Frakciók szűnhetnek meg, jöhetnek létre a következő ciklusban az Európai Parlamentben
Nagy politikai mozgások, helyezkedések várhatók az Európai Parlamentben a május 26-i választások után, új csoportok jöhetnek létre és régiek szűnhetnek meg. De merre tartanak a romániai pártok? Összeállításunkban a jelenlegi felállást, s a várható változásokat vázoljuk.
2019. május 16., 09:142019. május 16., 09:14
2019. május 16., 09:202019. május 16., 09:20
Az európai pártcsaládok romániai tagjainak hovatartozását illetően is változásokat hozhat a május végi európai parlamenti választás. A Liviu Dragnea vezette nagyobbik kormánypárt, a PSD jelenleg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD) nevű EP-frakciót erősíti, amely az uniós tagországok szociáldemokrata formációit tömöríti.
A helyzet azonban változhat. A PSD-t nem nézik jó szemmel az SD vezetői. A baloldali pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság élére, Frans Timmermans több alkalommal is
A holland politikus kampányt épített a kelet-európai országok megleckéztetésére, ennek részeként került – Magyarország és Lengyelország mellett – Románia is terítékre. De mivel a PSD a felmérések szerint akár tíz mandátumot is szerezhet a május 26-i választáson, a várhatóan meg-
gyengülő európai szocdemek aligha fogják elsietni a román tagpárt kitessékelését.
Ha viszont mégis megtörténne a kizárás, a PSD-t tárt karokkal várja a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezetésével már alakulóban lévő EP-csoport, amely a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége nevet viseli majd, s azokat a formációkat gyűjti egy fedél alá, amelyek a központosított, föderatív Unió helyett a tagállamok szuverenitására épülő együttműködést szorgalmazzák.
A Brüsszellel szemben az utóbbi időben egyre kritikusabb PSD-nek szóló meghívást Salvini személyesen tolmácsolta Dragneának. A román szociáldemokraták egyelőre nem kívánják elhagyni a baloldali pártcsaládot, de
Az olasz politikus egyébként az Európai Néppártban (EPP) jelenleg felfüggesztett tagságú Fideszt is szívesen látná az alakuló csoportban.
A bukaresti kormánykoalíció kisebbik tagja, az ALDE jövője ugyancsak tisztázatlan az EP-ben. Jelenleg még az sem egyértelmű, hogy megmarad-e a Călin Popescu Tăriceanu pártját is magában foglaló Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért-frakció. Annak vezetője, az Orbán Viktor miniszterelnök elleni kirohanásai miatt is ismert Guy Verhofstadt nemrég bejelentette: a csoport megszűnik, mivel
A heves vérmérsékletű belga korábban kiűzte volna a frakcióból Tăriceanuéket, amiért közreműködnek a román jogállamiság állítólagos leépítésében. Verhofstadtot az is zavarta, hogy a román ALDE EP-képviselői elutasították a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Tăriceanuék egyelőre a kivárásra játszanak, szerintük a belga frakcióvezető mögött nincs egységes álláspont a liberálisok csoportjában. Az ALDE négy mandátumot is szerezhet a május 26-i megmérettetésen.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legerősebb kelet-európai tagpárt pozíciójára hajt az EPP-ben. Amennyiben marad a Fidesz tagságának felfüggesztése vagy távozik Orbán Viktor pártja az ernyőszervezetből, akkor Ludovic Orbanék valóban
A Klaus Johannis államfő védőszárnyai alatt tevékenykedő PNL Manfred Weber igazi kedvence lett az utóbbi időben. Csakhogy a néppárt európai bizottsági elnökjelöltjének megítélése napról napra romlik, egyes hírek szerint már az EPP-n belül is nő azon pártok száma, amelyek inkább a francia Michel Barniert tartanák alkalmasabb intézményvezetőnek.
A hét EP-mandátumra számító 2020 Szövetségnek, azaz a Dacian Cioloșsal kiegészülő Mentsétek meg Romániának (USR) határozott elképzelései vannak a jövőre nézve.
E tömörülés meghatározó ereje az a francia kormánypárt lenne, amelynek vezető EP-jelöltje, Nathalie Loiseau egy minapi vitán egyebek mellett kijelentette: „Orbán beszennyezi és rongálja az európai alapértékeket”, ő pedig ez esetben nem akarja homokba dugni a fejét, inkább fog egy ásót, és felveszi a harcot. A csoportban Macron formációja mellett a föderális Európa híveiként ismert liberális, illetve zöld pártok sorakozhatnak fel. Magyarországról a kormányellenes tüntetések egyik legradikálisabb szereplője, a Momentum csatlakozna, amennyiben eléri az öt százalékos bejutási küszöböt.
Ami a Victor Ponta által létrehozott Pro Románia pártot illeti, a képlet egyszerű: a négy mandátumra taksált formáció alig várja, hogy a PSD-t kipenderítsék a baloldali EP-frakcióból, azonnal átvennék a helyüket. A volt miniszterelnök pártjának jelöltjei unióbarát jelszavakkal igyekeznek bizonyítani, hogy ők illenek az európai szociáldemokraták csoportjába, s nem Dragneáék. A Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártjának (PMP) bejutása az uniós törvényhozásba kétséges, de ha sikerül, akkor képviselője vagy képviselői a néppárt frakcióját fogják erősíteni. Ahogyan az RMDSZ is, ahol szintén rezeg a léc. Bár olyan híresztelések is napvilágot láttak, hogy a Kelemen Hunor vezette szövetség követné a Fideszt, amennyiben az távozna a néppártból, ennek a lépésnek kicsi a valószínűsége. A fideszes és az RMDSZ-es EP-képviselők közös fellépését bizonyos kérdésekben ugyanis nem gátolná, hogy nincsenek egyazon frakcióban.
Elege van a bevándorlásból az EU állampolgárai többségének
Az uniós állampolgároknak elegük van a bevándorlásból – derül ki többek között a budapesti Századvég Alapítvány nemzetközi felméréséből. Az agytröszt az unió huszonnyolc tagállamában és hét balkáni országban harmincötezer embert kérdezett meg a legfontosabb európai témákban. Az összes EU-tagállamban a megkérdezettek 45 százaléka nagyon aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását a saját országába, további 31 százalékuk szerint inkább aggasztó a jelenség, vagyis a válaszadók háromnegyede aggódik az illegális migráció miatt. A Magyar Nemzet által ismertetett felmérésből az is kiderül, hogy az uniós állampolgárok között többségben vannak, akiknek kedvező a véleménye az EU-ról: a válaszadók 45 százaléka pozitívan, míg 32 százaléka negatívan vélekedett az EU-ról. A visegrádi négyek (V4) országaiban ennél is egyértelműbb a helyzet: itt 56:26 ugyanez az arány. Habár az EU általános megítélése kedvező, ez korántsem mondható el az uniós intézményekről. Ezt mutatja például, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége szerint az Unió rosszul kezelte a migrációs válságot: a megkérdezettek hetven százaléka gyengének értékelte a teljesítményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!