Fotó: RMDSZ
Állásfoglalásban indokolta meg az RMDSZ, hogy parlamenti képviselői miért szavazták meg a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Miközben állítása szerint az ügyészállam ellen lép fel, mások úgy vélik: a szövetség éppen a jogállamot támadja.
2017. december 11., 21:132017. december 11., 21:13
2017. december 11., 23:282017. december 11., 23:28
„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg ma a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik” – szerepel az RMDSZ hétfőn közzétett állásfoglalásában.
Megszavazta hétfőn a képviselőház az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását. A döntő kamara a szenátus lesz.
A Jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! címmel ellátott kommünikében a szövetség közölte, még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába. Az alakulat szerint a megszavazott módosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt, mivel a bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kinevezésére. „Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe” – szögezte le az RMDSZ.
Az RMDSZ közölte, az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe, ez azonban az alakulat szerint jelen pillanatban nincs így Romániában, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására. A szövetség úgy véli, működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei.
„Aki hibázik, legyen felelőssége is! Ha bizonyítottan egy bíró vagy az ügyész mulasztásából, rosszhiszeműségéből adódóan egy romániai jogalany kárt szenved, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak. Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik” – részletezi az állásfoglalás.
Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A hétfőn elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket. Továbbá bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.
A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakornokoskodni – zárul az RMDSZ állásfoglalása.
A jobbközép román ellenzék, valamint független elemzők részéről azonban számos bírálat éri az RMDSZ-t amiatt, hogy támogatja a balliberális kormánykoalíciónak az igazságszolgáltatás terén beterjesztett indítványait.
A volt kisebbségügyi miniszter legfrissebb Facebook-bejegyzésében ama véleményének adott hangot, miszerint a szövetség a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozását lehetővé tévő jogszabály elfogadásának ellentételezéseként vesz részt a „jogállam csorbításában”.
„A jogállam csorbításában való részvétel ellentételezése a mezőgazdasági oktatás törvénytervezetébe becsempészett kitétel, ami a parlamentet is felhatalmazza iskolaalapításra, függetlenül attól, hogy az mezőgazdasági vagy sem. Az RMDSZ szeme előtt nyilván a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium ügyének, nyilván jogos, megoldása lebeg.
Borítékolom, hogy az ellentételezés, a vásárhelyi gimi se fog összejönni. Vagy visszatáncol a PSD, ahogy tette azt a Grindeanu kormány megbuktatásáért ígért 20, majd 15 százalékos küszöb, valamint március 15. kapcsán, vagy az alkotmánybíróság meszeli el. Jogi indokot tudnék mondani, de nem akarok ötleteket adni. Tál lencséért készül eladni az RMDSZ a jogállamot. Ne legyen igazam” – szerepel Ecstein-Kovács Péter bejegyzésében.
A „jogállam ellenségének” nevezi Márton Árpád RMDSZ-es képviselőt az igazságügyi törvénymódosítások ellen tüntetők minősítéséért Eckstein-Kovács Péter, az alakulat volt szenátora. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elhatárolódott Márton kijelentésétől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Hírközlési Hatóság (ANCOM) közölte, melyek azok a távközlési vállalatok, amelyek működésével kapcsolatban a legkevésbé voltak elégedettek a romániai előfizetők.
Ilie Bolojan miniszterelnök nem ismeri Adriana Georgescut, azt az ügyvédet, aki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nyomozójának azt állította, hogy kapcsolatban áll a miniszterelnökkel és az elnökkel, és így képes megoldani büntetőügyeket.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok elvesztették az ellenőrzést a fiktív betegszabadságok felett – ismerte be az egészségügyi miniszter.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletben kívánja tartani azt a megállapodást, hogy a jövő év tavaszától a Szociáldemokrata Párt (PSD) veszi át a kormányfői tisztséget.
Részt akarunk venni egy olyan testület munkájában, amely stabilizálja a közel-keleti helyzetet, de nem akarjuk megsérteni más nemzetközi kötelezettségvállalásainkat – nyilatkozta Nicușor Dan román elnök a Béketanácsba való meghívásról.
Nicușor Dan megerősítette, hogy külön-külön egyeztetett a kormánypártok vezetőivel, és arra jutott, hogy jelenleg nincs ok aggodalomra a koalíció működésével kapcsolatban.
Feljelentést tett csütörtökön a ploiești-i bírósági ügyészségen a Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) több száz, egy gyermekotthonban bekövetkezett haláleset ügyében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön esőre, jegesedésre és heves szélre adott ki figyelmeztetést, amely majdnem az egész ország területére érvényes.
A betegszabadság első napjára járó táppénzt megszüntető sürgősségi kormányrendelet súlyosan sérti a munkavállalók alapvető jogait a szakszervezetek szerint, ezért arra kérik az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!