Az RMDSZ támogatja a szükségállapot meghosszabbítását, de nem kímélné a „totojázó” kormányt

Azt láttuk, hogy az elmúlt időszakban nem volt mindenki fegyelmezett, hogy ilyen körülmények között is voltak problémák, és tenni kell még egy erőfeszítést a következő hetekben, hogy fékezzük, nyújtsuk el a járvány terjedését annyira, hogy az egészségügyi rendszer teherbíró-képességét ne haladja meg az intenzív osztályra kerülő betegek száma” – mondta lapunknak Kelemen.

„A kormányt kell kérni – és ezt kértük és kérni is fogjuk –, hogy álljon elő gazdasági intézkedés-csomaggal. Nincs bátorsága, fantáziája, hogy lépjen. Amikor a környéken, az EU-ban mindenhol elfelejtették a költségvetési deficitet és az eladósodási plafonokat, amikor a GDP 18-20-30 százalékát fordítják gazdaságélénkítő csomagokra, a munkahelyek megőrzésére, akkor itt azt látjuk, hogy a kormány részéről ahányan beszélnek, annyiféle dolgot mondanak, és még azt az egyszerű történetet sem tudták még végigvinni, hogy a hitelek törlesztését halasztani lehessen, nem kötöttek a bankokkal megállapodást.

– szögezte le Kelemen. Hozzátette: a kormány intézkedéseivel kapcsolatban időnként vannak fenntartásai, ezeket el kell mondani, ugyanakkor a kormányoldal húszszázalékos parlamenti támogatottsággal úgy tesz, mintha hetven százaléka lenne, és nem tárgyal senkivel. „Ez nem jó, de nem lehet az elnöki rendeleten számon kérni” – nyomatékosított lapunknak Kelemen.

A vita hétfőn személyeskedésbe torkollt, miután Florin Cîţu pénzügyminiszter bűnözőknek nevezte azokat, akik nem akarják megszavazni a különleges jogrend időtartamának meghosszabbítását, Marcel Ciolacu az ellenzék legnagyobb pártjának számító Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pedig erre a kormányt vádolta a polgárok ellen elkövetett „bűncselekményekkel”.

Ciolacu és több más ellenzéki politikus ahhoz a feltételhez kötötte a hosszabbítást, ha az államfő figyelmet szentel „a gazdasági katasztrófa megelőzésének”.

„Nem egyezünk bele abba, hogy a polgárok és a gazdaság elveszítsenek egy újabb hónapot. (…) Ők betöltötték állampolgári kötelességüket, otthon maradtak, és betartották a hatósági előírásokat. De mit tett a román állam értük a szükségállapot első hónapjában? Több mint 1,2 millió ember veszítette el a munkahelyét vagy van kényszerszabadságon, több tízezernyi céget bezártak, és több milliárd euró veszett oda. Ilyen körülmények között a szükségállapot meghosszabbítása minimális garanciák nélkül, amelyek szavatolják, hogy meghozzák a korrekt és szükséges intézkedéseket a gazdasági katasztrófa megelőzésére, totális felelőtlenség volna” – fogalmazott Ciolacu.

Nem Ciolacu az egyetlen, aki feltételeket támaszt: Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke leszögezte: márciusban azért szavazták meg a korlátozó intézkedéseket, mert azt hitték, a demokratikus szabályok akadályozzák a kormányt a vírus terjedésének megakadályozását célzó intézkedések meghozatalában. Ehhez képest most úgy látja: nem a demokrácia akadályozza a kormányt, hanem a tapasztalathiány és az előrelátásra való képtelenség.

Úgy véli, a katonai rendeletek ráadásul megkönnyítik a polgárokkal szembeni visszaéléseket. Kedden is leszögezte: pártja nem ad biankó csekket a kormánynak, ha az nem áll elő intézkedéscsomaggal a járvány elleni küzdelem terén, illetve a gazdaság újraindításának témájában.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megszavazza a szükségállapot harmincnapos meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletet.

Eközben ellenzéki pártok vezetői – a PSD és az ALDE elnöke mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ és Victor Ponta, a Pro Románia, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségi frakció vezetője – nyílt levelet intéztek a kormányhoz, amelyben együttműködést javasolnak a kormánynak a gazdaság újraindításában, illetve a járvány leküzdésében, ennek érdekében egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártok között.