Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható a román hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedése
Fotó: Román védelmi minisztérium
A felnőtt lakosság leginkább a hadseregben, legkevésbé pedig a parlamentben bízik Romániában – vonták le a következtetést annak a friss felmérésnek a szerzői, amelyet a News.ro hírportál megrendelésére végzett az INSCOP közvélemény-kutató intézet.
2023. november 14., 13:552023. november 14., 13:55
2023. november 14., 14:192023. november 14., 14:19
A kedden ismertetett felmérés összehasonlító adatokkal szolgál arról, hogyan változott a különböző hazai és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom az országban az utóbbi tíz évben. Tíz évvel ezelőtt is a hadseregnek volt a legmagasabb bizalmi indexe, amely azóta további 5 százalékponttal 70,4 százalékra erősödött. A második helyen továbbra is az egyház áll, melynek bizalmi indexe azonban csaknem 3 százalékponttal 62,5 százalékra csökkent – ismertette az MTI a felmérést.
A rendőrség megítélése 2,6 százalékponttal 48,6 százalékra, a települési önkormányzaté 1,4 százalékponttal 41 százalékra, az államelnöki hivatalé pedig 4 százalékponttal 29,8 százalékra javult.
Jelentősen (csaknem 8 százalékponttal) csökkent a román nemzeti bank (BNR) bizalmi indexe, amely most a megkérdezettek 43,3 százalékának bizalmát élvezi. A kormányba vetett közbizalom a tíz évvel ezelőtti 34,8-ról 19,4 százalékra esett vissza, a legkevésbé pedig most a parlamentben bíznak a megkérdezettek: a törvényhozás bizalmi indexe is (9,4 százalékkal) 17,4 százalékra csökkent.
Remus Stefureac, az Inscop igazgatója elsősorban az ukrajnai háborúnak tulajdonítja a hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedését. Megítélése szerint az elnöki hivatalra, illetve a kormányra és parlamentre vonatkozó adatokat nem lehet elvonatkoztatni a megkérdezettek politikai preferenciáitól, másfelől érthetőnek tartja az utóbbi két intézmény megítélésének romlását, hiszen a mostani felmérés olyan válságsorozat (világjárvány, háború, energiaválság, politikai instabilitás) után készült, amely megingatta az emberek közintézményekbe vetett bizalmát.
A felmérést október 23.- november 2. között telefonos módszerrel végezték egy 1100 fős országos reprezentatív mintán.
Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.
Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.
Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
szóljon hozzá!