
Fotó: Pixabay
Kétszázezer euróban szabná meg Cătălin Rădulescu, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője azt az értékhatárt, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek.
2017. december 27., 17:032017. december 27., 17:03
A honatya és a javaslatot aláíró 38 kollégája a büntető törvénykönyv 297-es cikkelyét módosítanák oly módon, hogy a hivatali visszaélés csak akkor vonjon maga után jogi felelősségre vonást, ha az okozott kár jelentős.
A tervezet szerint „azon közhivatalt betöltő személy, aki hivatali feladatai ellátása közben nem tesz eleget kötelességének, vagy törvényellenes cselekedetet követ el, és ezzel 200 000 eurót meghaladó kárt okoz egy magán- vagy jogi személynek, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható és eltiltható a közhivatal betöltésétől” – olvasható a tervezetben.
A tervezet egyben a szabadságvesztés letöltésének módját is módosítaná. Így a három évig terjedő szabadságvesztést az elítélt otthonában tölthetné le, illetve az is, akit három évet meghaladó időtartamú szabadságvesztésre ítéltek, de idősebb hatvan évnél, vagy súlyos betegségben szenved.
A javaslat a büntetőjogi perrendtartás 290., a feljelentésre vonatkozó cikkelyét is módosítaná. Eszerint a feljelentés hat hónapig tehető meg azt követően, hogy a feljelentő tudomására jutott a bűncselekmény, kivételt képeznek a személy elleni és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények. Amennyiben a feljelentő a megszabott határidőn belül nem tesz feljelentést, büntetőjogilag felelősségre vonható, feljelentése pedig nem használható fel bizonyítékként.
Ennek értelmében kikerülne belőle, hogy bűncselekménynek minősül a más személyt jogosulatlan haszonhoz juttató cselekedet, a kiróható szabadságvesztés alsó határát pedig a jelenlegi háromról egy évre csökkenti. A vesztegetés büntetése emellett kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztés helyett fél évtől öt évig terjedne.
Mint ismeretes, idén januárban a kormány hírhedtté vált 13-as sürgősségi rendeletében jóval alacsonyabb összegben, 200 000 lejben szabta volna meg azt az értékhatárt, amely fölött a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősülne, azonban az utcai tüntetések, illetve a nemzetközi bírálatok hatására a rendeletet visszavonták.
még abból az időszakból, amikor a dél-romániai Teleorman megyei önkormányzat elnöke volt.
Rădulescu indoklásában azt hozza fel, hogy a Btk.-t összhangba kell hozni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatával. Azonban ezzel még pártján belül sem ért mindenki egyet: Horia Nasra képviselő, a PSD Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte: nem támogatja a tervezett módosításokat, a küszöbről pedig nyilvános vitát kell rendezni.
Rădulescut egyébként decemberben jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték vesztegetés és a képviselői tisztségével összeférhetetlen pénzügyi tevékenység miatt. Emellett azzal vált hírhedtté, hogy az év eleji tüntetések apropóján úgy nyilatkozott: a birtokában levő AKM gépkarabéllyal menne ki a tüntetők ellen.

Visszavonta a kormányellenes tüntetőket vízágyúval és fegyverrel fenyegető Cătălin Rădulescu PSD-s képviselő fegyvertartási engedélyét az Argeș megyei rendőr-főkapitányság, amely ügyészségi feljelentést is tett a honatya ellen.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!