
Fotó: Haáz Vince
Biztosnak tűnik a településen belüli kijárási korlátozások május közepén történő feloldása, a települések elhagyását azonban nem tiltják ugyan meg, de valamilyen mértékben szabályozzák. Ám Puskás Bálint volt alkotmánybíró lapunknak jelezte: ehhez szükséges a különleges jogrend valamilyen formájának fenntartása.
2020. április 30., 16:522020. április 30., 16:52
Amint arról beszámoltunk, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a településeken belüli kijárási korlátozásokat teljes mértéken feloldják május 15-étől, azonban a településen kívüli utazásokat továbbra is szabályozni kívánják. Mindezt annak ismeretében közölte, hogy Klaus Johannis előzetes bejelentése szerint az államfő május 15-e után nem hosszabbítja meg a megszorításokat, a kormány pedig fokozatosan enyhít május közepétől a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon.
Ha feloldják a szükségállapotot, nincs alkotmányos lehetőség az utazási szabadság korlátozására, ahhoz szükséges a különleges jogrend valamilyen formája – kommentálta a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró Ludovic Orban azon megjegyzését, hogy a települések közötti utazásokat valamilyen formában korlátozhatják. A taláros testület volt tagja egyben úgy vélekedett: a szükségállapot idején mind a kormány, mind Klaus Johannis államfő visszaéléseket követett el. Puskás Bálint leszögezte:
„Nem látom lehetségesnek alkotmányjogi szempontból azt, hogy a szükségállapot megszüntetése esetén korlátozni tudjanak törvényes kereteken belül bizonyos mozgási lehetőségeket vagy akár más emberi jogokat. A maszk- vagy kesztyűviselés kötelezővé tétele például lehetséges, mivel ez nem a mozgásszabadság vagy más szabadságjog megsértése, de az, hogy nem ülhetek fel a vonatra, és nem mehetek Sepsiszentgyörgyről Nagyváradra, mert megtiltják, már alkotmányba ütközik” – mutatott rá.
Megoldásként fölvetette, hogy marad a szükségállapot, és azon belül enyhítenek a szigorításokon, de
Ugyanakkor sajtóértesülések szerint a kormány a különleges jogrend egy alacsonyabb fokozatát, vélhetően veszélyhelyzetet készül bevezetni a szükségállapot helyett a korlátozások egy bizonyos szintjének fenntartása érdekében. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormány és Klaus Johannis államfő visszaélt-e valamilyen formában a hatalmával a szükségállapot bevezetése óta, Puskás Bálint kijelentette:
Ez elsősorban abban merült ki, hogy a meghozott intézkedéseket egyik napról a másikra változtatták, nem voltak rákészülve arra, hogy egyértelmű, jól megfogalmazott és érthető intézkedéseket hozzanak, legalábbis a katonai rendeletek terén. Emellett feloldottak bizonyos vizsgakötelezettségeket az alkalmazások terén, illetve enyhítették a közbeszerzési szabályokat, itt is hatalmas visszaélések történtek a volt alkotmánybíró szerint.
Kiemelte a parlament és a kormány közötti konfliktust is. „Még ha viccnek is szánta, egy parlamenti köztársaságban a miniszterelnök nem mondhat olyat, hogy a parlament nem létezik” – szögezte le Puskás, Ludovic Orban egyik vitatott kijelentésére utalva, amely szerint azért nem megy a parlamentbe, mert a honatyák otthon vannak, így a törvényhozás a járvány idején nem létezik. Rámutatott: ez olyan súlyos alkotmánysértés, hogy alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni miatta, vagy akár bizalmatlansági indítványt is indokolttá tenne. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány többször is megpróbálta mellőzni a parlamentet, amelynek ugyanakkor ezt néhány esetben – például az önkormányzati választások kitűzése vagy a banki hiteleseket segítő rendelkezések témájában – sikerült visszavernie.
„Johannis megkapta, amit akart, a saját kormányát, de ez nem azt jelenti, hogy azt tesz, amit akar, és ő jelent be mindent. Ezzel még a Băsescu-féle gyakorlatot is túllépte olyan mértékben megpróbált mindent a saját kezébe venni. Pedig a döntés joga még szükségállapotban is a kormányé” – szögezte le lapunknak Puskás Bálint.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!