
Fotó: Haáz Vince
Biztosnak tűnik a településen belüli kijárási korlátozások május közepén történő feloldása, a települések elhagyását azonban nem tiltják ugyan meg, de valamilyen mértékben szabályozzák. Ám Puskás Bálint volt alkotmánybíró lapunknak jelezte: ehhez szükséges a különleges jogrend valamilyen formájának fenntartása.
2020. április 30., 16:522020. április 30., 16:52
Amint arról beszámoltunk, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a településeken belüli kijárási korlátozásokat teljes mértéken feloldják május 15-étől, azonban a településen kívüli utazásokat továbbra is szabályozni kívánják. Mindezt annak ismeretében közölte, hogy Klaus Johannis előzetes bejelentése szerint az államfő május 15-e után nem hosszabbítja meg a megszorításokat, a kormány pedig fokozatosan enyhít május közepétől a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon.
Ha feloldják a szükségállapotot, nincs alkotmányos lehetőség az utazási szabadság korlátozására, ahhoz szükséges a különleges jogrend valamilyen formája – kommentálta a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró Ludovic Orban azon megjegyzését, hogy a települések közötti utazásokat valamilyen formában korlátozhatják. A taláros testület volt tagja egyben úgy vélekedett: a szükségállapot idején mind a kormány, mind Klaus Johannis államfő visszaéléseket követett el. Puskás Bálint leszögezte:
„Nem látom lehetségesnek alkotmányjogi szempontból azt, hogy a szükségállapot megszüntetése esetén korlátozni tudjanak törvényes kereteken belül bizonyos mozgási lehetőségeket vagy akár más emberi jogokat. A maszk- vagy kesztyűviselés kötelezővé tétele például lehetséges, mivel ez nem a mozgásszabadság vagy más szabadságjog megsértése, de az, hogy nem ülhetek fel a vonatra, és nem mehetek Sepsiszentgyörgyről Nagyváradra, mert megtiltják, már alkotmányba ütközik” – mutatott rá.
Megoldásként fölvetette, hogy marad a szükségállapot, és azon belül enyhítenek a szigorításokon, de
Ugyanakkor sajtóértesülések szerint a kormány a különleges jogrend egy alacsonyabb fokozatát, vélhetően veszélyhelyzetet készül bevezetni a szükségállapot helyett a korlátozások egy bizonyos szintjének fenntartása érdekében. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormány és Klaus Johannis államfő visszaélt-e valamilyen formában a hatalmával a szükségállapot bevezetése óta, Puskás Bálint kijelentette:
Ez elsősorban abban merült ki, hogy a meghozott intézkedéseket egyik napról a másikra változtatták, nem voltak rákészülve arra, hogy egyértelmű, jól megfogalmazott és érthető intézkedéseket hozzanak, legalábbis a katonai rendeletek terén. Emellett feloldottak bizonyos vizsgakötelezettségeket az alkalmazások terén, illetve enyhítették a közbeszerzési szabályokat, itt is hatalmas visszaélések történtek a volt alkotmánybíró szerint.
Kiemelte a parlament és a kormány közötti konfliktust is. „Még ha viccnek is szánta, egy parlamenti köztársaságban a miniszterelnök nem mondhat olyat, hogy a parlament nem létezik” – szögezte le Puskás, Ludovic Orban egyik vitatott kijelentésére utalva, amely szerint azért nem megy a parlamentbe, mert a honatyák otthon vannak, így a törvényhozás a járvány idején nem létezik. Rámutatott: ez olyan súlyos alkotmánysértés, hogy alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni miatta, vagy akár bizalmatlansági indítványt is indokolttá tenne. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány többször is megpróbálta mellőzni a parlamentet, amelynek ugyanakkor ezt néhány esetben – például az önkormányzati választások kitűzése vagy a banki hiteleseket segítő rendelkezések témájában – sikerült visszavernie.
„Johannis megkapta, amit akart, a saját kormányát, de ez nem azt jelenti, hogy azt tesz, amit akar, és ő jelent be mindent. Ezzel még a Băsescu-féle gyakorlatot is túllépte olyan mértékben megpróbált mindent a saját kezébe venni. Pedig a döntés joga még szükségállapotban is a kormányé” – szögezte le lapunknak Puskás Bálint.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
szóljon hozzá!