Fotó: Haáz Vince
Biztosnak tűnik a településen belüli kijárási korlátozások május közepén történő feloldása, a települések elhagyását azonban nem tiltják ugyan meg, de valamilyen mértékben szabályozzák. Ám Puskás Bálint volt alkotmánybíró lapunknak jelezte: ehhez szükséges a különleges jogrend valamilyen formájának fenntartása.
2020. április 30., 16:522020. április 30., 16:52
Amint arról beszámoltunk, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a településeken belüli kijárási korlátozásokat teljes mértéken feloldják május 15-étől, azonban a településen kívüli utazásokat továbbra is szabályozni kívánják. Mindezt annak ismeretében közölte, hogy Klaus Johannis előzetes bejelentése szerint az államfő május 15-e után nem hosszabbítja meg a megszorításokat, a kormány pedig fokozatosan enyhít május közepétől a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon.
Ha feloldják a szükségállapotot, nincs alkotmányos lehetőség az utazási szabadság korlátozására, ahhoz szükséges a különleges jogrend valamilyen formája – kommentálta a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró Ludovic Orban azon megjegyzését, hogy a települések közötti utazásokat valamilyen formában korlátozhatják. A taláros testület volt tagja egyben úgy vélekedett: a szükségállapot idején mind a kormány, mind Klaus Johannis államfő visszaéléseket követett el. Puskás Bálint leszögezte:
„Nem látom lehetségesnek alkotmányjogi szempontból azt, hogy a szükségállapot megszüntetése esetén korlátozni tudjanak törvényes kereteken belül bizonyos mozgási lehetőségeket vagy akár más emberi jogokat. A maszk- vagy kesztyűviselés kötelezővé tétele például lehetséges, mivel ez nem a mozgásszabadság vagy más szabadságjog megsértése, de az, hogy nem ülhetek fel a vonatra, és nem mehetek Sepsiszentgyörgyről Nagyváradra, mert megtiltják, már alkotmányba ütközik” – mutatott rá.
Megoldásként fölvetette, hogy marad a szükségállapot, és azon belül enyhítenek a szigorításokon, de
Ugyanakkor sajtóértesülések szerint a kormány a különleges jogrend egy alacsonyabb fokozatát, vélhetően veszélyhelyzetet készül bevezetni a szükségállapot helyett a korlátozások egy bizonyos szintjének fenntartása érdekében. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormány és Klaus Johannis államfő visszaélt-e valamilyen formában a hatalmával a szükségállapot bevezetése óta, Puskás Bálint kijelentette:
Ez elsősorban abban merült ki, hogy a meghozott intézkedéseket egyik napról a másikra változtatták, nem voltak rákészülve arra, hogy egyértelmű, jól megfogalmazott és érthető intézkedéseket hozzanak, legalábbis a katonai rendeletek terén. Emellett feloldottak bizonyos vizsgakötelezettségeket az alkalmazások terén, illetve enyhítették a közbeszerzési szabályokat, itt is hatalmas visszaélések történtek a volt alkotmánybíró szerint.
Kiemelte a parlament és a kormány közötti konfliktust is. „Még ha viccnek is szánta, egy parlamenti köztársaságban a miniszterelnök nem mondhat olyat, hogy a parlament nem létezik” – szögezte le Puskás, Ludovic Orban egyik vitatott kijelentésére utalva, amely szerint azért nem megy a parlamentbe, mert a honatyák otthon vannak, így a törvényhozás a járvány idején nem létezik. Rámutatott: ez olyan súlyos alkotmánysértés, hogy alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni miatta, vagy akár bizalmatlansági indítványt is indokolttá tenne. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány többször is megpróbálta mellőzni a parlamentet, amelynek ugyanakkor ezt néhány esetben – például az önkormányzati választások kitűzése vagy a banki hiteleseket segítő rendelkezések témájában – sikerült visszavernie.
„Johannis megkapta, amit akart, a saját kormányát, de ez nem azt jelenti, hogy azt tesz, amit akar, és ő jelent be mindent. Ezzel még a Băsescu-féle gyakorlatot is túllépte olyan mértékben megpróbált mindent a saját kezébe venni. Pedig a döntés joga még szükségállapotban is a kormányé” – szögezte le lapunknak Puskás Bálint.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
szóljon hozzá!