Fotó: Veress Nándor
Külön országos programot kell indítania a bukaresti oktatási minisztériumnak a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára – többek között ezt is tartalmazza az új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény hétfőn ismertetett tervezete az RMDSZ szerint.
2023. február 27., 22:052023. február 27., 22:05
2023. február 27., 22:162023. február 27., 22:16
A szövetség hétfőn kibocsátott közleménye szerint az alakulat több javaslatát is beépítették a szakmai előkészítő munka során az előterjesztett dokumentumba. A nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak a román nyelv könnyebb elsajátítását célzó országos program magába foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediák programok megszervezését is.
„A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük” – idézte a Bihar megyei képviselőt az RMDSZ közleménye. A többletfeladatot elvégző óvónők esetében is a román nyelv oktatását a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézetek esetében.
Az RMDSZ által kidolgozott javaslatok között egy iskolai prémiumalap létrehozása is szerepelt, amellyel azokat a pedagógusokat lehet motiválni, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség két százalékát teszi ki. Emellett az új törvénytervezet értelmében az iskolák, intézmények közötti együttműködés támogatására konzorciumi partnerségek jöhetnek létre, amelyek a normatív finanszírozás 25 százalékos emelkedését eredményezhetik azok számára, akik ezt az együttműködést szerződésben vállalják.
Az új tanügyi törvény tervezete az elvégzett szakhoz igazodó érettségi vizsgát vezetne be, ugyanakkor kiegészítő vizsgát tenne kötelezővé, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel a szaktól eltérő területen – jelentette be a román oktatási miniszter.
Szintén előrelépés, hogy törvényi szintre emelik azt az előírást, mely szerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok képeznek kivételt.
Szabó Ödön szerint a tanügyi rendszer keretében működő önálló intézmények – például a kisebbségi pedagógusképző központ – finanszírozását is teljes egészében központi finanszírozás alá rendelték, hiszen eddig csak részleges finanszírozás volt. Az oktatáskutató intézet, valamint a vizsgatételeket előkészítő tanács esetében pedig kötelezően működnie kell egy kisebbségi részlegnek. „A közvitát követően a parlamenti szavazásig még néhány pontban módosítani kell a tervezetet ahhoz, hogy bátran elmondhassuk: előrelépés történt kisebbségi szempontból az oktatási törvényben” – idézte az RMDSZ oktatási szakpolitikusát a szövetség közleménye.
A jelenlegi formában szervezik meg a jövőben is a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját, emellett a gimnáziumok felvételi vizsgát is szervezhetnek azokra a szakokra, amelyeken az utóbbi években bizonyítottan nagy volt a túljelentkezés – köz.
Ligia Deca oktatási miniszter hétfőn hozta nyilvánosságra a többéves közvita és előkészítő munka nyomán kidolgozott új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény tervezetét. Kétszintű érettségit vezetnének be, a rektorok mandátuma ötéves lenne és legfeljebb egyszer lehetne újraválasztani őket, a doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani, valamint felsőfokú végzettséget követelnek meg az elemi osztályok kisdiákjait oktató tanítóktól is.
Megmaradna a nyolcadik osztályos záróvizsga, az úgynevezett „országos képességfelmérő” és a keresettebb középiskoláknak továbbra is joguk lesz felvételi vizsgát szervezniük azokba az osztályokba, ahol bizonyítottan túljelentkezés van – de csak a helyek 60 százalékára.
A Hotnews.ro portál úgy tudja, hogy a koalíció legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kiiktatná a progresszív bérezés bevezetésére vonatkozó részt a jogszabályból, arra hivatkozva, hogy a kérdést az egységes közalkalmazotti bértörvényben fogják szabályozni. A portál szerint a PSD azzal sem ért egyet, hogy főiskolai végzettséget kérjenek a tanítóktól, és a gimnáziumi felvételit is ellenzi. A párt várhatóan a parlamenti vita során próbálja majd elképzeléseihez igazítani az oktatási kerettörvényt, miután nem sikerült annak minden részletéről megállapodnia a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt, volt elnöki tanácsadó Ligia Decával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!