Fotó: Haáz Vince
Számos feltételt iktatott be a bukaresti parlament az új típusú koronavírus-járvány idején elrendelt szükségállapot meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletbe, a kormány például kizárólag törvény erejű rendeleteket fogadhat el a rendkívüli állapot idején.
2020. április 16., 14:022020. április 16., 14:02
2020. április 16., 14:512020. április 16., 14:51
A képviselőház és a szenátus együttes, távértekezlet formájában rendezett ülésén fogadta el csütörtökön a a szükségállapot 30 nappal való meghosszabbítását jóváhagyó határozatot. Ez többek között arra kötelezi a kormányt, hogy hetente ismertessen jelentést a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedésekről.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára több módosító indítványt is bevittek az elnöki rendeletről szóló határozatba. Ezek többek között megszabják a kormány számára, hogy a sürgősségi állapot idején (amelyet ezúttal május 15-éig hosszabbítottak meg) kizárólag törvényerejű jogszabályokkal korlátozhat bizonyos állampolgári és szabadságjogokat, s ezek a rendeletek csak a koronavírus-járvány terjedésének fékezésére terjedhetnek ki. A liberálisok szerint ennek nyomán a Ludovic Orban vezette kabinet nem bocsáthat ki több katonai rendeletet, csak sürgősségi kormányrendeletet, ami megnehezíti a járvány elleni küzdelmet. A törvényhozás azt is előírta a kormány számára, hogy hetente jelentést tegyen a parlament előtt a COVID-19 elleni intézkedésekről, a már elfogadott vagy tervezett lépésekről, illetve az ezeket szükségessé tevő okokról.
A határozat szerint ugyanakkor a szükségállapot feloldását követő 60 napon belül a Számvevőszéknek meg kell vizsgálnia, hogy miként kezelték a közpénzeket ebben az időszakban, és a parlament elé kell terjesztenie a vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést. Florin Roman, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alsóházi frakcióját vezető Cătălin Drulă is javaslatot tett azoknak a cikkelyeknek a törlésére, amelyek kötelezettségeket rónak a kormányra, a plénum azonban 180 támogató, 254 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elutasította ezeket a módosító javaslatokat.
Johannis nekiment a „populista”, „legitimitás nélküli” parlamenti többségnek
Bírálta Klaus Johannis államfő, hogy a parlament a kormányra kötelezettségeket rovó kitételekkel szavazta meg a szükségállapot meghosszabbításáról szóló határozatot. A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az elnök felrótta, hogy egyes politikusokat a jelenlegi nehéz helyzetben is csak saját választási érdekeik foglalkoztatnak. „Miután tönkretették az elmúlt években Románia költségvetését, most olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek amellett, hogy tévesek, óriási terhet rónak arra az országra, amelyet ők maguk tettek sebezhetővé. Nem kockáztathatjuk Románia jövőjét, csak mert egy minden legitimitást nélkülöző parlamenti többség populista módon olyan intézkedéseket szavaz meg, amelyeknek nincs semmiféle gazdasági megalapozottságuk. Teljesen erkölcstelen a fiatal generációkkal fizettetni meg néhány felelőtlen politikus aberráns intézkedéseinek árát” – fogalmazott az Agerpres szerint az elnök.
Aláírta Klaus Johannis államfő a szükségállapot további harminc nappal való meghosszabbításáról szóló rendeletet. Mindezt maga az elnök jelentette be keddi sajtónyilatkozatában.
Korábban Kelemen Hunor a Krónikának elmondta, az RMDSZ támogatja a szükségállapot meghosszabbítását. Ugyanakkor a szövetségi elnök kedden kérdésünkre úgy fogalmazott: feltételeket nem szabhatnának az elnöki rendelet támogatásához, azt csak megszavazni vagy elutasítani lehet, kiegészíteni nem.
Az RMDSZ minden bizonnyal támogatni fogja a szükségállapot meghosszabbítását a parlamentben: mint azt Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden a Krónikának elmondta, a szerdai online frakcióülésen a hosszabbítás támogatására tesz javaslatot.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
szóljon hozzá!