A bukaresti Nemzet Megváltása Katedrális. A romániaiak 85 százaléka vallásosnak tartja magát egy friss felmérés szerint
Fotó: Nemzet Megváltása Katedrális/Wikipédia
Romániában egyre inkább beépül a vallási tematika a politikai üzenetekbe – többek közt erre mutatott rá egy friss felmérés. Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus tanulmányt írt a témában, amelyben kifejti: a vallási tematizációk iránt a magyarok körében is van nyitottság., hiszen vallásosságuk mértékében és jellegében az erdélyi magyarok nem különböznek lényegesen a román lakosságtól.
2025. július 25., 19:542025. július 25., 19:54
Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus Szakrális retorikák és politikai polarizáció – A vallás politikai szerepének átalakulása Romániában című tanulmánya pénteken jelent meg a Valláskutató Intézet honlapján. A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható.
A vallásszociológus elemzi az INSCOP felmérését, amelyről itt írtunk.
Kiss Dénes tanulmányában többek közt az szerepel, hogy a felmérés szerint a romániai lakosság 23 százaléka hetente egyszer templomba jár, 7,6 százaléka pedig hetente többször is. Ezek a számok ezúttal is, mint már sokszor, az ország lakosságának
ugyanakkor ha összevetjük a korábbi adatokkal, az derül ki, hogy semmi sem változott: a 2018-as európai értékrendkutatásban ugyanerre a kérdésre válaszolva a lakosság ugyancsak 85 százaléka nevezte magát vallásosnak, és 31 százaléka állította, hogy hetente legalább egyszer templomba jár.
A szociológus arra is rámutat, hogy az erdélyi magyarok körében ezek a számok kissé nagyobbak, de lényegében hasonlók: 2019-ben a magyar lakosság 89% nevezte magát vallásosnak, és 34% állította, hogy hetente legalább egyszer templomba jár.
„A friss kutatásjelentés a vallásosság szocio-kulturális háttér-tényezőiről is közölt adatokat, meglepetés azonban e téren sem ért: mindkét mutató szerint a férfiak, a nagyobb településeken élők, a fiatalabbak és a magasabb iskolázottságúak kevésbé vallásosak.
E szerint magukat legkevésbé vallásosnak az USR szavazói tekintik, 64 százalékuk tartja magát vallásosnak, a leginkább pedig az AUR szavazói, akik 97 százaléka tekinti magát vallásosnak” – írja Kiss Dénes.
Elemzi az egyes pártok szavazóinak vallásosságát a felmérés tükrében: a PSD szavazóinak 87, a PNL szavazóinak 85 százaléka nevezte magát vallásosnak. „Ezek az adatok összhangban állnak azzal, amit a pártok szavazótáborának hátteréről már tudtunk, hisz az már az exit poll mérések alapján is kiderült, hogy az AUR-ra inkább az idősebbek, a falvakban és kisvárosokban élők és az alacsonyabb iskolázottságúak szavaztak, azaz azok a csoportok, amelyek egyúttal vallásosabbak is, míg az USR-re szavazók inkább a fiatalabbak, iskolázottabbak és nagyvárosokban élők voltak, azaz a kevésbé vallásos csoportok.
A hetente legalább egyszer templomba járók aránya e két pártban 37 és 38 százalék (a különbség gyakorlatilag elhanyagolható), szemben a PNL szavazók 33 és az USR szavazók 16 százalékával. Azt mondhatnánk tehát, hogy az AUR szavazói a PSD szavazóitól e tekintetben leginkább abban különböznek, hogy magukat vallásosabbnak tartják, mintsem a tényleges vallásosságukban” – írta a szociológus.
Mint fogalmaz, a kutatás világossá tett tehát egy fontos fejleményt, éspedig, hogy a román politikai életben vallási szempontból egy olyan polarizált helyzet alakult ki, amelyben a mainstream pártoktól elhajló két „protest” irányzat vallásosság szempontjából ellentétes irányú, míg az egyikben inkább az átlag alatt vallásosakat találjuk, másikba az átlag fölött vallásosak tömörülnek.
Az elmúlt három évtizedben tapasztalható felekezeti változásokról, a történelmi magyar egyházak előtt álló kihívásokról kérdeztük Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológust.
Ez a felerősödés pedig, amint az a legutóbbi választási időszakban látványosan nyilvánvalóvá vált, együtt járt a vallási tematikának a politikai üzenetekbe való beépülésével is.
Ebben a választási kampányban minden korábbi választási kampányhoz képest erőteljesebben voltak jelen vallási témák. Ezek három áramlata volt beazonosítható.2
1. Egyik az amerikai evangelikál fundamentalizmusból eredő, konzervatív-keresztény eszmekör, melynek központi elemei a társadalmi rend keresztény értékekre alapozása, a tradicionális család fontosságának hangsúlyozása, az LMBTQ mozgalom veszélyként láttatása, a hit fontosságának hangsúlyozása. Azokból az elemekből áll tehát ez az irányzat, amelyek a nyugati országok ideológiai színterein is általában jellemzővé váltak a jobboldali konzervatív pártok retorikáira.
2. Másik egy ortodoxizmusnak nevezhető eszmei irányzat, amely erősen hagyományelvű, néha egyenesen antimodernista, a román ortodoxia egyedülálló szerepét hangsúlyozza a nemzeti identitásban és a nemzeti jövőképben, szélsőséges változataiban poszt-legionárius, ultranacionalista eszméket is tartalmaz.
3. Harmadikként pedig, teljesen új jelenségként, egy ezotérikus vallási diskurzus is megjelent, a new age jelenségre jellemző fogalmak használatával (energia, tisztaság, fény, rezgés), apokaliptikus narratívákkal (sötétség és fény harca), a nemzet mitikus küldetésének gondolatával. Ezek a vallási diskurzusok nem valamely párt által kidolgozott koherens rendszerek, inkább vallási témák lazán összekapcsolódó motívumhálói, amelyeket a különböző szereplők különböző mértékben, néha ezek elemeit kombinálva építették be retorikájukba. A általános nemzeti-keresztény motívumok, különböző mértékben ugyan, de gyakorlatilag minden párt retorikájában megjelentek.
de nem kizárólagosan, hanem erősen keveredve az ortodoxizmus elemeivel is, és természetesen az általánosabb keresztény-konzervatív retorikai elemeket sem mellőzve.
Ezek a vallási retorikák a legutóbbi választási kampányban váltak nagyon szembetűnővé, de megjelenésük korántsem volt meglepetésszerű. A vallási mező és a román és a politikai rendszer viszonyának várható fejleménye volt.
Míg az első 30 évben ez a viszony nagyrészt abban a kérdésben merült ki, hogy az egyházak melyik párt számára mozgósítanak, 2020 óta a vallási üzenetek egyre inkább a politikai diskurzusok részévé váltak, és a leadott szavazatokért folytatott harc kimenetelében immár a vallási meggyőződések is önálló szerepet játszanak.
A szociológus azt is kifejti, hogy az ezotérikus vallásosság politikai színrelépése mögött egy olyan vallási folyamat áll, amely jól ismert a szekularizálódó nyugati társadalmakból, és amely a hazai vallásszociológiai kutatásokból is.
Kiss Dénes felsorolja, hogy az individuális vallási világképek a legkülönbözőbb forrásokból merítenek, melyek között a horoszkópok, a kristályok csodatevő ereje, az energiák áramlásának misztikus elmélete, de az alternatív gyógymódok, a természetgyógyászat és további megszámlálhatatlan motívum egyaránt megjelenik (ezek egy részét szokás, jobb híján a new age címkével illetni),
Olyan vallási nézetekről, pontosabban vallási és kvázi-vallási jellegű elemek nem koherens rendszereiről van szó, amelyek tudományos szempontból tudománytalannak, az intézményesült vallások szempontjából babonás-mágikus butaságnak számítottak, ezért a klasszikus nyilvánosság korában a nyilvánosságba nem tudtak bekerülni, és érthető módon a politikai nyilvánosságban sem volt helyük. E téren történt változás az internet, majd a közösségi média megjelenésével, a nyilvánosság ezzel járó decentralizációjával: a közösségi médiában e vallási tartalmak elérhetősége nem csak lehetővé vált, hanem az algoritmusok által egyenesen támogatottá is, hisz ezek szempontjából csak az a fontos, hogy klikkelést hozzon.
a fentiekben elemzett tematikák. Egy kétpólusú diszkurzív tér alakult ki, melynek egyik pólusát a szekularitás–laicitás irányába mutató nézetek, másik pólusát pedig vallási meggyőződések különböző irányzatai alkotják. A magyar politikai diskurzusban ezek a vallási tematizációk egyelőre nem jelentek meg4, ám így is adódhatnak olyan helyzetek, amikor a magyar szavazók is érintettekké válnak e témákban –
De ezekre a fejleményekre azért is érdemes figyelni, mert abból, amit az erdélyi magyarok értékrendjéről és vallási vonzódásairól tudunk, arra következtethetünk, hogy a tárgyalt vallási tematizációk iránt a magyarok körében is van nyitottság. Vallásosságuk mértékében és jellegében az erdélyi magyarok nem különböznek lényegesen a román lakosságtól. A társadalompolitika nyugati típusú liberalizációjának térnyerésétől való félelemből fakadó konzervatív–keresztény irányultság iránti rokonszenv a magyarok körében is széles körben jelen van. Az ezoterikus irányzat szintén erőteljesen jelen van a magyarok körében. Az ortodoxizmusnak talán kevésbé van magyar megfelelője, de
Az USR körül érzékelhető egyházellenesség és laicitásigény magyar megfelelője a nyilvánosságban nem látható, ám a háttérben minden bizonnyal létezik, hiszen a magyarok több mint tíz százaléka saját meghatározása szerint nem vallásos.
A szociológus kiemeli, a nagyobb mértékű odafigyelés tehát indokolt, többek között azért is, mert ezek a vallási irányzatok veszélyeket is hordozhatnak. A konzervatív–keresztény értékcsomag érvényesítése sokak számára kívánatosnak tűnhet, ám egy olyan erősen tradicionális értékek szerint működő társadalomban, mint amilyen Románia és az erdélyi magyarság, egy konzervatív fordulat diszfunkcionális, antimodernista attitűdöket eredményezhet.
a nemzeti ezotéria pedig az isteni kiválasztottság és az idegengyűlölet melegágya lehet.
A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!