Ortodoxizmus, nemzeti ezotéria – egyre jobban beépül a vallási tematika a romániai politikába

ugyanakkor ha összevetjük a korábbi adatokkal, az derül ki, hogy semmi sem változott: a 2018-as európai értékrendkutatásban ugyanerre a kérdésre válaszolva a lakosság ugyancsak 85 százaléka nevezte magát vallásosnak, és 31 százaléka állította, hogy hetente legalább egyszer templomba jár.

A szociológus arra is rámutat, hogy az erdélyi magyarok körében ezek a számok kissé nagyobbak, de lényegében hasonlók: 2019-ben a magyar lakosság 89% nevezte magát vallásosnak, és 34% állította, hogy hetente legalább egyszer templomba jár.

„A friss kutatásjelentés a vallásosság szocio-kulturális háttér-tényezőiről is közölt adatokat, meglepetés azonban e téren sem ért: mindkét mutató szerint a férfiak, a nagyobb településeken élők, a fiatalabbak és a magasabb iskolázottságúak kevésbé vallásosak.

E szerint magukat legkevésbé vallásosnak az USR szavazói tekintik, 64 százalékuk tartja magát vallásosnak, a leginkább pedig az AUR szavazói, akik 97 százaléka tekinti magát vallásosnak” – írja Kiss Dénes.

Elemzi az egyes pártok szavazóinak vallásosságát a felmérés tükrében: a PSD szavazóinak 87, a PNL szavazóinak 85 százaléka nevezte magát vallásosnak. „Ezek az adatok összhangban állnak azzal, amit a pártok szavazótáborának hátteréről már tudtunk, hisz az már az exit poll mérések alapján is kiderült, hogy az AUR-ra inkább az idősebbek, a falvakban és kisvárosokban élők és az alacsonyabb iskolázottságúak szavaztak, azaz azok a csoportok, amelyek egyúttal vallásosabbak is, míg az USR-re szavazók inkább a fiatalabbak, iskolázottabbak és nagyvárosokban élők voltak, azaz a kevésbé vallásos csoportok.

A hetente legalább egyszer templomba járók aránya e két pártban 37 és 38 százalék (a különbség gyakorlatilag elhanyagolható), szemben a PNL szavazók 33 és az USR szavazók 16 százalékával. Azt mondhatnánk tehát, hogy az AUR szavazói a PSD szavazóitól e tekintetben leginkább abban különböznek, hogy magukat vallásosabbnak tartják, mintsem a tényleges vallásosságukban” – írta a szociológus.

Mint fogalmaz, a kutatás világossá tett tehát egy fontos fejleményt, éspedig, hogy a román politikai életben vallási szempontból egy olyan polarizált helyzet alakult ki, amelyben a mainstream pártoktól elhajló két „protest” irányzat vallásosság szempontjából ellentétes irányú, míg az egyikben inkább az átlag alatt vallásosakat találjuk, másikba az átlag fölött vallásosak tömörülnek.

korábban írtuk

Erősödhet Erdélyben is az individuális, „barkácsolt” vallásosság – Szociológus a romániai vallási tájképről

Az elmúlt három évtizedben tapasztalható felekezeti változásokról, a történelmi magyar egyházak előtt álló kihívásokról kérdeztük Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológust.

Ez a felerősödés pedig, amint az a legutóbbi választási időszakban látványosan nyilvánvalóvá vált, együtt járt a vallási tematikának a politikai üzenetekbe való beépülésével is.

Ebben a választási kampányban minden korábbi választási kampányhoz képest erőteljesebben voltak jelen vallási témák. Ezek három áramlata volt beazonosítható.2

1. Egyik az amerikai evangelikál fundamentalizmusból eredő, konzervatív-keresztény eszmekör, melynek központi elemei a társadalmi rend keresztény értékekre alapozása, a tradicionális család fontosságának hangsúlyozása, az LMBTQ mozgalom veszélyként láttatása, a hit fontosságának hangsúlyozása. Azokból az elemekből áll tehát ez az irányzat, amelyek a nyugati országok ideológiai színterein is általában jellemzővé váltak a jobboldali konzervatív pártok retorikáira.

2. Másik egy ortodoxizmusnak nevezhető eszmei irányzat, amely erősen hagyományelvű, néha egyenesen antimodernista, a román ortodoxia egyedülálló szerepét hangsúlyozza a nemzeti identitásban és a nemzeti jövőképben, szélsőséges változataiban poszt-legionárius, ultranacionalista eszméket is tartalmaz.

3. Harmadikként pedig, teljesen új jelenségként, egy ezotérikus vallási diskurzus is megjelent, a new age jelenségre jellemző fogalmak használatával (energia, tisztaság, fény, rezgés), apokaliptikus narratívákkal (sötétség és fény harca), a nemzet mitikus küldetésének gondolatával. Ezek a vallási diskurzusok nem valamely párt által kidolgozott koherens rendszerek, inkább vallási témák lazán összekapcsolódó motívumhálói, amelyeket a különböző szereplők különböző mértékben, néha ezek elemeit kombinálva építették be retorikájukba. A általános nemzeti-keresztény motívumok, különböző mértékben ugyan, de gyakorlatilag minden párt retorikájában megjelentek.

de nem kizárólagosan, hanem erősen keveredve az ortodoxizmus elemeivel is, és természetesen az általánosabb keresztény-konzervatív retorikai elemeket sem mellőzve.

Ezek a vallási retorikák a legutóbbi választási kampányban váltak nagyon szembetűnővé, de megjelenésük korántsem volt meglepetésszerű. A vallási mező és a román és a politikai rendszer viszonyának várható fejleménye volt.

Míg az első 30 évben ez a viszony nagyrészt abban a kérdésben merült ki, hogy az egyházak melyik párt számára mozgósítanak, 2020 óta a vallási üzenetek egyre inkább a politikai diskurzusok részévé váltak, és a leadott szavazatokért folytatott harc kimenetelében immár a vallási meggyőződések is önálló szerepet játszanak.

A szociológus azt is kifejti, hogy az ezotérikus vallásosság politikai színrelépése mögött egy olyan vallási folyamat áll, amely jól ismert a szekularizálódó nyugati társadalmakból, és amely a hazai vallásszociológiai kutatásokból is.

Kiss Dénes felsorolja, hogy az individuális vallási világképek a legkülönbözőbb forrásokból merítenek, melyek között a horoszkópok, a kristályok csodatevő ereje, az energiák áramlásának misztikus elmélete, de az alternatív gyógymódok, a természetgyógyászat és további megszámlálhatatlan motívum egyaránt megjelenik (ezek egy részét szokás, jobb híján a new age címkével illetni),

Olyan vallási nézetekről, pontosabban vallási és kvázi-vallási jellegű elemek nem koherens rendszereiről van szó, amelyek tudományos szempontból tudománytalannak, az intézményesült vallások szempontjából babonás-mágikus butaságnak számítottak, ezért a klasszikus nyilvánosság korában a nyilvánosságba nem tudtak bekerülni, és érthető módon a politikai nyilvánosságban sem volt helyük. E téren történt változás az internet, majd a közösségi média megjelenésével, a nyilvánosság ezzel járó decentralizációjával: a közösségi médiában e vallási tartalmak elérhetősége nem csak lehetővé vált, hanem az algoritmusok által egyenesen támogatottá is, hisz ezek szempontjából csak az a fontos, hogy klikkelést hozzon.

a fentiekben elemzett tematikák. Egy kétpólusú diszkurzív tér alakult ki, melynek egyik pólusát a szekularitás–laicitás irányába mutató nézetek, másik pólusát pedig vallási meggyőződések különböző irányzatai alkotják. A magyar politikai diskurzusban ezek a vallási tematizációk egyelőre nem jelentek meg4, ám így is adódhatnak olyan helyzetek, amikor a magyar szavazók is érintettekké válnak e témákban –

De ezekre a fejleményekre azért is érdemes figyelni, mert abból, amit az erdélyi magyarok értékrendjéről és vallási vonzódásairól tudunk, arra következtethetünk, hogy a tárgyalt vallási tematizációk iránt a magyarok körében is van nyitottság. Vallásosságuk mértékében és jellegében az erdélyi magyarok nem különböznek lényegesen a román lakosságtól. A társadalompolitika nyugati típusú liberalizációjának térnyerésétől való félelemből fakadó konzervatív–keresztény irányultság iránti rokonszenv a magyarok körében is széles körben jelen van. Az ezoterikus irányzat szintén erőteljesen jelen van a magyarok körében. Az ortodoxizmusnak talán kevésbé van magyar megfelelője, de

Az USR körül érzékelhető egyházellenesség és laicitásigény magyar megfelelője a nyilvánosságban nem látható, ám a háttérben minden bizonnyal létezik, hiszen a magyarok több mint tíz százaléka saját meghatározása szerint nem vallásos.

A szociológus kiemeli, a nagyobb mértékű odafigyelés tehát indokolt, többek között azért is, mert ezek a vallási irányzatok veszélyeket is hordozhatnak. A konzervatív–keresztény értékcsomag érvényesítése sokak számára kívánatosnak tűnhet, ám egy olyan erősen tradicionális értékek szerint működő társadalomban, mint amilyen Románia és az erdélyi magyarság, egy konzervatív fordulat diszfunkcionális, antimodernista attitűdöket eredményezhet.

a nemzeti ezotéria pedig az isteni kiválasztottság és az idegengyűlölet melegágya lehet.

korábban írtuk

A romániaiak 85, az AUR-szavazók 97 százaléka vallja magát vallásosnak

A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.