A költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat sürgetett pénteki ülésén az Ecofin
Fotó: Európai Bizottság
Július végi rendkívüli ülésszakán fogadja el a bukaresti parlament a deficitcsökkentő intézkedéseket politikai források szerint. Eközben az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) a megszorítások késlekedése miatt bejelentette: Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
2025. június 20., 18:272025. június 20., 18:27
2025. június 20., 18:332025. június 20., 18:33
Az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki ülésén megállapította, hogy Románia a testület ajánlásai ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket költségvetési hiánya csökkentésére. Ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket (a költségek csökkentését és a bevételek növelését célzó megszorításokat) az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. Pénteki közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án túlzottdeficit-eljárás indult, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jelentősen meghaladja a 3 százalékot.
Nyomatékosították, hogy a nettó kiadások a testület által javasolthoz képest sokkal gyorsabb ütemben nőttek, ami tartósan magas államháztartási hiányhoz vezet, és veszélyezteti a túlzott hiány 2030-ig történő kiigazítását. A testület ugyanakkor figyelmeztette Romániát, hogy a pénteki döntés nyomán Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló defitcsökkentési tervét. Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025-2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését. A januári ajánlások értelmében Romániának biztosítania kellene, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg az 5,1 százalékot, 2026-ban a 4,9 százalékot, 2027-ben a 4,7 százalékot, 2028-ban a 4,3 százalékot, 2029-ben a 4,2 százalékot, 2030-ban pedig a 3,9 százalékot. A túlzott deficit megszüntetését 2030-ra irányozta elő a Tanács.
Politikai források szerint az intézkedések egy része idén augusztus elsejétől, a másik része 2026. január 1-től lép érvénybe. A körvonalazódó koalíciót alkotó politikai alakulatoknak állítólag az áfa tekintetében is sikerült megállapodásra jutniuk. Értesülések szerint ha a koalíciós pártok pénteken véglegesítik a politikai megállapodásukat, hétfőn sor kerülhet a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatására, még aznap szavaz a plénum a kormány beiktatásáról, kedden pedig az új kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt. Ha nem készül el a koalíciós megállapodás pénteken, a meghallgatások hétfőn és kedden zajlanak, a plénumbeli szavazásra szerdán kerül sor, és pénteken teszik le az esküt a kormánytagok.
Ugyanazon politikai források szerint a pártok közötti politikai megállapodás a mandátum közbeni miniszterelnök-cserét is rögzíteni fogja. A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2027 nyarán veszi át a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Párttól (PNL) – közölte az Agerpres hírügynökség. Mint arról beszámoltunk, Nicușor Dan államfő pénteken bejelentette, hogy a PNL ideiglenes elnökét, Ilie Bolojant bízza meg kormányalakítással.
Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnökét, korábbi ügyvivő államfőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Az RMDSZ nem ígérheti, hogy bizalmat szavaz az Eugen Tomac által tető alá hozott kormánynak a parlamentben – jelentette ki kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!