Frakciók szűnhetnek meg, jöhetnek létre a következő ciklusban az Európai Parlamentben
Nagy politikai mozgások, helyezkedések várhatók az Európai Parlamentben a május 26-i választások után, új csoportok jöhetnek létre és régiek szűnhetnek meg. De merre tartanak a romániai pártok? Összeállításunkban a jelenlegi felállást, s a várható változásokat vázoljuk.
2019. május 16., 09:142019. május 16., 09:14
2019. május 16., 09:202019. május 16., 09:20
Az európai pártcsaládok romániai tagjainak hovatartozását illetően is változásokat hozhat a május végi európai parlamenti választás. A Liviu Dragnea vezette nagyobbik kormánypárt, a PSD jelenleg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD) nevű EP-frakciót erősíti, amely az uniós tagországok szociáldemokrata formációit tömöríti.
A helyzet azonban változhat. A PSD-t nem nézik jó szemmel az SD vezetői. A baloldali pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság élére, Frans Timmermans több alkalommal is
A holland politikus kampányt épített a kelet-európai országok megleckéztetésére, ennek részeként került – Magyarország és Lengyelország mellett – Románia is terítékre. De mivel a PSD a felmérések szerint akár tíz mandátumot is szerezhet a május 26-i választáson, a várhatóan meg-
gyengülő európai szocdemek aligha fogják elsietni a román tagpárt kitessékelését.
Ha viszont mégis megtörténne a kizárás, a PSD-t tárt karokkal várja a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezetésével már alakulóban lévő EP-csoport, amely a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége nevet viseli majd, s azokat a formációkat gyűjti egy fedél alá, amelyek a központosított, föderatív Unió helyett a tagállamok szuverenitására épülő együttműködést szorgalmazzák.
A Brüsszellel szemben az utóbbi időben egyre kritikusabb PSD-nek szóló meghívást Salvini személyesen tolmácsolta Dragneának. A román szociáldemokraták egyelőre nem kívánják elhagyni a baloldali pártcsaládot, de
Az olasz politikus egyébként az Európai Néppártban (EPP) jelenleg felfüggesztett tagságú Fideszt is szívesen látná az alakuló csoportban.
A bukaresti kormánykoalíció kisebbik tagja, az ALDE jövője ugyancsak tisztázatlan az EP-ben. Jelenleg még az sem egyértelmű, hogy megmarad-e a Călin Popescu Tăriceanu pártját is magában foglaló Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért-frakció. Annak vezetője, az Orbán Viktor miniszterelnök elleni kirohanásai miatt is ismert Guy Verhofstadt nemrég bejelentette: a csoport megszűnik, mivel
A heves vérmérsékletű belga korábban kiűzte volna a frakcióból Tăriceanuéket, amiért közreműködnek a román jogállamiság állítólagos leépítésében. Verhofstadtot az is zavarta, hogy a román ALDE EP-képviselői elutasították a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Tăriceanuék egyelőre a kivárásra játszanak, szerintük a belga frakcióvezető mögött nincs egységes álláspont a liberálisok csoportjában. Az ALDE négy mandátumot is szerezhet a május 26-i megmérettetésen.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legerősebb kelet-európai tagpárt pozíciójára hajt az EPP-ben. Amennyiben marad a Fidesz tagságának felfüggesztése vagy távozik Orbán Viktor pártja az ernyőszervezetből, akkor Ludovic Orbanék valóban
A Klaus Johannis államfő védőszárnyai alatt tevékenykedő PNL Manfred Weber igazi kedvence lett az utóbbi időben. Csakhogy a néppárt európai bizottsági elnökjelöltjének megítélése napról napra romlik, egyes hírek szerint már az EPP-n belül is nő azon pártok száma, amelyek inkább a francia Michel Barniert tartanák alkalmasabb intézményvezetőnek.
A hét EP-mandátumra számító 2020 Szövetségnek, azaz a Dacian Cioloșsal kiegészülő Mentsétek meg Romániának (USR) határozott elképzelései vannak a jövőre nézve.
E tömörülés meghatározó ereje az a francia kormánypárt lenne, amelynek vezető EP-jelöltje, Nathalie Loiseau egy minapi vitán egyebek mellett kijelentette: „Orbán beszennyezi és rongálja az európai alapértékeket”, ő pedig ez esetben nem akarja homokba dugni a fejét, inkább fog egy ásót, és felveszi a harcot. A csoportban Macron formációja mellett a föderális Európa híveiként ismert liberális, illetve zöld pártok sorakozhatnak fel. Magyarországról a kormányellenes tüntetések egyik legradikálisabb szereplője, a Momentum csatlakozna, amennyiben eléri az öt százalékos bejutási küszöböt.
Ami a Victor Ponta által létrehozott Pro Románia pártot illeti, a képlet egyszerű: a négy mandátumra taksált formáció alig várja, hogy a PSD-t kipenderítsék a baloldali EP-frakcióból, azonnal átvennék a helyüket. A volt miniszterelnök pártjának jelöltjei unióbarát jelszavakkal igyekeznek bizonyítani, hogy ők illenek az európai szociáldemokraták csoportjába, s nem Dragneáék. A Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártjának (PMP) bejutása az uniós törvényhozásba kétséges, de ha sikerül, akkor képviselője vagy képviselői a néppárt frakcióját fogják erősíteni. Ahogyan az RMDSZ is, ahol szintén rezeg a léc. Bár olyan híresztelések is napvilágot láttak, hogy a Kelemen Hunor vezette szövetség követné a Fideszt, amennyiben az távozna a néppártból, ennek a lépésnek kicsi a valószínűsége. A fideszes és az RMDSZ-es EP-képviselők közös fellépését bizonyos kérdésekben ugyanis nem gátolná, hogy nincsenek egyazon frakcióban.
Elege van a bevándorlásból az EU állampolgárai többségének
Az uniós állampolgároknak elegük van a bevándorlásból – derül ki többek között a budapesti Századvég Alapítvány nemzetközi felméréséből. Az agytröszt az unió huszonnyolc tagállamában és hét balkáni országban harmincötezer embert kérdezett meg a legfontosabb európai témákban. Az összes EU-tagállamban a megkérdezettek 45 százaléka nagyon aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását a saját országába, további 31 százalékuk szerint inkább aggasztó a jelenség, vagyis a válaszadók háromnegyede aggódik az illegális migráció miatt. A Magyar Nemzet által ismertetett felmérésből az is kiderül, hogy az uniós állampolgárok között többségben vannak, akiknek kedvező a véleménye az EU-ról: a válaszadók 45 százaléka pozitívan, míg 32 százaléka negatívan vélekedett az EU-ról. A visegrádi négyek (V4) országaiban ennél is egyértelműbb a helyzet: itt 56:26 ugyanez az arány. Habár az EU általános megítélése kedvező, ez korántsem mondható el az uniós intézményekről. Ezt mutatja például, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége szerint az Unió rosszul kezelte a migrációs válságot: a megkérdezettek hetven százaléka gyengének értékelte a teljesítményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. A miniszterelnök-jelölt benyújtotta miniszterjelöltjei névsorát a parlamentben.
Nicușor Dan csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy bízik Luca Niculescu kormányának jövő heti parlamenti beiktatásában. Eközben Ilie Bolojan úgy véli: politikai ára lehet annak, hogy a PNL megszavazza a Niculescu-kormányt.
A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat október 17-én, szombaton egynapos gyalogtúrára várja az érdeklődőket Istenszékére.
Ismét napirendre került Románia közigazgatási-területi átszervezése: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte a reform előkészítésére.
Szigorúbb büntetésekkel lépnek fel az illegális sertésszállítás ellen Romániában, miközben újraszabályozzák az afrikai sertéspestis miatt leölt állatok után járó kártérítést.
Nyolc eltűnt tengerészt keresnek a Fekete-tengeren, miután csütörtök reggel tűz ütött ki egy San Marinó-i zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajón Szulina közelében. A román hatóságok Black Hawk helikoptereket és több mentőhajót mozgósítottak.
Dróntámadás gyanújával vizsgálják a Szulina közelében szerdán kigyulladt teherhajó ügyét, miközben két drón is behatolt Románia légterébe. A Tulcea megyei lakosságot többször riasztották, a román légtér védelmére spanyol vadászgépek emelkedtek a magasba.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia október 15-én, csütörtökön este 7 órától várja a közönséget a „Constantin Silvestri” Nemzetközi Zenei Fesztivál XXXVI. évadja keretében megrendezett szimfonikus előadásra.
A legfőbb ügyészség szerdán megerősítette, hogy júliusban büntetőeljárást indított a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatban benyújtott több mint 600 feljelentés nyomán.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt az 53 éves férfit, aki tavaly szeptemberben Baba Ana településen megverte 57 éves szeretőjét, majd autóval átgázolt rajta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!