Pártok keringője az Európai Parlamentben – helyét keresi a PSD és az ALDE, a Macron által megálmodott csoportba igyekszik az USR

Pataky István 2019. május 16., 09:14 utolsó módosítás: 2019. május 16., 09:20

Nagy politikai mozgások, helyezkedések várhatók az Európai Parlamentben a május 26-i választások után, új csoportok jöhetnek létre és régiek szűnhetnek meg. De merre tartanak a romániai pártok? Összeállításunkban a jelenlegi felállást, s a várható változásokat vázoljuk.

Frakciók szűnhetnek meg, jöhetnek létre a következő ciklusban az Európai Parlamentben

Az európai pártcsaládok romániai tagjainak hovatartozását illetően is változásokat hozhat a május végi európai parlamenti választás. A Liviu Dragnea vezette nagyobbik kormánypárt, a PSD jelenleg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD) nevű EP-frakciót erősíti, amely az uniós tagországok szociáldemokrata formációit tömöríti.

A helyzet azonban változhat. A PSD-t nem nézik jó szemmel az SD vezetői. A baloldali pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság élére, Frans Timmermans több alkalommal is

kizárással fenyegette meg Dragneáékat a román jogállamiság állítólagos veszélyeztetése miatt.

A holland politikus kampányt épített a kelet-európai országok megleckéztetésére, ennek részeként került – Magyarország és Lengyelország mellett – Románia is terítékre. De mivel a PSD a felmérések szerint akár tíz mandátumot is szerezhet a május 26-i választáson, a várhatóan meg-
gyengülő európai szocdemek aligha fogják elsietni a román tagpárt kitessékelését.

Salvini tárt karokkal vár

Ha viszont mégis megtörténne a kizárás, a PSD-t tárt karokkal várja a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezetésével már alakulóban lévő EP-csoport, amely a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége nevet viseli majd, s azokat a formációkat gyűjti egy fedél alá, amelyek a központosított, föderatív Unió helyett a tagállamok szuverenitására épülő együttműködést szorgalmazzák.
A Brüsszellel szemben az utóbbi időben egyre kritikusabb PSD-nek szóló meghívást Salvini személyesen tolmácsolta Dragneának. A román szociáldemokraták egyelőre nem kívánják elhagyni a baloldali pártcsaládot, de

amennyiben távozásra kényszerítik őket, elképzelhető csatlakozásuk Salviniékhez.

Az olasz politikus egyébként az Európai Néppártban (EPP) jelenleg felfüggesztett tagságú Fideszt is szívesen látná az alakuló csoportban.

A bukaresti kormánykoalíció kisebbik tagja, az ALDE jövője ugyancsak tisztázatlan az EP-ben. Jelenleg még az sem egyértelmű, hogy megmarad-e a Călin Popescu Tăriceanu pártját is magában foglaló Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért-frakció. Annak vezetője, az Orbán Viktor miniszterelnök elleni kirohanásai miatt is ismert Guy Verhofstadt nemrég bejelentette: a csoport megszűnik, mivel

az EP-választások után a liberális tagpártok besorolnak az Emmanuel Macron francia elnök pártja köré építendő új tömörülésbe.

A heves vérmérsékletű belga korábban kiűzte volna a frakcióból Tăriceanuéket, amiért közreműködnek a román jogállamiság állítólagos leépítésében. Verhofstadtot az is zavarta, hogy a román ALDE EP-képviselői elutasították a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Tăriceanuék egyelőre a kivárásra játszanak, szerintük a belga frakcióvezető mögött nincs egységes álláspont a liberálisok csoportjában. Az ALDE négy mandátumot is szerezhet a május 26-i megmérettetésen.

Weber kedvence lett a PNL

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legerősebb kelet-európai tagpárt pozíciójára hajt az EPP-ben. Amennyiben marad a Fidesz tagságának felfüggesztése vagy távozik Orbán Viktor pártja az ernyőszervezetből, akkor Ludovic Orbanék valóban

fontos térségbeli szereplővé avanzsálhatnak a maguk várható nyolc mandátumával.

A Klaus Johannis államfő védőszárnyai alatt tevékenykedő PNL Manfred Weber igazi kedvence lett az utóbbi időben. Csakhogy a néppárt európai bizottsági elnökjelöltjének megítélése napról napra romlik, egyes hírek szerint már az EPP-n belül is nő azon pártok száma, amelyek inkább a francia Michel Barniert tartanák alkalmasabb intézményvezetőnek.

A hét EP-mandátumra számító 2020 Szövetségnek, azaz a Dacian Cioloșsal kiegészülő Mentsétek meg Romániának (USR) határozott elképzelései vannak a jövőre nézve.

A párt az új, Macron-féle pártcsoporthoz csatlakozna, annak egyik alapító tagja szeretne lenni.

E tömörülés meghatározó ereje az a francia kormánypárt lenne, amelynek vezető EP-jelöltje, Nathalie Loiseau egy minapi vitán egyebek mellett kijelentette: „Orbán beszennyezi és rongálja az európai alapértékeket”, ő pedig ez esetben nem akarja homokba dugni a fejét, inkább fog egy ásót, és felveszi a harcot. A csoportban Macron formációja mellett a föderális Európa híveiként ismert liberális, illetve zöld pártok sorakozhatnak fel. Magyarországról a kormányellenes tüntetések egyik legradikálisabb szereplője, a Momentum csatlakozna, amennyiben eléri az öt százalékos bejutási küszöböt.

Néppárti marad az RMDSZ 

Ami a Victor Ponta által létrehozott Pro Románia pártot illeti, a képlet egyszerű: a négy mandátumra taksált formáció alig várja, hogy a PSD-t kipenderítsék a baloldali EP-frakcióból, azonnal átvennék a helyüket. A volt miniszterelnök pártjának jelöltjei unióbarát jelszavakkal igyekeznek bizonyítani, hogy ők illenek az európai szociáldemokraták csoportjába, s nem Dragneáék. A Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártjának (PMP) bejutása az uniós törvényhozásba kétséges, de ha sikerül, akkor képviselője vagy képviselői a néppárt frakcióját fogják erősíteni. Ahogyan az RMDSZ is, ahol szintén rezeg a léc. Bár olyan híresztelések is napvilágot láttak, hogy a Kelemen Hunor vezette szövetség követné a Fideszt, amennyiben az távozna a néppártból, ennek a lépésnek kicsi a valószínűsége. A fideszes és az RMDSZ-es EP-képviselők közös fellépését bizonyos kérdésekben ugyanis nem gátolná, hogy nincsenek egyazon frakcióban.

Elege van a bevándorlásból az EU állampolgárai többségének

Az uniós állampolgároknak elegük van a bevándorlásból – derül ki többek között a budapesti Századvég Alapítvány nemzetközi felméréséből. Az agytröszt az unió huszonnyolc tagállamában és hét balkáni országban harmincötezer embert kérdezett meg a legfontosabb európai témákban. Az összes EU-tagállamban a megkérdezettek 45 százaléka nagyon aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását a saját országába, további 31 százalékuk szerint inkább aggasztó a jelenség, vagyis a válaszadók háromnegyede aggódik az illegális migráció miatt. A Magyar Nemzet által ismertetett felmérésből az is kiderül, hogy az uniós állampolgárok között többségben vannak, akiknek kedvező a véleménye az EU-ról: a válaszadók 45 százaléka pozitívan, míg 32 százaléka negatívan vélekedett az EU-­ról. A visegrádi négyek (V4) országaiban ennél is egyértelműbb a helyzet: itt 56:26 ugyanez az arány. Habár az EU általános megítélése kedvező, ez korántsem mondható el az uniós intézményekről. Ezt mutatja például, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége szerint az Unió rosszul kezelte a migrációs válságot: a megkérdezettek hetven százaléka gyengének értékelte a teljesítményt.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat