Fotó: Pinti Attila
Románia az egykor a királyi család lakhelyéül szolgáló Peleș- és Pelișor-kastélyokat is felterjeszti az UNESCO világörökségi listájára – jelentette be kedden Raluca Turcan művelődési miniszter. Egy héttel ezelőtt már tett arról bejelentést, hogy jelölik a listára a kommunista rendszer politikai foglyainak börtöneit. A már korábban felterjesztett zsilvásárhelyi Brâncusi-szoborpark ügyében pedig idén vár választ az értékelő testülettől.
2024. február 27., 23:052024. február 27., 23:05
2024. február 27., 23:072024. február 27., 23:07
Turcan szerint a szaktárca egyeztetéseket folytat arról, hogy az I. Károly román király által építtetett Peleș- és Pelișor-kastélyok is kerüljenek fel Románia javaslati listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél. Ahhoz, hogy egy helyszínt fel lehessen terjeszteni, a jelölő tagország javaslati listáján is kötelezően szerepelnie kell.
A tárcavezető Facebook-oldalán azt írta: az örökségvédelmi intézet a Peleș-kastélymúzeum vezetősége mellett a királyi család képviselőivel is egyeztetett a jelöléshez szükséges lépésekről.
Turcan egy héttel ezelőtti beszámolója szerint egyeztetéseket folytatott arról, hogy felkerülhessenek a listára a kommunista rezsim által az ellenállás megtörésére használt börtönök. Máramarossziget, Pitești, Jilava, Râmnicu Sărat és Fogaras börtönét említette javasolt helyszínekként.
„Ily módon gondoskodni tudunk arról, hogy az egykori kommunista börtönök nem merülnek a feledés homályába, az emlékezet és a tanulás helyei maradnak” – írta akkor.
Bukarest 2022 októberében bejelentette, hogy az európai uniós helyreállítási alapok felhasználásával a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő börtönmúzeumot hoz létre a Buzău megyei Râmnicu Săraton. A „csend börtöne” az akkor aláírt finanszírozási szerződés szerint 11 millió euróból valósul meg. 1989 óta ez a legnagyobb projekt, amely a kommunizmus áldozatainak állít emléket. A máramarosszigeti és más erdélyi börtönök mellett a Râmnicu Sărat-i börtön is a kommunista elnyomás egyik központja volt, és ezt az emlékezés terévé, kulturális, dokumentumfilmes és turisztikai központtá fogják átalakítani. Romániában a hivatalos adatok szerint több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizeden át tartó kommunista diktatúra, a politikai foglyok száma meghaladta a 600 ezret.
Szimbólumértékűek, így a totalitárius rendszerre emlékeztető mementókként az UNESCO Világörökség részévé válhatnak Románia egykori kommunista börtönei. Ma, február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
De rajta van a zsilvásárhelyi (Târgu Jiu) Brâncusi-szoborpark is, amelynek ügyében idén döntést remél a kormány. Turcan szerint a két független tanácsadó testület egyike, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) tavaly újrakezdte a javaslat kiértékelését.
A Párizsban világhírűvé vált szobrászművész, Constantin Brâncusi zsilvásárhelyi műveit már 1991-ben felterjesztették, de az ICOMOS javaslatára 2015-ben visszavonták a jelölést, majd kiegészítve ismét benyújtották a dokumentációt.
A Hősök útjaként ismert monumentális szoborcsoport a román kultúra egyik ékköve. A hallgatás asztala, A székek sétánya, A csók kapuja és A végtelen oszlop egy kelet-nyugati irányú, csaknem 1,3 kilométer hosszú tengelyen helyezkedik el. Az 1938-ban elkészült térplasztikákkal a modern szobrászat úttörőjének tartott Brâncusi az I. világháborúban elesett román hősöknek állított emléket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!