Speciális parlamenti bizottság, rendőrségi applikáció az egyre sokasodó nőgyilkosságok visszaszorítása érdekében

A bizottság rendszeresen egyeztetne civil szervezetekkel, nőjogi aktivistákkal, emberi jogi szervezetekkel, minisztériumokkal, hatóságokkal és igazgatóságokkal annak érdekében, hogy közösen azonosítsuk a problémákat és a megoldási lehetőségeket” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Csép Éva Andrea. Az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy 22 évvel ezelőtt egyetlen törvény sem tért ki specifikusan a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére, az agresszorok szigorúbb büntetésére, azóta viszont számos kezdeményezés született.

– mutatott rá a nőszervezet ügyvezető elnöke. Hozzátette, külön problémát jelent, hogy az áldozatok egyharmada elfogadja, de kétharmada visszautasítja az elektromos nyomkövető használatát, nem mérve fel annak biztonsági jelentőségét.

A rendőrök számára is elengedhetetlen a világos és részletes eljárási szabályozás, hiszen ezek hiányában intézkedéseik miatt felelősségre vonhatók, sőt akár az állásukat is elveszíthetik. Éppen ezért fontos, hogy a speciális bizottság áttekintse és szükség esetén módosítsa a procedúrákat, hogy minden beavatkozás jogilag védett legyen, és ne maradjon el a segítségnyújtás a kritikus helyzetekben” – hangsúlyozta Csép Éva Andrea, aki nemrég közösségi oldalán osztotta meg a jó hírt, miszerint a rendőrség mostantól rendszeresen visszatér azokhoz a családokhoz, ahol már történt a családon belül erőszak.

Az új rendszer lehetővé teszi a prevenció hatékonyabbá tételét, az elkövetők profiljának elemzését, valamint az áldozatok folyamatos biztonsági felügyeletét.

Csép Éva Andrea kitért arra is, hogy az eljárás szerint a feljelentést követően legfeljebb három napon belül a rendőrség alegységének vezetője felkeresi az áldozatot, majd az ügyet egy kijelölt rendőr kapja meg. Neki kötelessége hetente személyesen találkozni az érintettel, beszélgetni vele, kapcsolatba lépni a szomszédokkal, munkatársakkal, szükség esetén intézményektől információt kérni, és tájékoztatni az áldozatot a rendelkezésre álló jogi, pszichológiai és támogató szolgáltatásokról.

A prevenció az iskolákon és az állami intézmények fogyasztói szokásokhoz igazított kampányain keresztül is megvalósítható. Volt már példa arra, hogy a nőszervezet tájékoztató kampányokat szervezett erdélyi iskolákban, szakemberek által kidolgozott oktatási terv alapján. Ezeken a foglalkozásokon a diákok megtanulhatták, mit jelent nemet mondani, hol húzódik a határ a kellemetlen helyzet és az agresszió között, milyen formái vannak az agressziónak, és hogyan lehet felismerni ezeket. Ezeket a tanításokat azonban rendszeresen ismételni kell” – magyarázta a parlamenti képviselő.

korábban írtuk

Hogyan kezelhető a családon belüli erőszak? – Rendőrségi tájékoztató a segítségnyújtásról

A családon belüli erőszak esetén igénybe vehető hatósági intézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatót a rendőrség. A hatóság szerint az áldozaton múlik, hogy erőszak esetén időben igénybe veszi-e a segítséget.

Hozzátette, fontos lenne, hogy az iskolai tantárgyak között hangsúlyosabban jelenjen meg a szexuális nevelés is, amely sok vitát váltott ki – részben azért, mert nincs elég információ arról, mit is tartalmaz valójában. Pedig ezek az órák arról is szólnak, mit jelent a zaklatás, a „nem” kimondásának jelentősége, a személyes határok tisztelete. „Ide tartozik az is, mennyire figyelünk egymás jelzéseire, és mennyire állunk ki egymásért. A civil kurázsi, az egymás iránti szolidaritás szintén kulcskérdés. A társadalomból sajnos nagyon hiányzik ez a hozzáállás. Ha például a buszmegállóban bántalmazást látunk, nem elfordítani kellene a fejünket, hanem azonnal hívni a rendőrséget. A kérdés az: vajon mindenki megtenné?” – világított rá Csép Éva Andrea, megosztva azt a sokkoló adatot, miszerint Romániában ma úgy kell kilépni az utcára, hogy tisztában legyünk azzal:

„Sokan nem mernek segítséget kérni – az óránként 14 bejelentett eset csupán a jéghegy csúcsa, hiszen ezek azok a bátor nők, akik vállalják, hogy elmondják, mi történt velük. A többség hallgat: a házasságban sokan úgy érzik, „tűrniük kell”, szégyellik elmondani a szüleiknek, a szomszédoknak vagy a munkahelyen, mert félnek a megbélyegzéstől. Pedig ez a szemlélet hibás. Egy nő feladata nem a tűrés, hanem ugyanaz, mint a férfié: közösen, tisztelettel, egyenrangú félként élni, és a gyerekeket kölcsönös megbecsülésre nevelni” – hangsúlyozta az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke.

A gond viszont az, hogy egyre kevesebb magyar szociális munkás van, így hiába van igény, nincs elegendő szakember. Ezen csak összehangolt munkával lehet változtatni – ezért is tartom fontosnak a speciális parlamenti bizottság létrehozását, amely képes azonosítani a hiányosságokat és konkrét megoldásokat javasolni” – összegzett Csép Éva Andrea.