást az Adrian Veștea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke által összeállított kormányról.
„Minden logikát nélkülöző kitalációknak és koholmányoknak” nevezte Kelemen Hunor azokat az állításokat, miszerint az RMDSZ azért nem támogatja Adrian Veștea kormányát, mert Magyar Péter, Magyarország miniszterelnöke kérte erre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!