Csupán a megkérdezettek hat százaléka válaszolta azt, hogy rendszeresen részt vesz a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvényeken (archív felvétel)
Fotó: Pinti Attila
A román közvéleményt alig foglalkoztatják az Erdély és Románia egyesülésével kapcsolatos rendezvények – állapították meg hétfőn A kultúrafogyasztás 2017-es barométere nevű országos felmérés készítői.
2018. május 14., 22:312018. május 14., 22:31
A Művelődéskutató és Felnőttoktató Országos Intézet hétfőn mutatta be Bukarestben a kulturális barométer felmérés eredményeit, melyet 2017 végén készítettek országos reprezentatív mintán, és amelyben kiemelten foglalkoztak a román centenáriumi év kérdéseivel.
A részvételi arány a fővárosban magasabb. A televíziókban a megkérdezettek 21 százaléka nézte évről évre a nemzeti ünnep rendezvényeit – idézte az eredményeket az Agerpres hírügynökség.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek elsősorban a településük közösségével azonosultak (65 százalék), másodsorban a megyéjükkel (51), és csak harmadsorban az ország közösségével (40).
A felmérés készítői szerint a centenáriumi év nem vált a közbeszéd témájává Romániában, és ez magyarázza, hogy a megkérdezetteknek nincsen, vagy alig van véleményük a kérdésről. Szerintük ezt jelzi az is, hogy sokan olyan válaszokat adnak a kérdésekre, amelyeket elvárhatónak tartanak – idézte a felmérésből a Mediafax hírügynökség.
Romániában centenáriumi évvé nyilvánították a 2018-as évet, az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918. december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés százéves évfordulója évét. A centenáriumi programok késése miatt azonban George Ivașcu, a kultúra és a nemzeti identitás minisztere április végén bejelentette, hogy 2020-ig meghosszabbítják a nagy egyesülés centenáriumi ünnepségsorozatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!