Az ukrajnai háborúnak tulajdonítható a román hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedése
Fotó: Román védelmi minisztérium
A felnőtt lakosság leginkább a hadseregben, legkevésbé pedig a parlamentben bízik Romániában – vonták le a következtetést annak a friss felmérésnek a szerzői, amelyet a News.ro hírportál megrendelésére végzett az INSCOP közvélemény-kutató intézet.
2023. november 14., 13:552023. november 14., 13:55
2023. november 14., 14:192023. november 14., 14:19
A kedden ismertetett felmérés összehasonlító adatokkal szolgál arról, hogyan változott a különböző hazai és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom az országban az utóbbi tíz évben. Tíz évvel ezelőtt is a hadseregnek volt a legmagasabb bizalmi indexe, amely azóta további 5 százalékponttal 70,4 százalékra erősödött. A második helyen továbbra is az egyház áll, melynek bizalmi indexe azonban csaknem 3 százalékponttal 62,5 százalékra csökkent – ismertette az MTI a felmérést.
A rendőrség megítélése 2,6 százalékponttal 48,6 százalékra, a települési önkormányzaté 1,4 százalékponttal 41 százalékra, az államelnöki hivatalé pedig 4 százalékponttal 29,8 százalékra javult.
Jelentősen (csaknem 8 százalékponttal) csökkent a román nemzeti bank (BNR) bizalmi indexe, amely most a megkérdezettek 43,3 százalékának bizalmát élvezi. A kormányba vetett közbizalom a tíz évvel ezelőtti 34,8-ról 19,4 százalékra esett vissza, a legkevésbé pedig most a parlamentben bíznak a megkérdezettek: a törvényhozás bizalmi indexe is (9,4 százalékkal) 17,4 százalékra csökkent.
Remus Stefureac, az Inscop igazgatója elsősorban az ukrajnai háborúnak tulajdonítja a hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedését. Megítélése szerint az elnöki hivatalra, illetve a kormányra és parlamentre vonatkozó adatokat nem lehet elvonatkoztatni a megkérdezettek politikai preferenciáitól, másfelől érthetőnek tartja az utóbbi két intézmény megítélésének romlását, hiszen a mostani felmérés olyan válságsorozat (világjárvány, háború, energiaválság, politikai instabilitás) után készült, amely megingatta az emberek közintézményekbe vetett bizalmát.
A felmérést október 23.- november 2. között telefonos módszerrel végezték egy 1100 fős országos reprezentatív mintán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az egészségbiztosítási rendszer informatikai platformjának év végén elérhető lesz az első változata, és várhatóan 2026 augusztusában lesz teljesen funkcionális.
Távoltartási végzés volt érvényben a férfi ellen, aki 3 éves gyermekük szeme láttára halálra késelte az utcán a volt feleségét a Teleorman megyei Beciu községben – közölte vasárnap a Teleorman megyei rendőrség.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek parlamentben iktatott törvénytervezete szerint a házastársak a másik fél hozzájárulása nélkül is megtarthatják válás után a házassági nevet.
Mindig is csodálta az Egyesült Államokat, és „semmiképpen nem lehet őt Amerika-ellenesnek” nevezni – szögezte le Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes szombaton.
Románia gazdasága 15–20 év múlva utolérheti a közép-európai országokét – vallja Radu Burnete, az államfő gazdasági tanácsadója. „Ez több mint elérhető cél” – jelentette ki az üzletember egy pénteki szakmai rendezvényen.
Románia meggyőzte az Európai Uniót és az Európai Bizottságot, hogy a tagállamok 2028-ig kapjanak haladékot az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetésére – számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Jelentősen csökkent a betegszabadságok száma az idei harmadik negyedévben, miután az egészségügyi minisztérium 2025 nyarán ellenőrző intézkedéseket vezetett be – jelentette be Alexandru Rogobete szaktárcavezető a Facebook-oldalán.
A bukaresti törvényszék pénteken elrendelte Marius Ovidiu Isăilă, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) volt szenátora 30 napos előzetes letartóztatását.
Négyen életüket vesztették egy baleset következtében pénteken, amikor vonat ütközött össze személygépkocsival Ilfov megyében.
A kormány nem a törvényes eljárásrend szerint kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetről – érvelt az alkotmánybíróság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!