
Csupán a megkérdezettek hat százaléka válaszolta azt, hogy rendszeresen részt vesz a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvényeken (archív felvétel)
Fotó: Pinti Attila
A román közvéleményt alig foglalkoztatják az Erdély és Románia egyesülésével kapcsolatos rendezvények – állapították meg hétfőn A kultúrafogyasztás 2017-es barométere nevű országos felmérés készítői.
2018. május 14., 22:312018. május 14., 22:31
A Művelődéskutató és Felnőttoktató Országos Intézet hétfőn mutatta be Bukarestben a kulturális barométer felmérés eredményeit, melyet 2017 végén készítettek országos reprezentatív mintán, és amelyben kiemelten foglalkoztak a román centenáriumi év kérdéseivel.
A részvételi arány a fővárosban magasabb. A televíziókban a megkérdezettek 21 százaléka nézte évről évre a nemzeti ünnep rendezvényeit – idézte az eredményeket az Agerpres hírügynökség.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek elsősorban a településük közösségével azonosultak (65 százalék), másodsorban a megyéjükkel (51), és csak harmadsorban az ország közösségével (40).
A felmérés készítői szerint a centenáriumi év nem vált a közbeszéd témájává Romániában, és ez magyarázza, hogy a megkérdezetteknek nincsen, vagy alig van véleményük a kérdésről. Szerintük ezt jelzi az is, hogy sokan olyan válaszokat adnak a kérdésekre, amelyeket elvárhatónak tartanak – idézte a felmérésből a Mediafax hírügynökség.
Romániában centenáriumi évvé nyilvánították a 2018-as évet, az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918. december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés százéves évfordulója évét. A centenáriumi programok késése miatt azonban George Ivașcu, a kultúra és a nemzeti identitás minisztere április végén bejelentette, hogy 2020-ig meghosszabbítják a nagy egyesülés centenáriumi ünnepségsorozatát.
Egyeztetésre hívta Nicușor Dan államfő a kormánykoalíció pártjait azt követően, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a gazdasági problémák nem megfelelő kezelésére hivatkozva megvonta a támogatást Ilie Bolojan nemzeti liberális párti miniszterelnöktől.
Az oktatási minisztérium jóváhagyta kedden a bölcsődei és óvodai beiratkozások ütemtervét a 2026-2027-es tanévre.
Kihallgatják kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) katonai részlegének ügyészei Raed Arafatot, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi főosztály vezetőjét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
szóljon hozzá!