
Fotó: Gov.ro
Hatékony eszköz a települések vesztegzár alá vonása – jelentette ki hétfő este Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint ugyanakkor polgárok egy kisebb csoportja nem hajlandó betartani a korlátozó intézkedéseket, és emiatt nem csökken a fertőzések száma.
2020. november 17., 09:482020. november 17., 09:48
Mint a kormányfő részletezte, kielemezték annak a három Szilágy megyei városnak a helyzetét, amelyeket november 5-én vontak vesztegzár alá, és azt találták, hogy mind a három esetében, körülbelül hét nap után csökkeni kezdett az esetszám.
A kormányfő elmondása szerint amúgy jelenleg mintegy ötven település van vesztegzár alatt.

A koronavírussal fertőzöttek magas száma miatt vesztegzár alá kerül hétfőről keddre virradóra a Fehér megyei Gyulafehérvár, Szászsebes, Balázsfalva, Kudzsír, Abrudbánya és Maroscsüged – döntött a megyei katasztrófavédelmi bizottság.
Megjegyezte egyúttal, hogy Bukarestben sincs szükség vesztegzárra.

Nem menekülnek a karanténtól az erdélyi nagyvárosok: hétfőtől vesztegzár alá vonják Nagyszebent, és Gyulafehérváron is javasolták a vesztegzár bevezetését a helyi és megyei hatóságok. Kolozsváron ellenben kivárnak, bár a fertőzöttségi arány a 9 ezrelékhez közelít. A kincses város híres éjszakai &a
– mondta Orban, megjegyezve, hogy a szükségállapot idején a magasabb bírságok „nagyon jól alakították” a törvénykövető magatartást.
„Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy mi nem emelhetjük a bírságokat, ezt csak a parlament teheti meg. A jelenlegi bírságok szintjét a parlament határozta meg” – tette hozzá Orban.

Több mint ezer embert megbírságoltak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében elrendelt kijárási tilalom első éjszakáján a rendelkezés megsértése miatt. A rendőrség országszerte a csendőrséggel és a helyi rendőrség munkatársaival közösen folytat ellenőrzéseket.
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
szóljon hozzá!