Fotó: Képviselőház
Elfogadta a bukaresti képviselőház hétfőn a nem járulékalapú, úgynevezett speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely ötéves türelmi idő után növelné a szolgálati nyugdíjakra jogosultak – többek közt a bírák, ügyészek, katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak – esetében a nyugdíjkorhatárt.
2023. június 26., 22:162023. június 26., 22:16
2023. június 27., 16:262023. június 27., 16:26
Az Agerpes hírügynökség Adrian Solomon szociáldemokrata szakbizottsági elnököt idézve azt írta: a törvény célja, hogy a speciális nyugdíjakat is a szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális, járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szinthez igazítsák. A képviselő szerint a törvény nem a különnyugdíjak eltörléséről, hanem „a járulékalapú nyugdíjakra történő fokozatos áttérésről” rendelkezik, ami 2043-ig valósul majd meg – közölte az MTI.
Arra hivatkoznak, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése „kiürítené” az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket. A nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló jogszabály megszavazását követően a bukaresti legfelsőbb bíróság közleményt bocsátott ki, miszerint az ország bíróságainak vezetői és főügyészei kielemezték a helyzetet, és a múlt héten kirobbantott tiltakozó akciójuk folytatása mellett döntöttek. Korábban a rendőrök és börtönőrök is munkalassítással, illetve túlbuzgósággal tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.
A hétfőn megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál – a fegyveres testületeket is beleértve – a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg. A speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.
A nyugdíjrendszer reformjára Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, így ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.
A speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet egyelőre nem továbbították Klaus Iohannis államfőhöz kihirdetésre, hanem visszaküldték a szenátusba, a képviselőházban ugyanis jelentős mértékben módosult a törvény szövege. A kormánypártok attól tartanak: a kétkamarás parlament elvének sérülése miatt elbukná az alkotmányossági kontrollt, ha a szenátusnak nem lenne alkalma megvitatni a képviselőházban bevezetett lényegi módosításokat.
Megszavazták a honatyák a törvényhozók különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet a román képviselőház és szenátus hétfői együttes ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kihallgatják kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) katonai részlegének ügyészei Raed Arafatot, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi főosztály vezetőjét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!