
A költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat sürgetett pénteki ülésén az Ecofin
Fotó: Európai Bizottság
Július végi rendkívüli ülésszakán fogadja el a bukaresti parlament a deficitcsökkentő intézkedéseket politikai források szerint. Eközben az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) a megszorítások késlekedése miatt bejelentette: Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
2025. június 20., 18:272025. június 20., 18:27
2025. június 20., 18:332025. június 20., 18:33
Az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki ülésén megállapította, hogy Románia a testület ajánlásai ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket költségvetési hiánya csökkentésére. Ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket (a költségek csökkentését és a bevételek növelését célzó megszorításokat) az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. Pénteki közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án túlzottdeficit-eljárás indult, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jelentősen meghaladja a 3 százalékot.
Nyomatékosították, hogy a nettó kiadások a testület által javasolthoz képest sokkal gyorsabb ütemben nőttek, ami tartósan magas államháztartási hiányhoz vezet, és veszélyezteti a túlzott hiány 2030-ig történő kiigazítását. A testület ugyanakkor figyelmeztette Romániát, hogy a pénteki döntés nyomán Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló defitcsökkentési tervét. Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025-2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését. A januári ajánlások értelmében Romániának biztosítania kellene, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg az 5,1 százalékot, 2026-ban a 4,9 százalékot, 2027-ben a 4,7 százalékot, 2028-ban a 4,3 százalékot, 2029-ben a 4,2 százalékot, 2030-ban pedig a 3,9 százalékot. A túlzott deficit megszüntetését 2030-ra irányozta elő a Tanács.
Politikai források szerint az intézkedések egy része idén augusztus elsejétől, a másik része 2026. január 1-től lép érvénybe. A körvonalazódó koalíciót alkotó politikai alakulatoknak állítólag az áfa tekintetében is sikerült megállapodásra jutniuk. Értesülések szerint ha a koalíciós pártok pénteken véglegesítik a politikai megállapodásukat, hétfőn sor kerülhet a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatására, még aznap szavaz a plénum a kormány beiktatásáról, kedden pedig az új kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt. Ha nem készül el a koalíciós megállapodás pénteken, a meghallgatások hétfőn és kedden zajlanak, a plénumbeli szavazásra szerdán kerül sor, és pénteken teszik le az esküt a kormánytagok.
Ugyanazon politikai források szerint a pártok közötti politikai megállapodás a mandátum közbeni miniszterelnök-cserét is rögzíteni fogja. A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2027 nyarán veszi át a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Párttól (PNL) – közölte az Agerpres hírügynökség. Mint arról beszámoltunk, Nicușor Dan államfő pénteken bejelentette, hogy a PNL ideiglenes elnökét, Ilie Bolojant bízza meg kormányalakítással.

Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnökét, korábbi ügyvivő államfőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!