
Fotó: Európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium
Aláírták szerdán Gyulafehérváron a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós források felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást. A pályázatok nagy részét a 2023-as év vége előtt kiírnák, így biztosítva, hogy sikerül el is költeni a több mint 31 milliárd eurós uniós támogatást.
2022. október 05., 18:582022. október 05., 18:58
2022. október 05., 19:002022. október 05., 19:00
A dokumentumot Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztos, Nicolae Ciucă miniszterelnök és Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter látta el kézjegyével. A kormányfő úgy értékelte, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodás aláírása fontos lépés az európai és nemzeti célkitűzések elérését szolgáló projektek megvalósítása irányába.
A partnerségi megállapodás összesen 45 milliárd eurós költségvetésű programról szól, amelyből 31 milliárd euró uniós alap, 14 milliárd eurót saját forrásokból kell biztosítani. A pénzt többek között a közlekedési infrastruktúra és az egészségügy fejlesztésére, a fenntartható fejlődést, az intelligens fejlesztést és a digitalizációt érintő projektekre fordítják.
Hegedüs Csilla, az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium államtitkára szerint a 31,5 milliárdos támogatásból a szaktárca 8 országos és 8 regionális operatív program megvalósítását tűzte ki célul. Az országos operatív programok az egészségügy, az oktatás, közlekedés, társadalmi beilleszkedés, technikai segítségnyújtás, digitalizáció és intelligens fejlődés terén adnak majd fejlesztési lehetőségeket. „Óriási lehetőség ez Románia számára. Ezzel az támogatással végre talpra állhatunk a járvány és a háború okozta nehézségekből, sőt fejlődhetünk, kedvező élet- és munkakörülményeket biztosíthatunk. A partnerségi megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia uniós finanszírozásokhoz jusson. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a lehető leghatékonyabban kezeljük a kiutalt összegeket” – nyilatkozta az államtitkár, hozzátéve, a regionális operatív programokat a helyi önkormányzatok igényei és tanácsai alapján alakították ki. A tervek szerint a pályázatok nagy részét a 2023-as év vége előtt kiírják, így biztosítva azt, hogy sikerül az uniós támogatást el is költeni.
Dan Cărbunaru, a román kormány szóvivője szerdán elmondta, Bukarest ezúttal is halasztást kapott az Európai Bizottságtól, így 2023 decemberéig lehetősége nyílik a további 33 százalékot is lehívni, hiszen Románia számára csak akkor zárul le az előző ciklus. Tájékoztatása szerint a 67 százalék 24 milliárd eurót jelent, amelyből Románia csak az idén 4 milliárdot hívott le. Hozzátette: további 750 millió euró értékű beruházás pályázatait meghirdették, és hamarosan újabb, 290 millió euró értékű beruházásnál hamarosan meghirdetik, ami a kormányszóvivő szerint azt mutatja, hogy gyors ütemű az uniós pénzek lehívása.
Cărbunaru rámutatott: a munkaerő és az építőanyagok megdrágulása lassított egyes beruházásokat, de a kormány intézkedett, hogy folytatódhassanak, így reményét fejezte ki, hogy a drágulások okozta késlekedést hamarosan sikerül behozni. Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozó Románia a 2007-2013-as költségvetési ciklusban a rendelkezésére bocsátott uniós források 92 százalékát hívta le úgy, hogy többszöri haladékot kapott, így akkor 2,7 milliárd eurót veszített – közölte az MTI. Románia a jelenleg futó uniós helyreállítási alapból 29,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelt tervez felhasználni, a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig további mintegy 50 milliárd euró áll rendelkezésére.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
szóljon hozzá!